Kicsit ijedten ugrottam el a m�r harmadik v�za el�l. Nagyot s�hajtva fel�lltam, �s szembe fordultam a f�jtat� „jegyesemmel”.
Ami�ta csak Carlisle k�z�lte vele a h�rt, szinte csak tombol, t�r, z�z.
- Edward!- rik�tott r� Esme m�r sokad�ra. H�t igen, nem lehet t�l sz�p l�tv�ny, amikor valakinek a kedvenc v�z�j�t t�rik el.
- Mi�rt egyezt�l bele?- k�rdezte �s apja fel� fordult. Hangja b�r halk volt, de ann�l t�bb �l volt a hangj�ban, hogy szinte ak�r kiab�l�snak is mondhat�.
- Nincs m�s lehet�s�g. Edward minden egyes nappal Bella gyeng�bb. Nem tesz neki j�t, ez a sok �tv�ltoz�s. T�nyleg azt akarod, hogy meghaljon?- Carlisle lehet, hogy mindig nyugodt volt, de �gy l�ttam, hogy most nagyon kezd kij�nni a b�ket�r�sb�l.
- Nem, Carlisle. Neki az nem fekszik, hogy az �ll�t�lagos n�sz�ton le kell velem fek�dnie. - hangon kicsit s�rt�d�ttebb volt a kellet�n�l.
- Nem tudn�nk ezt megbesz�lni?- k�rdezte Alice, aki mindeddig a l�pcs� tetej�n �lve figyelte az esem�nyeket.
- Nem Alice. Bell�val m�r mindent megbesz�lt�nk. - n�zett fel Carlisle r�, majd r�m n�zett, azt�n vissza a d�h�ng� Edward-ra.
- �n viszont ebbe nem egyeztem bele!- ki�ltotta n�h�ny okt�vval hangosabban.
- Edward!- Jasper nyugtat�an pr�b�lt hatni r�, de Edward olya d�h�s lett az �tlet�nkt�l, hogy nem tudott r� hatni. V�rakoz�an sz�l�totta meg, hogy esetleg h�tha lenyugodott, de � folytatta.
- Ak�rmit is sz�ltok, de nem fogok vele lefek�dni!- mutatott r�m, mik�zben a sz�lei fel� n�zett.
- Milyen j�, ha a p�runk ennyire k�v�n!- �muldoztam, �s a dr�mai hat�s kedv��rt, a mennyezetet vizsg�ltam.
- Tov�bb akarsz ideges�teni?- fordult fel�m, �s m�r percek �ta, most besz�lt el�sz�r hozz�m. R�pillantottam, de hiba volt, mert megl�ttam szem�ben azt a m�rhetetlen�l sok d�h�t. Kicsit megijedten �s egy pillanatra a m�rgem elp�rolgott, de azt�n kih�ztam magam. Jelk�pesen persze!
- T�nyleg ennyire elborzaszt a tudat, hogy le kell fek�dn�d velem?- k�rdeztem igazi k�v�ncsis�ggal.
Nem v�laszolt, csak l�vellt fel�m n�h�ny d�h�s pillant�st, �s le�lt a m�g csod�latra m�lt�, egybe kanap�ra. Arc�t kez�be temette, �n pedig el� l�ptem.
- Komolyan ennyire zavar a tudat, hogy hozz�m kell, hogy �rj?- k�rdeztem �jb�l.
- Ne akarj m�g jobban felh�zni!- mormolta idegesen.
- Enn�l jobban m�r t�ged nem igaz�n lehet. De tudod, el�g szem�t helyzet ez. Alig n�h�ny hete, majd belehalt�l, amikor mellettem volt�l, de nem �rhett�l hozz�m. Most pedig t�lc�n ny�jtom neked a lehet�s�get, te pedig nem �lsz vele? F�leg, hogy ez az �n �rdekemben t�rt�nik, vagy t�rt�nni fog?
Feln�zett f�jdalmas arckifejez�ssel �n pedig megrend�ltem. Annyi rossz minden kavargott szem�ben, hogy b�n volt n�zni.
- Edward ez m�r el van d�ntve. - sz�lalt meg Esme, mire � keser�en felnevetett.
- Olyan j�, hogy a n�szutunkba belesz�ltok. M�r nem az�rt, de ez nem kett�nkr�l sz�lna?
- R�lunk sz�l Edward! De legf�k�pp r�lam. �rzem, hogy egyre er�sebb, de m�g is gyeng�bb vagyok. Meddig akarsz v�rni?
- Megegyezt�nk Bella. - n�zett a szemembe, �s �gy l�ttam m�r az�rt kicsit lecsillapodott.
- Igen. De sajnos nincs annyi id�nk, hogy most az esk�v�vel foglalkozzunk. Majd ut�na, ha m�r minden rendben lesz!- hadartam kapkodva, mire csak b�logattak. Ennek egyed�l csak Alice �s Edward nem �r�lt. Alice, mert m�g nem kezdhette el, az el�k�sz�leteket az esk�v�h�z Edward, pedig mert nem tudott kib�v�t tal�lni, �s nem tudott halasztani.
Fels�hajtottam megk�nnyebb�lten, mikor j� p�r perc m�lva m�lyet l�legezve Edward b�lintott egyet.
- K�sz�n�m. - leheltem, mikor m�r csak ketten voltunk. Alice �s Esme megcsin�lj�k a cuccokat, �s elint�zik a helyet, hogy hova menj�nk. Amit egy�bk�nt m�r ki is tal�ltak.
Edward nem n�zett r�m, hanem csak fel�llt. Kin�zett az ablakon, ahol korom s�t�t volt minden. Este volt! Tal�n m�r 10 is elm�lt.
Lehorgasztottam fejem, de hirtelen meg�reztem, amint engem n�z. Felkaptam tekintetem, �s r� meredtem. Alig volt f�l m�terre t�lem, �s a szemembe n�zett.
- Nem tudom, mire volt ez j�. De hidd el, hogy meg fogod b�nni. - mondta nekem, f�jdalmas k�ppel. �s hirtelen meg�rtettem!
Nem az egy�ttl�tt�l f�l, hanem, hogy ut�na �n elhagyom. Ha valami olyan csin�l, ami nekem f�jna, vagy hogyha b�ntani fog… Boldogan felnevettem, hogy v�gre meg�rtettem, hogy mi baja.
Kacar�szva a nyak�ba ugrottam, mire zavarodottan �s visszafogottan, de vissza�lelt.
- Most meg mi van?- lehelte f�lembe m�g mindig meglep�dve, �n pedig mosollyal az arcomon elh�z�dtam, de csak �gy, hogy a szem�be n�zhessek.
- Nem kell agg�dnod. Nem foglak elhagyni. �g�rem! El�bb halljak meg, minthogy n�lk�led �ljek!- vallom�som nagyon meglepte �t, de m�g jobban az, hogy meg�rtettem, mit akar kihozni ebb�l az eg�szb�l.
- De…
- Semmi baj nem lesz!- tettem ujjam a sz�j�ra mikor meg akart sz�lalni.
Hirtelen indulattal megcs�kolta az ajk�n tartott ujjam, majd mag�hoz vont. Tal�n csak rosszul �reztem, de ha nem, akkor t�nyleg remegett?
De mi�rt? A v�gyt�l, ami m�r �t sem hagyja nyugodni, vagy a f�lelemt�l, hogy b�ntani fog?
Magam sem tudom, de nem is �rdekel. Csak a l�nyeg, hogyha ezen az el� n�sz�ton t�l vagyunk, akkor val�sz�n� v�mp�r leszek, �s akkor �r�kre egy�tt lesz�nk. Hiszek benne, mert szeretem �t, �s mert ezt akarom!
Nagyot s�hajtva elh�z�dtam t�le, �s megcs�koltam. Szenved�lyesen viszonozta azt, �s szorosan tartott karjaiban. Lassan �s puhatol�zva j�rt nyelv�nk vad t�ncot, �s egy pillanatra azt k�v�ntam, b�r m�r a kijel�lt helyen lenn�nk. A b�r�m felforr�sodott, mik�zben v�gyakozva belet�rtam haj�ba. Szapor�bban szedtem a leveg�t, mikor meg�reztem hideg ujjait derekamon �s a cs�p�m k�rny�k�n. V�ratlanul kapott fel �n pedig m�r a l�baimmal az � cs�p�j�t fogtam k�r�l. A v�rem egyre gyorsabban sz�guldott ereimben, mik�zben vadul cs�kol�ztunk megfeledkezve a k�lvil�gr�l. Felforr�sodott testem szorosan fesz�lt a hideg m�rv�ny mellkashoz.
Karjaimmal szorosabban fogtam nyak�t, mik�zben ajkai egyre moh�bbak �s durv�k voltak. Ett�l felhev�lt testem, m�g jobban �gett a tov�bbi dolgokt�l, de ezt az ill�zi�t, amit m�r fel�p�tettem, nagyon hamar tudt�k lerombolni.
- Edward!- Emmett hirtelen sz�lalt meg, a l�pcs� tetej�r�l, de nem minket figyelt, csak megsz�l�totta.
Szinte turb� gyorsas�ggal t�volodtunk el egym�st�l. Egyb�l 2-3 m�ter keletkezezz k�z�tt�nk. M�g mindig kapkodtam a leveg�t, �s � is nagyon zih�lt. Mindketten a l�pcs� tetej�re n�zt�nk. Emmett b�r ott �llt, valaki m�s magyar�zott neki. Zavarodott tekintettel n�zett r�nk, majd megr�ntotta v�ll�t.
- Semmi. - mondta �s el is t�nt.
Felnevetett, m�r majdnem k�nl�d� hangon. �n is felvihogtam, �s arcomat a tenyerembe helyeztem h�tha azzal is h�t�m. �reztem a melegs�g�t, ami, m�r kezd, cs�kkeni, de ha Emmett nem j�n, ki tudja meddig ment�nk volna el!
De lehet, hogy nem is kell ide n�sz�t. Egyszer�en csak hagyjanak minket kettesben, egy �jszak�ra. B�r, el�g morbid �tlet, de akkor m�g k�lteni sem k�ne r�.
Megr�ztam fejem, de mire m�r, �gy ahogy megnyugodott az er�sen pulz�l� sz�vem, �s m�r a l�gz�semet is tudtam csillap�tani, Edward megint el�ttem volt. Meglep�dve n�ztem r�, de csak fogta �s lassan meg�lelt.
Beleb�jtam a kellemes �lel�sbe, �s �r�ltem neki, hogy itt van � nekem. Megnyugtat�an simogatta h�tamat, �n pedig viszonz�s k�p gyakran az arc�t pusziltam meg.
L�pked�st hallottam a l�pcs� fel�l, �gy odakaptam fejem, de nem h�z�dtam el t�le. Edward is oda n�zett, de ugyan�gy simogatta tov�bb a h�tamat.
Alice szinte t�ncolva leugr�lt a l�pcs�n, arc�r�l sug�rzott a boldog mosoly.
- Meg van a n�szutatok helye. - nevetett fel d�bbent tekintetemet l�tv�n. – Esme-vel egy�tt d�nt�tt�nk �gy.
- �s akkor hova megy�nk?- k�rdeztem f�lig izgatott k�v�ncsis�ggal.
- Nos, igazb�l Edward m�r j�rt itt. - mondta �s r� n�zett.
- Ok�. - b�lintott egyet, biztos gondolatba mondta meg neki a helyet. De �n mi�rt nem tudhatom meg?
- Nekem nem akarj�tok elmondani?
- Legyen meglepet�s. - mosolyodta el mag�t, �s egy gyors cs�kkal elv�lt t�lem.
Hosszan n�ztem ut�na, am�g Alice-el felmennek a l�pcs�n. Szembe vel�k Esme j�tt. Elhaladtak egym�s mellett, csak egy mosolyt v�ltottak.
Esme el�m sietett �s meg�lelt. Vissza�leltem b�r nem tudtam, hogy minek k�sz�nhetem ezt.
- Nem tudom el�gg� elmondani, hogy mennyire h�l�s vagyok neked. - mondta a f�lem mellett.
- De mi�rt?- nevettem fel a hirtelen �rzelem kit�r�s�n.
- Nem tudod, hogy mi volt azel�tt miel�tt ide j�tt�l. De annyira j�, hogy most itt vagy. Edward most m�r nem mag�nyos. B�r persze, boldogak voltunk, az eg�sz csal�d, de nagyon rossz volt, hogy Edward egyed�l van. Mindenkinek ott volt valaki, �s b�r a csal�d tagja volt, akkor sem lehetett neki t�l j�. H�rom szerelmes p�r mellett, el�g k�nyelmetlen lehetett neki. De most itt vagy te, �s m�r minden megv�ltozott. Nagyon k�sz�n�m, hogy elfogadod �t.
- �n �r�l�k neki, hogy engem v�lasztott. M�g most is alig tudom elhinni.
- Hidd el kincsem, ez nem v�letlen. Ezt a sors csin�lta meg, hogy p�ld�ul pont a te fejedben nem tud olvasni. Ez egy jel. Titeket egym�snak teremtettek.
- De mi�rt hozta �gy a sors, hogy �n nem lehetek v�mp�r? Vagy ez is egy kik�t�s, hogy nincs t�k�letes p�rkapcsolat?- k�rdeztem, �s le�ltem a kanap�ra.
- Nincs t�k�letes kapcsolat Bella. – �lt le mell�m, �s kez�t az eny�mre rakta.
- Dehogynem. Csak r�tok kell n�zni. Vagy Rose �s Emmett, vagy Alice �s Jasper.
- N�zd, lehet, hogy fur�n fog hangzani, de ak�r csak az embereknek, nek�nk is meg vannak a magunk probl�m�i.
- P�ld�ul?- k�rdeztem, b�r semmi k�z�m nem volt hozz�.
- H�t p�ld�ul, �n nem igaz�n szeretem, hogy Carlisle orvos. Tudod, nagyon f�lek, hogy egyszer valakire r�t�mad. B�r, le a kalappal el�tte, nagyon j�l b�rja, de �n akkor is agg�dom. Emiatt persze, vannak kisebb vit�ink, de egy�bk�nt nagyon tisztelem �t �s b�szke vagyok r�. Azt�n Rosalie �s Emmett. - nevetett fel j�kedv�en. – Rose nagyon makacs, Emmett pedig mindent megtesz, hogy boldogg� tegye, hol ott, Rose nem mindig �rdemli meg. Mondhatni, a kapcsolatukat Rose ir�ny�tja. Alice �s Jasper nagyon aranyosak, r�juk t�nyleg lehet azt mondani, hogy t�k�letes p�r. De hidd el, nekik is vannak gondjaik. Arra �rtem, ha mondjuk, Alice csin�l valamit. Jasper, hab�r tudja, hogy er�s v�mp�r � is, de akkor is f�lti, m�g a l�tom�sokt�l is. Mindenki mondja, hogy ezek nem �rtanak Alice-nek, de benne akkor is meg�ll az �t�, �s ma m�r nem mutatja, de agg�dik �rte.
- �rtem. - suttogtam �s len�ztem.
- De ti…- meghat�dott k�ppel mondta �s csillog� szemekkel n�zett r�m. – K�ztetek csak az a gond, hogy te ember vagy. De ha nem az lenn�l, n�latok t�k�letesebb p�rt el se tudn�k k�pzelni. Annyira kieg�sz�titek egym�st. �s r�tok igaz, hogy az ellent�tek vonzz�k egym�st. Lehet, hogy ez�rt illetek ennyire �ssze.
B�logattam, hogy meg�rtettem.
J� volt tiszt�n l�tni, hogy nem csak nekem �s Edward-nak vannak gondjai.