Remnytelen, vak stt melyet pupillm vgtelenn tgulsa sem tehet btort, homlyos derengss. Bzlg nyirkos fld s a rothad hullk boml tetemnek orrfacsar, mlyen a tdmbe hatol hallszaga. Eddig tbbnyire p tudatom folyamatosan lepl, szinte tbolyult gondolatok szntere. Agyam lassan egyetlen ragacsos masszv tmrl, rtelmes pillanataim szrny gytrelmre.
Nem krdezttek akarom-e a hallt, nem krdezttek szenvednk-e rlt nzsetekrt, sosem hagytatok dnteni sajt, egyetlen sorsom felett. Kegyetlenl belktetek ide, mg a kopors viszonylagos knyelmt is megfosztotttok tlem. Krdezhetnm, hogy mirt. Nem teszem, mert szintn- szlva nem rdekel mr mocskos klvilg rtelmetlen, semmitmond magyarzata s a felsznes okossgok.
Hogy mi vr rm ezutn, a megvlt menny, vagy tn a pokol gytrelmei? Nem szmt,csak ebbl a slytalan, hnyingerkelt semmibl kerljek ki vgre. Brcsak rzkszerveim elbb mondank fel a szolglatot, mint elmm. Taln a kukacok s frgek undort mozgst sem reznm testem minden pontjn. Nincs bennem mr harag sem, s letem boldog perceit is feledtem mr. A csaldom, a bartok arcai sszemosdtak egyetlen kdfoltt egyre lassabban pulzl szvemben, ezzel az utols remnyfoszlnytl is megszabadtva az letrt val kzdelemben.
AJÁNLOM AZ OLDALT
