† T�zedik fejezet †

Vande sz�lesen elmosolyodott, mikor megpillantotta eddig nem l�tott h�g�t. Elismer�en figyelte magass�g�t, kecsess�g�t, sz�ps�g�t. A kisug�rz�sa olyan, mint apjuk�; megnyer�, el�kel�. �m az arca, a testalkata az csakis a l�ny �desanyj�� lehet. A szemei l�gyan, melegen, kedvesen csillogtak. �s gondolatban be is vallotta mag�nak, hogy Delia t�nyleg gy�ny�r�.

Odal�pett hozz�, �s � is suttogott neki �dv�zl� szavakat az �si nyelven. Miut�n meghajtotta a fej�t, szorosan �t�lelte. A testv�ri k�tel�k m�ris megk�ttetett.

- �r�l�k, hogy tal�lkoztunk, h�gom - mondta kellemes hangj�n.

- �n is �gy �rzek - s�hajtott egyet.

- Vande - n�zett r� villan� szemekkel Hard. - Ittak bel�led?

- Igen - fordult fel�. - De nem kell agg�dnod, b�ty�m. M�r bet�lt�ttem a kett�sz�zadik �let�vemet. Most m�r nem d�ntheted el, mikor igyanak bel�lem �s mikor nem - emelte fel b�tran a tekintet�t, ahogy v�gigsim�tott hossz�, arisztokrata ujjaival a nyak�n.

Boldogan elmosolyodott, mikor esz�be jutott Drake. A f�rfi egyszer�en elmondhatatlanul csod�latos volt. �s mennyire szenved�lyes! P�r �r�val ezel�tt k�tszer is a mag��v� tette, �s a k�t gy�ny�r� pillanat k�zben ivott bel�le. Annyira szerette �t, hogy b�rmit k�pes lett volna megtenni csak az�rt, hogy a harcos is �szrevegye �t. B�rcsak megjel�ln�, �s p�rj�nak v�lasztan�, akkor nem kellene �gy titokban egym�sb�l inniuk. Hisz a v�mp�r egy f�lv�r volt, emiatt rengeteget szenvedett, s az elitben a legt�bben len�zt�k �t a m�ltja, a sz�rmaz�sa, �s az �desanyja miatt. Apr�n megr�zta a fej�t. M�r t�bb mint �tvenh�rom �ve partnerek voltak ezen a t�ren. Mikor h�vta, � azonnal illedelmesen elk�rezkedett �s gondosan fel�lt�zve ott termett, ahol Drake akarta.

�m valami el�gg� aggasztotta.

A f�rfi nyak�n k�t darab, friss lyuk �keskedett. Teh�t, eg�szen biztos volt benne, hogy valaki ivott bel�le. S mikor al�zatosan megk�rdezte, szeret�je tekintete els�t�t�lt, �s m�g szenved�lyesebben mozgott benne. �gy nem is �rdekl�d�tt tov�bb, csak szorosan mag�hoz vonta, hogy tov�bb mer�lhessen el a szenved�ly tenger�ben.

Lehunyta tekintet�t, mikor �jra elk�pzelte, ahogy alatta fekszik.

- Mi ez az �des illat? - szippantott a leveg�be Lia.

- � - nevetett fel halkan, kicsit elpirulva n�v�re. - �n - lehelte, mialatt tov�bb perd�lt, �s le�lt az egyik antik b�tordarabra.

- Delia - sz�lalt meg �desapja. - Az �desany�dat... - m�ly leveg�t vett. - Sz�val, az �desany�dat l�tni szeretn�d? - n�zett r� gy�ng�d szemekkel.

- Igen, h�t persze, hogy igen - l�pett el� hevesen. - Mikor l�thatom, apa?

- H�t - sim�tott v�gig hossz� haj�n. - Tal�n holnap. Azt hiszem, az j� lesz. Ha ma siker�l besz�lnem az egyik kiv�lasztottal, akkor esetleg holnapra m�r iderendelhetem - hangja szomor�an csengett. F�jdalmasan. Szerelmesen.

- K�sz�n�m!

- M�g�tted! - ki�ltotta Drake.

Remek est�nek n�zt�nk el�be. Eddig csup�n h�rom vad�szt �lt meg. Az egyik �pp egy fiatal, alig p�r �ve �tv�ltozott v�mp�rt pr�b�lt megk�nozni. A m�sikra egy sz�rakoz�helyen bukkant r�. A harmadikat pedig alig kett� perce semmis�tett meg. Remek... m�g t�bb �ztelen, s�r� v�rt akart, hogy sz�tken�dj�n a test�n, a ruh�j�n, a f�ld�n... Mindenhol.

El�kapta a dob� k�s�t, �s t�k�letes c�lz�ssal mellkason sz�rta a gazembert. Kicsit lihegett. Tekintete olyan s�t�t volt, ak�r a tenger. M�ly, �s feneketlen. M�rges vicsorra h�zta a sz�j�t, mikor let�pte a rohad�kot t�rs�r�l, Heliodorr�l.

- K�sz - motyogta a v�mp�r.

- Ja, ezt ak�r abba is hagyhatn�d. Majd akkor k�sz�nd meg, ha t�l�lj�k - pillantott jobbra. A francba, egyre t�bben j�nnek!

D�h�s volt. Elk�pzelhetetlen�l d�h�s. �s hogyha �t felideges�tik, abban nincs k�sz�net. Nem el�g, hogy egy f�ln�t�s idi�ta, egy szerencs�tlen senki minden t�ren, m�g itt vannak ezek a gyilkosok is. Hallani akarta az utols�, elhal� ord�t�sukat, miut�n sz�ven d�fi �ket. Teste remegni kezdett, szemfogai megn�ttek, tekintete sz�ne a fekete �s a v�r�s �rnyalat k�z�tt utazgatott. Morogni kezdett. Mint egy ter�let�t v�d� tigris. Karmai is megn�ttek.

- A francba, Drake... az �tkod... - h�tr�lt p�r l�p�st Heliodor. - Fogd vissza magad, haver.

- Kuss! A buli m�g csak most kezd�d�tt!

J�zusom, a hangja �tkozottul m�ly volt. Mintha eltorz�tott�k volna. �s a bal arca s�t�t sz�nben t�nd�k�lt. Csak ne v�ltozzon �t, csak ne v�ltozzon �t, k�ny�r�gte mag�ban a v�mp�r.

Hallott m�r err�l az �tokr�l. Drake-nek rengeteget kellett szenvednie miatta. El�g volt csak feld�h�teni, r�gt�n l�tni lehetett rajta az apr�bb jeleit... P�ld�ul a tekintete. Ok�, legt�bbsz�r alapb�l fekete sz�n� szokott lenni, de olyankor teljesen s�t�t lesz. �lettelen �nix s�t�t, s semmi csillog�st nem lehet benne l�tni. A karmokr�l, a megn�tt szemfogakr�l, a figyelmeztet� morg�sr�l, �s a remeg�sr�l m�r ne is besz�lj�nk. Ilyenkor Drake olyan, mintha egy id�z�tett bomba lenne, �s b�rmelyik pillanatban felrobbanhatna. Abszol�t lehetetlen meg�ll�tani. Viszont az volt a szerencs�je, hogy m�g egyetlen egyszer sem v�ltozott �t teljes m�rt�kben. Ha megtenn�, az fel�rne az �sszes elk�pzelhetetlen csap�ssal...

A pokolba! T�nyleg nem kellemes f�lv�rnek lenni! �s ezt az �tkot csak az�rt kapta, mert az anyja ember, az apja pedig v�mp�r volt... Ja, v�rjunk, van m�g e m�g�tt m�s is. De arr�l � m�r nem tudott. Ezt egyed�l csakis Drake tudja. Meg az �rz�.

Ebb�l m�g gond lesz...

Az el�tkozott f�rfi hatalmasat �v�lt�tt, majd nekirontott a k�r�lbel�l h�t f�s vad�sz csoportnak. Eleg�nsan, kecsesen s �llatiasan mozgott. Mikor az egyikkel v�gzett, m�ris meg�lte a m�sikat. Mindenkit �tk�ld�tt a m�svil�gra. Egy szempillant�s alatt. A gyilkosok a f�ld�n fek�dtek, holtan. M�r csak egy dolgot kellett vel�k csin�lni: sz�ven sz�rni, hogy �r�k id�kre megsemmis�ljenek. Drake el�vette fekete markolat� t�rj�t, �s d�h�s vicsorral, v�r�s, illetve arany szemekkel, egyes�vel kiny�rta �ket.

A l�t�sa elhom�lyosodott, majd �jra kitisztult. A feje f�jt, a f�leiben hangos z�g�st hallott, mintha �pp mellette sz�llt volna le egy katonai rep�l�. Testr�szei f�jtak...

- Drake!

- Ugye nem b�ntottam senkit? - k�rdezte egy nagyot ny�gve, remeg� ajkakkal a f�ldre rogyva. Rettegett, hogy m�g valakit meg fog �lni, aki fontos sz�m�ra... A f�rfi massz�rozni kezdte a bal v�ll�t, karj�t, oldal�t, combj�t. K�t, hossz� szemfoga visszah�z�dott, tekintete ism�t s�t�t sz�nben pomp�zott. Arca verejt�kt�l csillogott, haja izzadtan tapadt kicsit borost�s arc�ra. Te j� �g! Test�nek bal r�sz�n a ruh�ja szakadt �s mocskos. V�res, s sebes.

- Nem, haver - pillantott a s�t�t foltokra a f�ld�n. - Senkit.

- Akkor j� - s�hajtotta, majd �tadta mag�t a h�vogat� s�t�ts�gnek.

Az utols� dolog, ami az esz�be jutott, az egy z�ldessz�rke szemp�r volt.

- Pr�b�ld meg m�g egyszer, ohyn - mosolyogta a kir�ly, mialatt visszad�lt hatalmas it�liai sz�k�be.

Egy k�nyelmes szalonban �ltek. Az el�tt�k l�v� �ri�si, k�zzel faragott doh�nyz� asztalon r�gi, �si nyelven �r�dott k�nyvek fek�dtek egym�s hegy�n-h�t�n. Rodion r�pillantott l�ny�ra, ki nyelv�t kidugva, �sszesz�k�lt szemekkel vizslatta a sz�t�rat. Delia m�lyet s�hajtott, a haj�ba t�rt, �s csendesen letette az egyik d�szes p�rn�ra a vastag k�nyvet. Apj�ra n�zett, s �gy mondta a k�vetkez� szavakat.

- Ve teuln ome Delia. Zherame wymarou?

- Igen, �gy j�! Akkor most ford�tsd le, k�rlek.

- Az �n nevem Delia. Hogy vagy?

- T�k�letes - nevetett fel m�ly, f�rfias hangj�n, amit�l m�g a plafonon l�g� csill�r is megremegett. - Akkor most ezt ut�nozd: Teham benorlonem, chen nhilaghad, meama.

- Ez mit jelent?

- „�r�l�k, hogy tal�lkoztunk, �desany�m” - a mostani mosolya halv�ny volt, �m szeretetteljes.

- H�h, ez a nyelv el�gg� zavaros... Nem is tudom mihez lehetne hasonl�tani. A nyelv kiejt�se tal�n olyan, mint a magyar�. Pontosabban a mag�nhangz�k. Viszont teljesen m�shogy ejtj�k, mint ahogy �rjuk.

- Olyan franci�s, nem? Vagy koreais? - vigyorgott apja, amit�l k�t, eszm�letlen hossz� szemfoga kil�tszott.

- Igen, kb. De m�gis van benne olaszos is... ez a benorlo, vagy mi.

- A benorlo jelent�se „�r�l” - magyar�zta.

- Apa, te mi�ta tanulod ezt a nyelvet? - sim�tott v�gig �sszesz�k�lt szemekkel az �ll�n elgondolkodva.

- Sz�let�sem �ta p�rhuzamosan tanulom, a t�bbi tizennyolc nyelv mellett.

- Tizen... nyolc? - kerekedtek ki a szemei.

- Egy kir�lynak tudnia kell k�l�nb�z� nyelveken, hogy a vil�g �sszes t�j�n meg�rtse csal�d tagjait. Hatsz�znegyvenh�rom �ves vagyok. T�bb mint h�romsz�z �ve uralkodom n�pem felett. �s hidd el kicsim, el�g sok mindent l�ttam m�r a vil�gban.

- Olyan sok k�rd�sem van, de azt se tudom, melyikkel kezdjem - motyogta.

- K�rdezz b�rmit.

- Rendben... Hm, mondjuk-... - �m nem fejezhette be, ugyanis egy kopog�s f�lbeszak�totta k�rd�s�t.

A k�t sz�rnyas ajt� kiny�lt, �s egy feh�r ingbe illetve ugyan olyan sz�n� nadr�gba �lt�z�tt, alacsony f�rfi jelent meg. A kir�ly fel�llt, tekintet�ben meglepetts�g csillogott.

- Kir�lyom - hajolt meg m�lyen. Olyan egyenes volt a tart�sa, hogy ak�r kilencven fokos sz�get is bez�rhatott volna.

- Maxim - sz�lalt meg a f�rfi.

- Az �rz� v�laszolt, kir�lyom - emelkedett fel a sz�ke haj�, arany szem�. Delia apja izgatottan v�rta a v�laszt. - Oliveir�t elengedte - megk�nnyebb�lten fels�hajtott a v�mp�r kir�ly, s l�nya fel� fordult sz�lesen elmosolyodva.

- �s mikor j�het?

- Az �rn� h�rom �s f�l �ra m�lva fog ide�rni.

- Nem v�ltozott �t teljesen, viszont rettenetesen legyeng�lt. A teste tele lett sebekkel, �s a jobb karja z�z�dott - magyar�zta Heliodor, mialatt Anzelmre, Dariusra �s Rhoderickre pillantott. - Jelenleg a szob�j�ban pihen. M�lyen alszik.

A h�rom f�rfi mind �llig fel voltak fegyverkezve, �s fekete b�r gaty�t, fels�t, illetve ac�l bet�tes cip�t viseltek. Rhod r�gy�jtott egy cigarett�ra, miel�tt k�romkodott volna.

A Testv�ris�g f�vez�re idegesen s�hajtott, mialatt le�lt Khartonel irod�j�ban az egyik sz�kre. Ujjait �sszekulcsolta, kez�t a combj�ra helyezte, �s elgondolkodott. T�pett fekete haja rendezetlen�l borult arc�ba. Egyetlen egy olyan tincs volt, mely k�r�lbel�l a h�ta k�zep�ig �rt. Ezt �sszefonta, s a v�g�t egy gy�nggyel fogta �ssze.  Az �sszes ujj�n gy�r�k d�szelegtek. Tipikus f�rfi gy�r�k. F�l�ben is csillogott f�lbeval�. H�rom bal f�lcimp�j�ban - az egyik k�r�lbel�l k�t centim�ter hossz�, a m�sik pedig apr� szegecsek -, illetve kett� a jobb f�l�nek a fels� r�sz�ben.

- Most mit tegy�nk, Anzelm? - k�rdezte Darius, ahogy felhajtott egy poh�r konyakot.

- Besz�lnem kell a kir�llyal. Nem vesz�lyeztethetem a Testv�ris�g tagjait egy el�tkozott v�mp�r miatt - �llt fel, d�h�sen a haj�ba t�rva. - Azonnal indulok is.

- �n megyek, megn�zem, hogy mi a helyzet vele - aj�nlotta fel Darius, majd egy pillanat alatt l�thatatlann� v�lt.

- Akkor �n is megyek - jelentette ki Anzelm. - Majd �rtes�telek benneteket telefonon. Ugye m�g mindig az a sz�motok?

- Igen - felelte Rhod. - De nekem van egy �j sz�mom is. Majd e-mailben elk�ld�m, ok�?

- Rendben - b�lintott. - Akkor majd jelentkezem. Sziasztok.

Istenem, ez a rohadt �tok! Kibaszott elege volt m�r bel�le! Kett�sz�zh�sz �ve szenved emiatt. Arra a sz�p, h�sz �vre m�r nem is eml�kezett, mikor m�g ember volt. Mikor m�g nem kellett f�lnie, hogyha t�l d�h�s lesz, �tv�ltozik. Jesszusom! Most kett�sz�znegyven �ves. Hm, milyen fiatal m�g. M�g el�tte van az �let... Egy v�mp�r �let�veinek sz�ma �tlagosan p�r ezer �v. Maximum n�gy, de �ltal�ban kett�-h�rom ezer esztend�t �lnek.

Nagy nehezen az oldal�ra fordult, de ink�bb az el�z� fekv�helyzetet v�lasztotta a sok horzsol�s miatt. Lehunyta tekintet�t.

Halk kopog�st hallott, mire rekedtes hangon kiny�gte a „szabad” sz�csk�t.

Darius l�pett be. Arc�n apr� aggodalom �s egy�tt�rz�s l�tsz�dott.

- Hogy vagy, testv�r? - �lt le az �gy sz�l�re halv�nyan mosolyogva.

- Kb. �gy, mint egy mosott szar, kiford�tva - morogta. A sz�ke felnevetett.

- Sz�ks�ged van valamire?

Ink�bb valakire, gondolta d�h�sen.

- Nem, k�sz - hunyta le a szem�t. - Tizenk�t �ra alv�s, �s m�r j�l is leszek - rem�lhet�leg.

- Drake - n�zett r� meleg, barna tekintettel a f�rfi. - Anzelm besz�lni fog a kir�llyal. Nem maradhatsz a Testv�ris�g K�zpontj�ban.

A sebes�lt v�mp�r lassan kinyitotta a szem�t, melyben kiolvashatatlan �rzelmek csillogtak. M�lyet l�legzett. �jra �s �jra.

- Ch... Ennyit a testv�ri t�r�d�sr�l, meg hogy a K�zpont a legbiztons�gosabb hely minden harcosnak - d�rm�gte. - B�r t�kmindegy - �lt fel nagy nehezen. - Elv�gre, engem mindig is ut�ltatok, gy�l�ltetek, megvetettetek. Csak annyit kellett volna mondanotok, hogy „h�, takarodj�l m�r, mert m�r a t�k�nk tele van veled!”

�sszeszedte marad�k erej�t, s nagy er�fesz�t�ssel, de lassan siker�lt fel�llnia. Az �gy t�lgyf�b�l k�sz�lt oszlop�ba kapaszkodott, hogy nehogy arccal a f�ldre essen. A l�t�sa hom�lyos lett, a b�torok k�rbe-k�rbe forogtak. A feje sz�tszakadt. �s �hes volt... m�r megint, de most emiatt az �tok miatt. A fen�be, hisz alig p�r �r�ja el�g�tette ki iv�si- illetve testi v�gyait. Viszont azt tudta, hogy nem akart ism�t Vand�-hoz menni. Nem akarja kihaszn�lni. Kicsit imbolyogva elindult a gardr�bba.

- Drake-...

- Hagyd! Elh�zok ebb�l a puccos, idi�ta helyb�l. Nem kell agg�dnotok, mivel most m�r nem vagytok k�telesek ezt az ideges�t� p�pot a h�tatokon viselni.

- Tudod j�l, hogy nem-...

- Ha annyira kellen�k nektek, tudj�tok a sz�momat, meg az e-mail c�memet is. Majd �rtok - vett mag�ra egy s�t�t hossz� nyak� pulcsit, meg egy farmernadr�got.

- Hova akarsz menni, Drake?

A f�rfi a v�lla felett r�n�zett.

- Oda, ahol nem l�tom a g�nyos pillant�sokat, a gy�l�lk�d� szemeket. Ja, �s ahol nem fogok senkit b�ntani, elv�gre �n csak egy el�tkozott faszkalap vagyok, nem igaz? - k�rdezte feket�n vil�g�t� szemekkel.

- Drake!

- Viszl�t! - azzal a szenved� alak l�thatatlann� v�lt.

Darius megmassz�rozta az arc�t k�rk�r�s mozdulatokkal Ebb�l m�g gond lesz, gondolta. Megfordult, s t�vozott a szob�b�l.