M�lyeket l�legezve a szob�ba felmentem. Nem akartam l�tni a Cullen csal�d arc�t, amint engem vizsg�lgatnak. Fogtam magam, �s az erk�lyre ki�ltem. A keskeny kis p�rk�ny most nem volt probl�ma. Nyugodtan �ltem r�, tudva, hogy reflexeim igen �lesek �s nem esne semmi bajom, ha leesn�k.
A magam ura vagyok. Hm, m�g v�mp�rk�nt sem vagyok norm�lis. Egy mosolyt megereztettem. H�t igen. Ez vagyok �n! Egy furcsa egy�n, aki kit�nik a t�bbiek k�z�l. M�g v�mp�rk�nt is!
Nem �rzek semmit. Ez, ami nagyon frusztr�l�! Nem �rzek szomjat, se f�jdalmat, se v�gyat, se semmit. Csak azt �rzem, hogy meg akarom Victori�t tal�lni, hogy v�gre meg�lhessem. A legjobb v�dekez�s a t�mad�s. Imm�r el�g er�s vagyok, hogy legy�zhessem. A t�bbi v�mp�r nem �rdekel! Laurent m�r nincs vele, a t�bbi kis v�mp�r pedig alig lehet n�h�ny hetes. �s nagyon fura, hisz �n nem v�ltoztam �t, �s m�g is, itt �l�k, v�mp�rk�nt. �s a bossz� j�r a fejemben. De mi van, ha Livjoy, tudott valamit, amit �n nem? Mi van, ha hirtelen, csak �gy, minden el�zm�ny n�lk�l, elhagy az er�m, �s �jra ember leszek? Akkor ott fogok meghalni, az biztos!
De nem, nem biztos… hisz Edward, Alice nagyon vigy�znak r�m. Mint mindig.
Nem hagyn�k, hogy t�rt�njen velem valami. Mi�rt ilyen zavaros ez? Most, itt v�mp�r �nemk�nt, valahogy hi�nyolok valamit. Valami �ress�g t�tong bennem. Az �rz�sek? A szerelem? Az a m�rhetetlen�l m�ly szerelem, er�s k�tel�k, amit Edward ir�nt �rzek, az elt�nt. Nem �rzek most semmit. �s ez rossz! Hi�nyzik, az a boldog �rz�s, hogy �n mennyire szeretem �t. De, nem! Ez kiv�lt bel�lem, mikor �tv�ltoztam.
De j� tudni, hogy ha megv�gnak �s folyni kezd a v�rem, �tv�ltozom. De igaza van Rose-nak. Mi van, ha meghalok, miel�tt megt�rt�nne? Ha nincs el�g id� r�?
Tal�n ezeket el k�ne vetnem, hiszen Edward, ha tehetn�, ki se engedne a h�zb�l. Sose hagyn�, hogy Victoria k�zel�be menjek. �s ez bosszant!
Hirtelen meleg �rz�s kezdett kavarodni bennem, a t�d�m�n v�ratlanul nem kaptam leveg�t, �s a gyomrom �melyegni kezdett. Szemeim kipattantak. Leestem a p�rk�nyr�l, le a f�ldre. Fogaim k�zt pr�b�ltam sz�vni az oxig�nt, mik�zben �gy �reztem fulladozom. Kezeimet mellkasomra szor�tottam, mik�zben t�rdeltem a hideg, nyirkos k�v�n. Legal�bb is most az volt.
Azt�n v�ge lett. Zih�lva, �s h�l�san kapkodtam �jra a friss leveg�t, ami az ablakon j�n befele.
Napnyugta. Hamarosan �jszaka.
Felocs�dtam. Visszav�ltoztam!
Sz�val �gy tudom v�ltogatni, de hogy, mi�rt v�ltoztam vissza?
Leveg�re volt sz�ks�gem, m�r nem l�ttam a reped�seket a falon, a kinti f�kon az erezeteket, egyszer�en, m�r a szagokat sem �reztem. �jra ember voltam.
De mi�rt v�ltoztam vissza? Erre magyar�zatot kell keresnem, de s�rg�sen k�l�nben nagyon p�rul fogok j�rni, ha mondjuk, a harc k�zben v�ltozok vissza.
Elh�ztam a sz�mat, mik�zben nagyot nyelve, a l�pcs�n igyekeztem lefel�. Hirtelen sz�d�l�s lett rajtam �rr�, ez�rt k�nytelen voltam megt�maszkodni a korl�tban.
Valaki szinte pillanatok alatt el�ttem termett, �s oldalr�l t�mogatni kezdett.
- Bella, mi a gond?- k�rdezte aggodalmas hangon, �n pedig nem tudtam v�laszolni. A torkom �gni kezdett.
- Edward…- ny�gtem alig hallhat�an �s az egyik l�pcs�fokon �sszeestem. H�tamat a korl�tnak d�nt�ttem, mik�zben kedvesem f�lve kapott karjaiba. Mennyasszonyi fog�sba vett, futva visszaszaladt a l�pcs�n, �s letett a nagy francia �gyra.
- Carlisle. - kiab�lta nem t�l hangosan, de a fejem �gy is zsongni kezdett.
- Mi t�rt�nt?- k�rdezte egyb�l, �s mell�m l�pett.
- Nem tudom. M�r olyan k�m�son j�tt a l�pcs�n is lefele, mikor ut�na akartam menni. Azt�n �sszeesett.
- Megoldjuk. - biztos�totta, de m�r nem hallottam semmit.
A f�lem s�polni kezdett, a fejem pedig l�ktetni. Semmit nem �rz�keltem k�r�l�ttem.
Tompa dobban�sok voltak a fejemben, amit nem �rtettem. Mint egy sz�vdobog�s.
Ez tal�n az �n sz�vem lenne? Vagy valaki m�s�?
Szinte v�gtelenig tart� �rbe zuhantam. K�r�l�ttem egyre t�bb k�p kezdett kibontakozni. Mint valami eml�keztet�.
L�ttam magam el�tt, Edward-dal val� els� tal�lkoz�somat, besz�lget�s�nket, az igazs�g pillanat�t, Port Angeles, els� cs�k, �s a t�bbi ilyen k�pek, szab�lytalanul villantak el�m. Belezavarodtam. Majd v�ratlanul, a nagy semmib�l, egy n� l�pett ki, feh�r f�nnyel bevil�g�tva mindent maga k�r�l. Hasonl� hossz� barna haja volt, mint nekem, �s z�ld szinte m�r rik�t� szemei. Karcs� alakj�n feh�r gy�ny�r� ruha tekeredett. Nem �rtettem.
Els� r�n�z�sre, ak�r Rosalie vet�lyt�rsa is lehetne. De mikor jobban meg n�ztem, legnagyobb r�m�letemre magamat l�ttam.
- Ez �n vagyok?- suttogtam halkan, mire � csak elmosolyodott. Feh�r b�re szikr�zott, csillog� meleg, z�ld szemei boldogan szikr�ztak. �ssze voltam zavarodva.
- Mi t�rt�nik?- k�rdeztem ism�t. �sszevont szem�ld�kkel k�r�l n�ztem. Ott volt a Cullen csal�d minden tagja. Esme �s Carlisle kedvesen n�ztek r�m, �s szem�k hol engem, hol a hasonm�somat f�rk�szt�k. Alice �s Jasper csak mosolyogtak meglepett arcomon, de Rose �s Emmett sem n�ztek m�shogy. Ugyanolyan boldog vigyorral a k�p�k�n figyelt�k arcomat. Utolj�ra hagytam Edward-ot. Melegen, szerelmesen �s v�gyakozva tekintett r�m, majd kil�pett a t�bbiek sor�b�l �s az angyal kin�zet� l�nyhoz l�pett. �tkarolta mik�zben m�g mindig r�m mosolygott.
- Edward…- leheltem halkan a semmibe. Mire � csak elnevette mag�t a karjaiban tartott l�nnyal egy�tt majd hirtelen minden csak k�dd� v�lt.
Zih�lva �ltem fel az �gyban. Folyt a v�z r�lam, �s lassan de v�r kezdett folyni sz�m sz�l�n. Oda kaptam kezem �s gyorsan let�r�ltem. Csak ekkor figyeltem fel r�, hogy Edward m�r f�lve mellettem terem.
- J�l vagy?- k�rdezte agg�d� hangon, �n pedig csak sz�tlanul b�logattam, mik�zben arra eml�keztem vissza, amit meg�lmodtam. Nem volt k�ts�ges, hogy az a l�ny, az-az �nem, akit Edward �lelt �t, az v�mp�r volt. T�l sz�p volt, sz�p voltam, hogy akkor ott ember legyek. Nem, ott m�r biztos, hogy v�mp�r voltam. De akkor m�g is, mi volt ez? Egy �lom, vagy egy l�tom�s, ami p�ld�ul Alice-nek szokott lenni? K�rd�sek hada �nt�tte el elm�m, amiben belef�jdult a fejem. Oda kaptam kezem, mire Edward felugrott.
- Biztos minden rendben?- r� n�ztem, mire zavarodotts�g t�nt fel szem�ben. – Mi�rt n�zel r�m �gy?- k�rdezte, mire, �n ezt nem �rtettem.
- Mi�rt, hogy n�zek?
- H�t, mint akinek valami baja van. Megint �lmodt�l?- k�rdezte, �n pedig �sszevontam szem�ld�k�m.
- Honnan tudsz az �lmaimr�l?- faggat�ztam, �s �szint�n sz�lva kicsit m�rges lettem. M�r nem az�rt, de nincs t�l sok k�ze az �lmaimhoz.
- N�zd a kezed. - emelte fel l�gyan csukl�mat, nehogy k�rt tegyen bennem. A csukl�m be volt k�tve, de feljebb karmol�sok d�sz�tett�k alkarom.
- Mi t�rt�nt?
- Nem eml�kszel semmire, ami tegnap t�rt�nt?- k�rdezte, �s megsim�totta arcom.
Megr�ztam a fejem, de abban a pillanatban minden bekattant.
Felkeltem, lementem a f�ldszintre. Sik�t�s. Emmett. Azt�n a nagy f�jdalom, a hasamban, elm�mben, torkomban. Azt�n megj�tt Edward. Majd Victoria. El akartunk menni. Azt�n Rose megv�gott, mert �n azt k�rtem t�le. �tv�ltoztam. A magam ura voltam. Felj�ttem. Gondolkodtam, �s le akartam menni, miut�n visszav�ltoztam, de a l�pcs�n�l rosszul lettem.
Hirtelen elkezdtem s�rni.
- Semmi baj, Bella!- �lt fel az �gyra Edward �s meg�lelt. – Minden rendben lesz, meg�g�rem!
- Mi t�rt�nik velem?- k�rdeztem szaggatott hangon. A gomb�c a torkomban �jult er�vel, akart kit�rni, de, ha most elkezdek zokogni, azzal semmit nem oldok meg.
- Kider�tj�k. - suttogta, �s elh�z�dott t�lem, de csak annyira, hogy a szemembe tudjon n�zni. Let�r�lte a k�nnyeket, �s lassan megcs�kolta kisz�radt sz�mat.
�pp hogy elv�ltunk, Alice rontott be a szob�ba.
- J�l vagy?- k�rdezte �s szinte lel�kte az �gyr�l Edward-ot, hogy k�zelebb ker�lhessen hozz�m.
- Igen, azt hiszem. - v�laszoltan neki, de nem n�ztem r�. A r�m ter�tett takar� sz�l�t piszk�lgattam.
- Hihetetlen, hogy magadt�l visszav�ltozt�l. Ez nem norm�lis.
- Igen, tudjuk Alice. - morogta Edward kedvetlen�l.
- Na, mindegy, az�rt �r�l�k neki, hogy j�l vagy. - simogatta meg arcomat, azt�n megfogta kezem. – Tudod, nagyon sz�rny� volt l�tni, ahogy Rose megsebez. - folytatta szomor� s�hajjal, mire nekem kipattantam szemeim.
- Ugye nem szidt�tok le, mert az tette… Az �n �tletem volt, � nem tehetett r�la. - hadartam egy szuszra, de el�g volt ez a kis idegess�g is, hogy a sz�vem megint �r�lt temp�ba dobogjon, �s �jra gyorsabban szedjem a leveg�t.
- K�rlek Bella, ne izgasd fel magad. - l�pett be a szob�ba Carlisle. Remek, m�r csak ez hi�nyzott!
- Hihetetlen, most sorj�ban fel fogtok j�nni, hogy megn�zz�tek j�l vagyok-e? Nem kell! M�r j�l vagyok. - akartam fel fel�llni, �s a takar�t m�r le is l�ktem magamr�l, de Edward er�sen visszanyomott. M�g egy ideig hadakoztam, amit � zavarodottan figyelt, hogy milyen er�sen tudok ellen�llni neki, de azt�n f�ladtam, �s hagytam, hogy visszategyen az �gyba.
- Bella, besz�lnem kell veled. Ti gyerekek menjetek ki. - n�zett r�juk. Alice fel is �llt, de m�g egy gyors puszit nyomott arcomra. Nos, Edward l�that�lag nem akart menni. M�g mindig az �gyon �lt, �s engem n�zett.
- Edward menj!- suttogtam halkan, �s meg�rintettem kez�t.
- Nem akarlak egyed�l hagyni.
- Nem vagyok egyed�l. - mosolyodtam el magam, �s nevel� apj�ra n�ztem. – Carlisle velem van.
L�that�lag megb�zott apj�ban.
M�g egy gyors pillant�st k�ld�tt fel�m, azt�n egy szempillant�s alatt kislisszolt.
- Carlisle, �n…- kezdtem volna bele, de lecsit�tott, mik�zben le�lt az �gy sz�l�re.
- N�zd Bella, �n nem haragszom r�d. �s itt senki se haragszik r�d. De tudnom kell, hogy mi t�rt�nt. Mikor v�ltozt�l �t, �s vissza?
- H�t, �tv�ltozni, mikor Rose megv�gott. Ugyanaz a t�z, amit m�g anno a balett teremben �reztem. Azt�n nem csin�ltam semmit, csak gondolkoztam �s hirtelen visszav�ltoztam. Rosszul lettem, �s csak a l�pcs�ig jutottam. - magyar�ztam hadarva.
- �rtem.
- Carlisle, mennyi id�m van m�g?
- M�r t�ls�gosan is sokszor v�ltozol �t. Mi�ta Syney-be vagyunk csak h�romszor v�ltozt�l �t. �s alig vagyunk 5 napja itt. N�zd, sajn�lom, de nem halogathatjuk tov�bb. Edward �t fog v�ltoztatni a h�tv�g�n.
Felkaptam fejem. Ha ez igaz, akkor…
Fejemben gyorsan sz�molgatni kezdetem. Szombaton �rkezt�nk…
Akkor ma cs�t�rt�k van. Vagy is 2 nap m�lva…
- Tudom, hogy te m�r r�g�ta szeretn�d, de nem halogathatjuk tov�bb, �s ezt Edward-nak is fel kell fognia. Ha nem cseleksz�nk, lehet, hogy te halsz bele. A tested nem b�rja ezt a sok f�jdalmat.
B�logattam egyet�rt�en, de m�g is valami nyomasztott.
- Carlsile rendben, de…
- Igen?- k�rdezte �s igaz�n k�v�ncsi volt, hogy mi zavar.
- Tudod, nekem �s Edward-nak volt egy meg�llapod�sa. Nem lehetne ezt beletenni?
- Nem tudom Bella. Nem hiszem, hogy a h�tv�g�ig, �ssze tudn�tok h�zasodni, azt�n n�sz�tra menni, majd visszaj�nni, hogy �tv�ltozhass. Sajn�lom, de ez �gy lehetetlen.
- �s, ha egy kicsit elh�zn�nk? Mit sz�m�t az a n�h�ny nap?
- Nem tudom. - ingatta meg fej�t, �s l�tsz�lag nem igaz�n halasztotta volna el ezt az �gyet.
- K�rlek!
- Rendben. De…
- Az esk�v�t, ha Alice belegyezik, lehetne akkor majd ezut�n is megtartani. De a n�szutat el�r�bb hozn�m. - k�t�ttem ki, �s ebb�l nem igaz�n engedtem. Elmosolyodott.
Egy ideig maga el� meredt, �s hol feln�zett �s engem tanulm�nyozott, hol a padl�t fix�rozta.
- Nos?
- Rendben. Menjetek el n�sz�tra!
Nagyon meg�r�ltem.
- V�rj! Vicrotia?- k�rdeztem v�ratlanul, mire meglepetten n�zett r�m.
- Jasper el�g �sszekusz�lta az utat. T�bb nap kell, mire kibogozz�k. Addigra mi pedig elt�n�nk.
- Hov�? – suttogtam.
- Vissza Forksba.
- De mi�rt pont oda?- fakadtam ki. M�r megint k�lt�z�nk. Jaj, ne!
- Mert Victoria agya szerint, nem menn�k vissza oda. Teh�t az lenne, az utols� hely, ahol keresne t�ged. Mire r� j�n, vagy ki tud�dik, hogy visszament�nk, m�r v�mp�r leszel te is.
B�lintottam egyet, hogy meg�rtettem.
De a k�lt�z�s gondolata nem nagyon tetszett. Olyan j�l berendezgett�nk itt, �s most �jra visszamegy�nk Forksa? Na, ne! De nem baj, ez csak egy dolog volt. A legfontosabb k�zelebb lesz, mint hinn�m.