6. r�sz

Az �lom

Emily elmondta Noah bar�tj�nak, Peter-nek, hogy Noah szellemk�nt kapcsolatban �ll vele �s az a feladatuk, hogy elkapjanak n�h�ny vesz�lyes sz�k�tt lelket. Szerencs�re Peter hitt a l�nynak �s felaj�nlotta, hogy seg�t az utols� lev�l k�zbes�t�s�n�l. Emily valamelyest megk�nnyebb�lt, hogy van valaki, akinek besz�lhet a szellemvil�ggal val� kapcsolat�r�l �s Peter is �r�lt, hogy besz�lhet Noah-val, m�g, ha Emily-n kereszt�l is.

A V�grehajt�k ek�zben egyre t�bb sz�k�tt szellemet k�ldtek vissza a szellemvil�gba. Allegra boldogan �js�golta Selia-nak az el�rt eredm�nyeket �s, hogy hamarosan minden �jra a r�gi lesz.

- M�r nem tart sok�ig, hogy minden sz�k�tt szellemet �jra biztons�gban elz�rjunk az �l�k vil�g�t�l. A V�grehajt�k nagyon �gyesen seg�tik a munk�nkat. - mondta Allegra Selia-nak.

- Ezt �r�mmel hallom! Min�l el�bb oldjuk meg ezt a probl�m�t, ann�l hamarabb �ll vissza a rend az �l�k �s a szellemek vil�ga k�z�tt. - v�laszolta Selia. Allegra egyet �rt�en b�lintott, majd t�vozott. - Igen... - mondta csendesen Selia mikor egyed�l maradt. - h�la a V�grehajt�knak.

Emily ek�zben m�lyen aludt otthon, mert igen csak kimer�tette a sz�k�tt szellemmel val� harc. �m hirtelen egy k�l�n�s �lomba cs�ppent.

�lm�ban, egy labirintusban tal�lta mag�t, ahonnan nem tudott kijutni. Kezdetben tan�cstalanul kereste a kivezet� utat, de ahogy telt az id�, egyre idegesebb �s r�m�ltebb lett. Olyan �rz�se t�madt, mintha valaki egyfolyt�ban figyeln� �s k�vetn�. El�sz�r csak siet�s l�ptekkel halad el�re azzal nyugtatva mag�t, hogy ez csak egy �lom, de egy id� ut�n eluralkodott rajta a f�lelem. Futni kezdett. Az egyik kanyarban v�ratlanul bele�tk�z�tt valakibe. Amikor feln�zett az illet�re, a saj�t apj�val tal�lta mag�t szembe. Meg�r�lt, hogy v�gre tal�lkozhat az egyik szerett�vel, de ahogy apja szemeibe n�zett, r�m�lten h�tr�lni kezdett. A f�rfi szemei ugyanis teljes koromfeketes�gben csillogtak, b�re sz�ne pedig egy viaszb�b��ra eml�keztette Emily-t.

- Mi ez? - k�rdezte a l�ny ijedten.

- Gyere ide Emily... - suttogott rekedtes hangon az apja, majd lass� l�ptekkel megindult l�nya fel�.

- Nem, nem akarok! - v�laszolta Emily, majd megfordult �s elrohant. Nem tudta, hogy merre szalad, csak futott, ahogy a l�ba b�rta. �m nem jutott t�l messzire, mert egy �jabb kanyarn�l most az �desanyj�ba �tk�z�tt. Neki is ugyan olyan feket�k voltak a szemei, �s a b�re szint�n viaszos feh�r.

- Hov� szaladsz Emily? - k�rdezte vontatott hangon az anyja.

- Anya... - Emily egyre ink�bb kezdett k�ts�gbe esni. Anyja h�rtelen megpr�b�lta megragadni a v�ll�t, de Emily gyorsan h�tr�bb ugrott, majd beszaladt a k�zel�ben l�v� j�ratba. Egyenesen futott tov�bb �s m�r az�rt foh�szkodott, hogy v�gre fel�bredjen. �rezte, ahogy jobban �s jobban lassul a mozg�sa, mintha v�gtagjai �lomb�l voln�nak. V�g�l el�rt az �t v�g�re, ami egy nagy terembe ny�lt. Emily lelass�tott, amikor bel�pett a helyis�gbe. A terem k�zep�n egy hatalmas medence �llt, pont olyan, mint, amit Noah eml�keiben l�tott. Ahogy k�zelebb l�pett a medence sz�l�hez egy v�kony hang sz�lalt meg a h�ta m�g�tt.

- Mi�rt menek�lsz Emily? - k�rdezte Lilien, a h�ga. Az � szemei nem voltak feket�k �s a b�re sz�ne is norm�lis volt. Pont �gy n�zett ki, ahogy a val�s�gban is.

- Lili, mit keresel itt? - k�rdezte Emily zavartan.

- Az�rt j�ttem, hogy meg mutassak valamit neked... - v�laszolta a h�ga.

- M�gis mit?

- Hogy milyen �rz�s, ha v�zbe fojtanak! - v�laszolta Lilien. Ekkor az � szeme is feket�re v�ltozott, majd gonoszan elmosolyodott �s beletasz�totta Emily-t a v�zzel teli medenc�be.

Emily els� megd�bben�s�ben m�g el�g leveg�t sem tudott venni. Ahogy le�rt a medence alj�ra, l�tta a sz�l�n�l �ll� h�g�t, �s az oda �rkez� sz�leit. Semmit nem tettek, hogy seg�tsenek.

Emily �let�szt�ne akaratlanul is arra k�sztette, hogy k�zdj�n, ez�rt elkezdett fel�szni a v�z felsz�n�re. Azonban alig hogy fel�rt egy csukly�s alak jelent meg el�tte a semmib�l, kezeit a nyak�ra kulcsolta �s visszanyomta a l�nyt a v�z al�. Emily-t teljesen v�ratlanul �rte az idegen alak t�mad�sa. Az els� n�h�ny pillanatban meg sem pr�b�lt v�dekezni, csak n�zett fel az �t fojtogat� csukly�sra. A l�nynak �jra esz�be jutottak Noah hal�l�nak percei. Ugyan az t�rt�nik meg vele most, mint a f�rfivel akkor, azzal a k�l�nbs�ggel, hogy Emily �lmodja az eg�szet. „De akkor mi�rt nem �bredek fel?” - zakatolt a l�ny agya. „- Fel akarok �bredni!” - �m ez tov�bbra sem t�rt�nt meg. Emily �rezte, ahogy egyre jobban d�b�r�g a sz�ve, de m�r nem tudja sok�ig visszatartani a l�legzet�t. L�bai valahogy megtal�lt�k a medence alj�t, �s egy l�k�ssel felk�zd�tte mag�t a v�z f�l�. Ez l�tsz�lag nem tetszett a t�mad�j�nak, mert azonnal le akarta nyomni �jra a v�z al�. �m a l�ny gyorsan az alak csukly�j�hoz kapott �s ler�ntotta azt. Amit ekkor l�tott az, minden ellen�ll�st elfeledtetett vele. T�gra ny�lt szemekkel, hitetlen�l b�mult a f�l� magasod� f�rfire, aki nem m�s volt, mint Noah. A f�rfi arc�r�l �lvezet t�kr�z�d�tt, �s szemei eddig sosem tapasztalt gy�l�lett�l izzottak. Haj�nak n�h�ny tincse az arc�ba l�gott, amely csak m�g f�lelmetesebb� tette kegyetlen arckifejez�s�nek �sszk�p�t.

- Ne... - csak ennyit tudott Emily kiny�gni, mert ekkor �jra a v�z al� ker�lt. Noah nem kegyelmezett. Minden erej�vel azon volt, hogy meg�lje a l�nyt.

Emily elkesered�s�ben meg sem pr�b�lt ellen�llni. A sz�lei, a h�ga �s most Noah is ellene fordult. �gy nincs �rtelme k�zdenie. Emily �rezte, ahogy a gondolatai egyre tompulnak, �s m�r hom�lyosan is l�tott. Csup�n egy elmos�dott hangfoszl�nyt �rz�kelt valahonnan t�volr�l. Mintha nem is ebb�l a vil�gb�l sz�lt volna hozz�... - merengett, mik�zben lassan els�t�t�lt el�tte a vil�g.

- Emily! Emily �bredj fel! - r�zogatta Noah az alv� l�nyt. - Hallasz? Ez egy r�m�lom! Kellj fel!

- Mi? - nyitotta fel h�rtelen szemeit Emily, mik�zben arca verejt�kben �szott �s kapkodta a leveg�t. Amint megl�tta Noah arc�t a f�lhom�lyban, egyb�l azt hitte, hogy m�g mindig az �lomban van, ez�rt menek�lni pr�b�lt. - Eressz el! - kiab�lta k�ts�gbe esetten �s pr�b�lt kiverg�dni az �gyb�l.

- Emily, nyugodj meg! - szor�totta vissza Noah az �gyra a l�nyt. - �n vagyok az! M�r nem �lmodsz! - harsogta t�l Emily-t, mire a l�ny egy pillatra nyugton maradt. - N�zz k�r�l, itthon vagy...

Emily erre lassan oldalra ford�totta a fej�t �s t�nyleg a saj�t szob�ja berendez�seit l�tta maga k�r�l. Visszan�zett Noah-ra, aki agg�d� tekintettel pillantott r�.

- Sz�rny� �lom volt... - mondta halkan a l�ny.

- Tudom. Hallottam, ahogy besz�lt�l, mik�zben aludt�l, ez�rt j�ttem ide. A nevemet is mondtad. - v�laszolta Noah, majd felegyenesedett, hogy Emily is fel tudjon �lni.

- Nem csak egy egyszer� r�m�lom volt Noah. - mondta Emily. - Nem v�letlen�l szerepelt�l benne... El kell mondanom valamit neked.

- Hallgatlak. - v�laszolta Noah enyh�n csod�lkoz� arccal.

Emily megigaz�totta az �sszekusz�lt haj�t �s rendezte a gondolatait, miel�tt elmondta volna, amit megtudott Noah-r�l.

- Amikor harcoltunk azzal a szellemmel �s Te bek�lt�zt�l a testembe �n akaratlanul, - itt Emily tartott egy kis sz�netet - de bele l�ttam az eml�keidbe.

Noah egyb�l felfogta, hogy akkor miket l�thatott Emily. Nem is tudott mit v�laszolni. Nem volt d�h�s, ink�bb sajn�lat t�kr�z�d�tt az arc�r�l.

- Nem akartam az eml�keidben kutatni, csak �gy, mag�t�l megt�rt�nt. - folytatta Emily a magyar�zatot - M�r tudom, hogy...hogy hogyan halt�l meg.

- �rtem. - v�laszolta Noah.

- K�rlek, ne haragudj, ami�rt nem besz�ltem err�l r�gt�n, de nem tudtam, hogy mit fogsz sz�lni. Hidd el, sajn�lom...

- Nem kell bocs�natot k�rned, nekem kellene ink�bb bocs�natot k�rnem t�led. - mondta Noah. - Nem voltam �szinte hozz�d �s nem k�sz�tettelek fel arra, amit l�thatsz, ha az elm�nk �rintkezik. N�h�ny eml�kem nem t�l sz�p, ez�rt is �rthet�, ami�rt r�m�lmod lett t�le.

- Nem, ne �rts f�lre, nem csak az eml�keidr�l van sz�. - v�laszolta Emily. - Ez az �lom nagyon �letszer� volt, m�r-m�r s�rolta a val�s�g hat�rait, �s a csal�dom is megjelent benne, m�gpedig f�lelmetes m�don. �lmodtam m�r vel�k, de ez most...eg�szen m�s volt.

Ekkor lassan kiny�lt a szoba ajtaja.

- Emily... - l�pett be a szob�ba Lilien. A szem�t d�rzs�lgette �s hangja nagyon �lmos volt. � persze nem l�tta Noah-t. - Nem tudok aludni...

Emily Noah-ra n�zett, majd vissza a h�g�ra. Lili most sokkal v�dtelenebbnek l�tszott, mint az �lomban, amikor beletasz�totta n�v�r�t a medenc�be.

- �hm... Gyere, b�jj be mell�m az �gyba. - h�vta oda h�g�t Emily. A kisl�ny halkan becsukta az ajt�t, majd az �gyhoz s�t�lt �s bem�szott Emily mell�, aki helyett szor�tott neki. Noah ek�zben az �gy mellett �llva n�zte a testv�rp�rost.

- Te sem tudsz aludni, Emily? - k�rdezte Lili.

- �n aludtam, de...fel�bredtem. - v�laszolta a l�ny, majd f�l szemmel Noah-ra n�zett.

Noah ek�zben intett, hogy elmegy.

- Majd reggel besz�l�nk... - mondta.

- K�sz�n�m. - v�laszolta Emily. Noah csak b�lintott, majd k�dd� v�lt.

- Mit k�sz�nsz? - k�rdezte csod�lkoz� hangon Lilien.

- Semmit. - hazudta Emily. - Pr�b�lj meg aludni, mert reggel iskol�ba kell menned.

- Neked is...

- Akkor jobb, ha mindketten alszunk... - mosolyodott el Emily. M�r sokkal nyugodtabb volt.

Alig f�l �ra m�lva Lilien m�r nem volt �bren, de Emily m�g igen. �s az �lm�n t�n�d�tt. T�l val�sszer� �lom volt, ami nem hagyta nyugodni a gondolatait, �s ez csak az egyik dolog volt, amit az els� szellemharca �ta nem �rtett...