2. Fel�ledt rozsdamarta szobrok

�r�asztalomra k�ny�k�lve elm�lkedtem a p�r �r�val el�bbi gyilkoss�gon, valamint az �ldozat utols� szavain. Nem tudtam, hogy milyen markolatot keres, �s b�rkit k�rdeztem vagy a fej�t cs�v�lta, vagy azt mondta, hogy biztos f�lre�rtettem valamit. A v�g�n m�r magam sem tudtam mit higgyek. A szolg�latnak m�r majdnem v�ge volt, amikor a rend�rf�n�k kij�tt az irod�j�b�l �s le�lt velem szembe. 

- Long kisasszony, holnap reggel kilencre f�radjon be Paula Rickson rendel�j�be. 
- Mi-mi�rt? – n�ztem r� furcs�n.
- L�tom, hogy nem tudja feldolgozni ezt a hal�l esetet, �s mivel �let�ben m�g sosem halt meg maga mellett senki, �gy hiszem, hogy egy-k�t alkalom a pszichol�gusn�l nem fog �rtani �nnek sem. 
- Ez a Rickson pszichol�gus? 
- Igen. Ne f�ljen, �n is gyakori vend�ge vagyok, �rt a zsarukhoz. Tapasztalatb�l besz�lek – mondta �s k�zben egy pillanat alatt felh�rpintette a k�v�j�t, majd fel�llt �s b�cs�k�ppen nagyot botlott a saj�t l�b�ban.

�gy l�ttam, Samuel kapit�ny ism�t felvette kiss� gyerekes viselked�s�t. Alig b�rtam magam visszafogni, hogy ne nevessem szembe. Jobban belegondolva tal�n nem is lettem volna k�pes r�, azut�n nem, amit abban a sik�torban �t�ltem. Nem igaz�n �rtettem m�r akkor sem, hogy mi�rt kell egy embernek elvennie egy m�sik ember �let�t. Nagyapa mindig azt mondta, hogy az ilyen l�nyekben (mivel az ember megnevez�s t�voli fogalom ezekhez az �l�l�nyekhez) nem is egy d�moni oldal �l. R� kellett d�bbenjek, hogy mekkora igaza volt, nyugodj�k b�k�ben. 

Aki viszont azt hiszi, hogy ezzel a nap le is z�rult, h�t annak van egy rossz h�rem, a cselekm�nyek igaz�n csak estefel� vett�k kezdet�ket. �n m�r a hotelben voltam. �pp hasaltam az �gyon �s a laptopomon p�ty�gtettem ser�nyen a billenty�ket. Nem igaz�n �rdekelt a k�lvil�g, azonban akkor m�g �n is az ablakhoz szaladtam, amikor a ver�f�nyes naps�t�sben vill�mok kezdtek csapdosni a v�ros hat�r�n t�l. 

Esk�sz�m a fr�sz ker�lgetett, amikor kin�ztem az utc�ra. Az emberek nagy t�megekben cs�d�ltek az utc�ra, hogy min�l jobban l�ss�k mi is t�rt�nik. Ekkor �r�ltem csak annak, hogy a harmadik emeleten volt a szob�m. Azt k�pzeltem naivan, hogy „d�sz p�holyban” �lve csod�lhatom meg az �gi par�d�t, azonban naivs�gomat hamar legy�zte a mobilom cseng�hangja. Nem tudom melyik hibbant munkat�rsam cser�lte le az akkori kedvenc sz�momat, Lordi – Devil is a loser c�m�... fogalmazzunk �gy sz�m�val, de h�la brili�ns �tlet�nek, majdnem kiestem az ablakon ijedtemben. Csak �gy remegett a l�bam, am�g el�rtem az asztalt �s rajta a telefonomat. A t�rsam keresett, az�rt, mert a furcsa id�j�r�s miatt minden rend�rt berendeltek az �rsre. H�t nem repestem az �r�mt�l az biztos. A f�rfi odalent v�rt a parkol�ban. �rdekes m�d, ilyen esetekre v�letlen�l volt biztos�tva j�r�raut�. 

Elindultunk a vill�ml�sok k�z�ppontja fel�, b�r megvallom l�p�sben haladtunk csak el�re. A b�m�szkod�kra hi�ba dud�ltunk, nem igaz�n igyekeztek arr�bb �llni. Nem jutottunk tov�bb a f�t�ren. Musz�j volt kisz�llni �s gyalog folytatni utunkat. �sz derek�n j�rva nem csoda, hogy nyolc ut�n nem sokkal v�ratlanul bes�t�tedett. Azt fel sem fogtam, hogy t�l gyorsan k�vetkezett be a v�ltoz�s. A vill�mok pedig id�k�zben fokozatosan al�bbhagytak, majd v�gleg abba maradtak. 

Kifejezetten rossz �rz�s fogott el, f�leg amikor a katedr�lis k�zel�be �rt�nk. A nagy zajban �gy hallottam, mintha valami recsegne. Hogy a t�meg, a nagy s�t�ts�g �s az a furcsa zaj, amit hallottam ne legyen el�g, m�g a sz�l is fel�ledt. B�r a t�r hatalmas volt, mi m�gis alig tudtunk �tverg�dni a t�megen, �s akkor bek�vetkezett az els� k�vetkezm�nye annak a fura zajnak, amit hallani v�ltem. Pont el�ttem h�rom tin�dzser n�zel�d�tt t�tott sz�jjal, amikor a templomr�l v�ratlanul lezuhant n�h�ny f�m tart��llv�ny... egyenest a h�rom fiatalra. V�r fr�ccsent szerte-sz�t, m�s bels�szervek cafataival egy�tt. Engem is szembe csapott, �s amikor let�r�ltem arcomr�l �s r�n�ztem a kezemre felsik�tottam. 

- Jack! Jack a fejed f�l�tt! – ki�ltotta t�rsam p�r m�terre t�lem

�pp csak annyi id�m maradt, hogy feln�zzek. M�g l�ttam, ahogy �jabb s�lyos vasforg�csok hullanak a katedr�lis oldal�r�l. Cselekedni nem maradt id�m, azonban m�gis meg�sztam n�h�ny karcol�ssal. Valaki majdnem az utols� percben l�k�tt meg jobbr�l, �s �gy a templom kapuj�nak estem. Megment�m maga a t�rsam volt, akinek eddig sem �rtam le a nev�t �s most sem fogom... t�l kev�s ideig ismertem, de b�rmilyen ember is lehetett val�j�ban, �lete utols� m�sodperc�ben is m�sok �let�t v�dte. A szerencs�tlenre m�g akkor is potyogtak a vas darabok, amikor m�r sz�z sebb�l v�rzett. Gyorsan odarohantam hozz�, �s megn�ztem, hogy �l-e m�g. M�r nem volt pulzusa. Lecsuktam szemeit �s kin�ztem az utc�ra. 

Olyan l�tv�ny t�rult el�m, amit legvadabb �lmomban sem tudtam volna elk�pzelni. Az emberek sikoltozva menek�ltek. A fejem f�l�l pedig v�ratlanul lepottyant az egyik v�zk�p�. A kis gn�m pont az orrom el� esett. Reszketve �lltam talpra. Tudtam, hogy cselekednem kell, �gy b�rmennyire is f�ltem, elindultam kifel�. A v�zk�p� pont az utamban volt, ez�rt beler�gtam, hogy arr�bb cs�sszon, de helyette kiny�jtotta a kez�t �s elkapta a l�bamat. Sokadszorra vis�tottam fel. El�kaptam a pisztolyomat �s r�l�ttem, egyenest a fej�re c�lozva. A goly� �tf�rta az elm�letbeli vas form�t. Ekkor fel�m ford�totta fej�t. Gonosz arca most m�g kegyetlenebbnek t�nt. Nagy leveg�t vett �s forr� p�r�t lehelt r�m. Ijedtemben bele eresztettem az eg�sz t�rat. V�gre elengedett, de csak az�rt, hogy kinyissa sz�rnyait �s felsz�lljon. Nem volt semmi baja a d�gnek. 

Tett egy k�rt odakint, majd visszafordult, fel�m. Hi�ba emeltem r� a stukkerem, az bizony nem s�lt el. �jra m�ly leveg�t vett. Ism�t fel�m lehelt, de most g�z helyett t�zet ok�dott sz�j�b�l. Ha nem ugrok el el�le, biztosan megs�ltem volna. A t�r m�r szinte �res volt, csup�n sebes�ltek, halottak �s n�h�ny seg�t�k�sz ember volt csak ott. �n egy �js�g�rus standnak estem. Gyorsan fel�lltam, hisz tudtam, hogyha ism�t t�madni fog, �s ha a pap�rra esek ott �gek agyon. Sebes�lt kezemet szor�tottam, amikor r�d�bbentem, hogy a kis d�g nincs egyed�l. Egy tucat, de lehet, hogy t�bb sz�rnyas gn�mszer�s�g r�pk�d�tt a katedr�lis teteje k�r�l. A homlokzatr�l pedig m�g mindig potyogtak a vas darabok. 

Arr�bb szaladtam, hogy jobban l�ssam mi folyik ott. M�g meg sem tudtam �llni, amikor nyer�t�shez hasonl� hangokat sodort fel�m a sz�l. V�gre el�rtem a t�r t�loldal�ra, ahonnan l�tni lehetett a templom homlokzat�t. Feln�ztem �s nem hittem a szememnek. A fent �ll� l�szobrok pr�szk�lve �gaskodtak, ahogy a gn�mok k�rbe rep�lt�k �ket, majd egy pillanatban kit�rt�k az utols� f�m darabot is ami a homlokzathoz szor�totta a kocsit �s leugrottak a magasb�l. Csak �gy szikr�zott, ahogy az aszfalthoz csap�dott. Tudom j�l, mivel p�r centire t�lem �rt f�ldet. �n h�lye meg csak �lltam �s t�tott sz�jjal b�multam. Az el�bbi sz�rnyas sz�rnyeteg is visszat�rt. J� volt az eml�kez� tehets�ge, mivel ism�t t�zet k�sz�lt r�m ok�dni. M�r bel�legezte a leveg�t, amikor egy ostor fejbe csapta, amire a t�z a f�l�n kereszt�l j�tt ki, majd egy percre a f�ldre pottyant, persze most sem lett semmi baja. Nah�t az �n �ps�gem ekkor nagy vesz�lybe ker�lt, f�leg akkor, amikor a kocsi pont el�ttem h�zott el �s egy er�s k�z felragadott r�. M�r t�nyleg nem tudtam mi t�rt�nik k�r�l�ttem. B�r csak el�jultam volna... de helyette feln�ztem elrabol�mra �s ezt mondtam. 

- Engedjen el, k�l�nben letart�ztatom!

Az r�m sem heder�tett. �n meg �gy elhallgattam mint a pinty, amikor megl�ttam profilb�l az arc�t. P�r m�sodperc m�lt�n azt�n r�m n�zett �s �gy sz�lt: 

- Mutasd merre van a T�zmalom!

Mondta ezt a katedr�lis homlokzat�n �ll� rozsd�s szobor, igencsak emberi sz�nt felv�ve....