4. J� tett hely�ben...

Az a nap m�r �gy �reztem, nem lehet rosszabb, pedig vagy �pp v�get �rt, vagy alighogy elkezd�d�tt. Mivel nem volt id�m meglesni a pontos id�t, �gy nem tudhatom r� a megfelel� v�laszt. J�form�n azt sem tudtam egy�ltal�n, hogy �bren vagyok-e m�g, annyira irracion�lis volt az az eg�sz. 
Miut�n a seg�ts�gemmel siker�lt a k�nyvt�rat t�nkre tennie, �szobors�ga mint aki j�l v�gezte dolg�t, behaj�tott a rakt�rba, �s r�m parancsolt, hogy moccanni se merjek. Most komolyan... kinek lett volna kedve rohang�lni mellette, f�leg, miut�n az�rt v�gzett egy szerencs�tlennel, mert az elszaladt t�le... Ahhoz k�pest, hogy nem egyed�l ker�ltem ebbe a helyzetbe, nem nagyon �r�ltem a t�rsas�gnak. A rakt�rban lev� id�s �r azonnal odaszaladt hozz�m. Lehajolt mell�m �s megk�rdezte, hogy j�l vagyok-e? �szint�n sz�lva nem csattantam sz�t a j�kedvt�l, de az�rt csak nem lehettem annyira pesszimista, hisz l�nyeg�ben nem volt semmi bajom. 

- Hagyj�tok az ismerked�st m�skorra! – sz�lalt meg fennhangon, szobor uras�g
- Mit k�pzel fiatalember, m�gis hol van? 
- Legsz�vesebben m�g mindig k�v� fagyva cs�cs�ln�k, annak az �tkozott katedr�lisnak a tetej�n, de sajnos valaki megh�borgatta a T�zmalmot. Rem�lem maga �rtelmesebb �l�l�ny, mint az asszony maga mellett. 
- H� m�g nem vagyok asszony! M�sk�l�nben is rend�rn� a hivatalos megsz�l�t�som, t�kfej!
- Kisasszony, jobb lenne nem felhergelni az urat – sz�lt r�m az �szhaj� -, ha igaz amit mond, akkor nem eshet bajunk. 
- Az el�bb �lt meg egy v�dtelen n�t. 
- Ne akarja letart�ztatni, Mihael nem a k�ny�r�letess�g�r�l h�res. 
- �pp ezt mondom �n is! De maga meg honnan ismeri ezt a fazont? 
- � Dartonville „v�d� szentje”.
- V�gre valaki aki tudja, hogy ki vagyok!
- Mit akar itt? A T�zmalom nem erre van. 
- Azt tudom, csak �pp azt nem, hogy merre induljak. 
- Az a hely csup�n egy legenda, miszerint az is, hogy a katedr�lison lev� szobrok meg�tkozott �l�l�nyek, de l�tom ez a m�tosz igazs�gon alapul. 
- Ne besz�lj f�lre �regember, ink�bb azt �ruld el, hogy hol lelem a malmot, �s m�r itt sem vagyok. 
- Mihael ez nem olyan egyszer�. Ha minden igaz meg�lted az egyetlen embert, aki be tudott l�pni a sz�m�t�g�pes lelt�rba, hagyom�nyos m�don �r�kba ker�l, am�g megkeresem a megfelel� k�nyvet. 
- Akkor l�ss neki v�nember! – ord�tott r�.
- Tal�n tudok seg�teni... – sz�laltam meg halkan. – �rtek a sz�m�t�g�pekhez. 
- De ezt jelsz� v�di. Sz�ks�g volt r�, egy esetleges hacker t�mad�st�l tartva. 
- Az�rt szerencs�t pr�b�ln�k. Gondolom a jelsz�t nem ismeri. 
- Azt sajnos nem. 
- Ne tartsd m�r fel az �reget, mert esk�sz�m, hogy kihaj�talak az ablakon!

Az exszobor nem �pp �riemberhez m�lt�an viselkedett. El�sz�r az �regre usz�totta r� ronda kis k�s�r�inek egy r�sz�t, hogy induljon v�gre felkutatni azt a bizonyos k�nyvet ami seg�thet, majd engem t�pett fel a f�ldr�l �s az �r�asztalnak haj�tott. M�s lehet�s�get nem l�tva beind�tottam a g�pet. A k�perny�n hamarj�ban el�ugrott a jelsz�t k�r� kis ablak. Megpr�b�ltam a legk�nnyebb jelszavakkal, de nem siker�lt sehogy sem bel�pjek. T�madt egy �tletem, amit valamelyik filmb�l mer�tettem. Megk�rdeztem az �regt�l a n� sz�let�s�nek id�pontj�t, de sajnos az sem haszn�lt. Ekkor ugrott be a f�rfinak, hogy pr�b�ljam meg a n� ikreinek sz�let�si d�tum�t. Ekkor v�gre m�r nem az „Acces Denied!” felirat ugrott fel, egy �jabb kis ablakkal, hanem a h�tt�r jelent meg, az asztalikonokkal egy�tt. Innen m�r gyerekj�t�k volt bel�pni a programba, ami a k�nyvt�r adatait rejtette. A keres�be beg�peltem a „T�zmalom” sz�t, de eredm�nyt nem produk�lt. Ekkor az �reg azt mondta, hogy pr�b�lkozzak a „Mihael, alfa” kulcsszavakkal. Ez m�r t�bb eredm�nnyel j�rt. A sok bescanel-t oldal k�z�tt r�akadtunk egy t�rk�pre is. Az �reg Misi szinte m�r t�zet sz�rt a szem�b�l, idegess�g�ben. Alig v�rta, hogy a kinyomtatott t�rk�pet a kez�be vehesse. Amikor a k�s�r�i sorra kirep�ltek az �p�letb�l, fell�legeztem. M�r majdnem � is elment amikor az �regember fel� fordultam. 

- Uram, az�rt rem�lem a t�rk�p m�g napjainkban is megfelel. 
- T�bb mint �tsz�z �ve k�sz�tett�k, lehet, hogy m�r nem olyan pontos...

Mintha egy kisebb hurrik�n sepert volna v�gig a helyen, �gy viharzott el�nk Mihael. A f�le egyre �lesebbnek t�nt...

- Micsoda, rossz t�rk�pet adtatok nekem? 
- Ez az egy korodbeli forr�s �rzi csak a T�zmalom pontos hely�t. Kisasszony, nem tudn� behat�rolni a malom hely�t, egy modern t�rk�pen. Az interneten val�sz�n�leg meg lehet valahogy oldani.

Persze nem kaptam �rte k�sz�netet, de az�rt megnyitottam egy rajzol� programot �s beleh�ztam egy a v�rost �s k�rny�k�t tartalmaz� t�rk�pet. Nem volt sz�ks�g netre sem, ann�l nagyobb seg�ts�get ny�jtott az id�s �r, aki elmagyar�zta, hogy a r�gi t�rk�pen mi hol (vagy legal�bb is megk�zel�t�leg merre) volt tal�lhat�. A malom hely�t egy nagy „X-el” jel�ltem be. Miut�n kinyomtattam ezt is, az �reg r�m sz�lt, hogy ne mentsem el az �j k�pet. 

- Mihael seg�tett�nk neked – sz�lalt meg az �reg -, t�vozz innen, a rusnya d�monaiddal egy�tt. 
- Nagyuram, hadd v�gezzek ezekkel!

Fogalmam sincs honnan ker�lt el� a makipar�d�, de amikor megl�ttam akaratlanul is elvigyorodtam. Val�sz�n�leg r�eshetett egy fogas, mert egy rak�s kab�t cs�ng�tt r�la. Ezzel a sz�veg�vel meg esk�sz�m olyan benyom�st keltett, mint Christian Clavier a „J�tt�nk, l�ttunk, visszamenn�nkb�l”. 

Nem volt j� �tlet nevetni a szobor mellett, mert ahogy m�r feljebb eml�tettem nem volt egy�ltal�n humor�rz�ke. Ki tudja milyen s�rt�snek vette a kuncog�somat, mert m�r csak annyira eml�kszem, hogy fel�m fordul, felvonja szem�ld�k�t �s az ir�nyomba emeli a kez�t, azut�n filmszakad�s...