Hajsza

F�lem mellett els�v�t a j�ghideg sz�l. Arcomba v�g, �s k�nnyeket csal a szemembe. A k�nnycseppek torz�tj�k el�ttem a k�pet, de igyekszem megszabadulni a zavar� t�nyez�kt�l. L�baimat csapkodja a k�r�l�ttem l�v� s�r� n�v�nyzet. V�gnak, t�pik a ruh�mat, szaggatnak, marnak, de mindez kev�s a sz�vemben �rzett f�jdalomhoz k�pest. A lombokon �tsz�r�d� halv�ny napsugarak azt jelzik, hogy a nap lassan felkel.

"Teh�t m�g van rem�ny!" -gondolom, �s m�g jobban megr�gom lovam oldal�t, hogy gyorsabb iramra sarkalljam. Hallom a f�jtat�s�t, ahogy utol akar �rni. Szinte �rzem b�z�s lehelet�t, ahogy a nyakam ut�n kap. Az � k�peny�t is megszaggatj�k a kegyetlen �gak, ahogy vissza akarj�k tartani rettenetes sz�nd�k�t�l.

T�d�m szaggat, torkom kisz�rad, karjaim zsibbadnak, �s �rzem hogy sz�r� f�jdalom has�t a l�baimba, ahogy meg akarom magam tartani a l� h�t�n. Kicsit k�zelebb ker�l hozz�m �ld�z�m. Elkapja a k�p�nyegem sark�t, �s nagy er�vel megr�ntja azt. A r�nt�st�l kis h�j�n leesek a h�tas�llatr�l, de az utols� pillanatban visszanyerem az egyens�lyom, megkapaszkodok a kant�rban, �s utols� er�mmel ledobom magamr�l a felesleges rongydarabot. �jb�l r�hajolok parip�m nyak�ra, �s k�rlelem, hogy gyors�tson az iramon. Az pedig mintha �rten�, mit mondok, vagy tal�n csak �rzi a f�lelmemet, mindenesetre gyorsabban kapkodja a l�bait. A nap tet� lassan halad felfel� az �gbolton, mintha �lvezn� a haland�k szenved�s�t, vagy csak egyszer�en m�g nem itta meg a reggeli k�v�j�t. Az viszont bizonyos, hogy ellen�nk van. Az �jszaka l�nyei m�g mindig �bren vannak, �s sok emberi lelket az �r�kk�val�s�gba k�nyszer�tenek.

- Seg�ts! K�ny�rg�m! Most az egyszer ne hagyj cserben! - kiab�lom k�ts�gbeesetten, ahogy h�trapillantok. Ugyanis �ld�z�m lova k�r�l m�r fekete aura gy�lekezik, ahogy mag�ba sz�vja f�lelmemet, ak�r valami �letelix�rt. A l� �s lovasa is fekete, ak�r a hal�l. A fekete sz�r� paripa pof�j�b�l v�r csorog, mintha � is embert evett volna, ak�r csak gazd�ja.

Hirtelen hatalmas sz�l t�mad. Lef�jja t�mad�m csukly�j�t, �s l�that�v� teszi annak sz�rny�s�ges, v�rfagyaszt� mosoly�t. Arcb�re feh�r, ak�r a m�rv�ny, szemei nagyok, kid�lledtek, v�rben forg�k, ajaki v�konyak, �s m�g�l�k hatalmas, t�hegyes szemfogak meredeznek el� fenyeget�en. Szint a v�r is megfagy bennem, ahogy v�r�s nyelv�vel v�gignyal fels� ajk�n, mint a vacsor�j�t l�tn�. Tudom, hogy m�r csak egy menekv�sem maradt: ha id�ben felkel a nap, �s ki tudom csalni a napf�nyre a v�mp�rt.

Egy hatalmas kanyart veszek, amivel egy r�tre �rek, �s nemsok�ra ki�r oda a m�sik lovas is. Lassan, kim�rten halad el�re, mintha j�tszana velem. Hat�rozottan n�zek bele �g�v�r�s szemeibe. A d�mon elmosolyodik, majd kitartja maga el� sz�tt�rt tenyer�t, mire lovam egy pillanat alatt megbokrosodik, fel�gaskodik, �s ledob a h�t�r�l. Mikor m�r a f�ld�n vagyok, �r�lt v�gt�ba kezd az erd� s�r�je fel�. Ekkor a sz�rnyeteg leereszti karj�t, majd lesz�ll lov�r�l, �s elindul fel�m. Rettenetesen meg vagyok r�m�lve, sz�vem hevesen ver, l�gz�sem felgyorsult, pupill�im kit�gultak, �s minden mozdulatom kapkod�s csup�n. Pr�b�lok h�tr�bb k�szni a f�ld�n, de a k�ny�rtelen f�rfi csak k�zeledik fel�m.

V�g�l el�r hozz�m, �s r�l�p a l�bfejemre, hogy ne tudjak m�r tov�bb h�tr�lni. Halkan felszisszenek a r�m nehezed� s�lyt�l.

- Ez az! �rzed a f�jdalmat? - sz�lal meg a f�rfi �rdes hangon - F�lsz, igaz? H�t persze, hogy f�lsz - beleszimatol a leveg�be - Az eg�sz erd� a f�lelmedt�l b�zlik. De mit�l is f�lsz? T�lem? - elmosolyodik, majd lehajol hozz�m, k�zel a az arcomhoz. A szemembe n�z azokkal csontig hatol� v�r�s szemekkel. A k�vetkez� pillanatban j�ghideg ujjait a nyakamon �rzem. V�gigsim�t rajta, majd ujjai tov�bbcs�sznak a kulcscsontomra. Kir�z a hideg, ahogy hozz�m�r. Olyan hideg, mintha j�gkock�t �rintettek volna a b�r�mh�z.

- Mi�rt menek�lsz el�lem? - suttogja, majd let�rdel el�m, �s lassan a nyakamhoz hajol. Halkan felny�sz�rg�k. Lehelete forr�, ruh�ja pedig olyan kellemes illatot �raszt, amit m�g sosem �reztem.

H�t ezt h�vj�k a v�mp�rok vonzerej�nek. - gondolom, �s teljesen �tadom magam a kellemes �rz�snek, ami a f�lelem hely�re f�szkelte be mag�t sz�vembe, ahogy az idegen k�zeledett hozz�m. Nem akarom, hogy elmenjen. Olyan j� ez az �rz�s. Nem is tudom, mit�l f�ltem id�ig. �get�en forr� nyelve lassan hozz��r a nyakamhoz. Halkan fels�hajtok, de ez a kellemes bizserg�s, ami id�ig elfogott, hirtelen semmiv� lesz. Sz�r�, k�nz�, t�p� �rz�s trappol bele a kellemes, puha felh�be, amibe eddig beleburkol�dztam. Szemfogak m�lyednek a b�r�mbe, �s felt�pve az �t�eremet, a f�rfi moh�n inni kezdi l�ktet�, mar�an forr� v�remet. �rzem, ahogy az elm�lt �vek v�gigsz�guldanak lelkemben. Megpr�b�lok sz�mot adni a m�ltammal, �s a tetteimmel. De agyamban csak egy gondolat kavarog: elbuktam. Utols�, marad�k energi�mmal el�kotrok zsebemb�l egy apr� cetlit, �s a f�rfi mellkas�nak nyomom. A f�rfi hirtelen felugrik, kiszak�tva egy darabot a h�somb�l, �s f�jdalmasan fel�v�lt. Mellkas�n a pap�rdarab, melyen var�zsig�k eg�sz hada fel van t�ntetve, k�k l�ngokkal spont�n �ngyullad�s k�zepette meg�geti a v�mp�rt. Ez nem fogja meg�lni, j�l tudom. De legal�bb annyira megsebzi, hogy ne legyen kedve �jra bel�m harapni. Sz�d�l�k. Nem kap el�g v�rt az agyam. F�lek, hogy el�julok. De ki kell tartanom! El kell m�sznom a f�kig, hogy jelt adjak a t�bbi szerzetesnek, akikkel a v�mp�rokat �ld�zz�k, hogy itt egy sebes�lt egyed. Kezemmel v�gre meg�rintem egy durva fa �rdes k�rg�t. Er�sen belekapaszkodok, �s felt�p�szkodom. �rzem, hogy a v�rz�s csillapul, tal�n a v�mp�r ny�l�nak hat�s�ra, mely nagyon j� gy�gy�r lenne, ha tudn�nk haszn�lni. Ahogy fel�llok, az �gnek emelem a kezem. Apr� f�nycs�va �tk�zik ujjaimnak. M�g nem el�g er�s a nap, nem tudja meg�lni a sz�rnyet. Er�sen koncentr�lva megpr�b�lok marad�k var�zser�mb�l egy f�nycs�v�t k�ldeni az �gre, hogy megtal�ljanak a t�rsaim. De nem siker�l. A v�rt f�ny helyett, hogy egy halk durran�st tudok megid�zni. Ekkor h�tulr�l nekinyom a v�mp�r a f�nak. T�rdeim megrogynak. Csak amiatt tudok �llva maradni, mert a f�rfi odaszor�t a fa t�rzs�hez.

Lassan a f�lemhez hajol, �s belesuttogja remeg� hangon.

- Most m�r nem menek�lsz. Az eny�m vagy, Kili�na - azzal �jra a nyakamba harap, de most er�sebben sz�vja ki bel�lem az �letnedvet, mint az el�bb. A sz�ja sz�l�n lecsurg� v�r v�gigfolyik ruh�mon, v�r�sre festve azt. Szemeim el�tt forog a vil�g, �s �sszemos�dik a k�p. M�r egyeltal�n nem b�rom megtartani a s�lyom. �sszeroskadok. �rzem, ahogy a s�t�ts�g mocsara elnyel, �s nem b�rok kim�szni bel�le. Elvesztem!

S�t�t van. �s nagyon hideg. Nem b�rok mozdulni. De mi ez a szag? Tal�n v�r? Nemr30; az nem lehet. Ez ann�l valami sokkal �desebb, de egyben keserny�s is. �s mi ez az �z? Olyan, mint valami f�m �ze. �s mi az, ami az ujjaimon v�gigfolyik? Meleg, �s ragacsos. De nagyon kellemes �rz�s. Hol van m�g ilyen? Kell! Akarom!

Hirtelen kinyitom a szemem. S�t�t van. Tal�n �jszaka. Igenr30; fenn van az �gen a telihold. L�gz�sem lass�, kim�rt. Ahogy k�rbefordulok, csak lassan fogom fel, hogy mi is van k�r�l�ttem. Forr�s�g csap meg. T�z, l�ngok. Hol vagyok? Vontatottan fel�llok. Egy �g� h�zban vagyok. �s mi volt az az el�bb? Csak k�pr�zat lett volna? Az az �zr30; az a szagr30;

A kezemre pillantok: csupa v�r az eg�sz. A sz�mhoz kapok: ott is v�res vagyok. Lepillantok a l�bamhoz, �s ott hever egy l�ny, szem�ben m�g utolj�ra l�tom magam visszat�kr�z�dni: egy v�rszomjas n�, v�rrel bebor�tva, szemei v�r�sen izzanak. Azt�n kileheli a lelk�t, �s �r�kre lecsukja �j fekete szemeit.

Kirontok a h�zb�l. Az eg�sz falu �g, �s minden�tt csak hull�k vannak. Egyed�l egy csecsem� s�r az egyik h�zban. Torkomban gomb�c k�pz�dik, majd az �gre emelem tekintem, �s keservesen felord�tok, miel�tt m�g elbor�tan�nak a l�ngok...