16. Egy anya titka



Hajnalt�jt j�rt m�r az id�, amikor megsz�lalt valahonnan a vekker. Donna �lmosan nyitotta fel szemeit. K�t ibolyak�k szemgoly�ja egyb�l a feh�rre meszelt plafonra meredt. Sosem �rzett semmit, ha egy halott ember test�be ker�lt, ez a helyzet azonban most valami�rt m�s volt. Valami�rt v�gigfutott test�n egy er�s, sz�ni nem akar� f�lelem. Donna az arc�ra tette a kez�t �s halkan motyogott n�h�ny sz�t. �rt�dni alig �rt�d�tt bel�le valami, az viszont tiszt�n halatsz�dott, amikor kiejtette Sanchez nev�t.

Ahogy ott fek�dt esz�be jutott, hogy tal�n Sanchez f�lelmeinek val�di oka. A vekker mindemellett m�g mindig sz�lt, �gy m�r t�nyleg ideje volt, hogy a kisasszony kiny�jtsa a jobb kez�t �s lecsapja a lapos, digit�lis kaszni tetej�t.

- A fen�be – fakadt ki Donna -, mi�rt nem lehet nekem is egy norm�lis r�m�lmom. Boldogan n�zn�m, ahogy egy baromarc�, egy f�lm�teres motorosf�r�sszel kerget p�r menek�l� feny�f�t, azt�n meg fel�bredn�k �s a saj�t szob�mban ta...

Hirtelen elcsuklott a szava, amikor is felkelt. T�bbsz�r is megt�r�lte a szem�t, hogy elhigyje j�l l�t. Azt se tudta, hogy s�rjon-e vagy nevessen. A szoba ahol �bredt, a saj�t zuga volt, a h�zban, amit � otthonnak h�vott.

„Ez azt jelenti, hogy... – k�pzelte – de hisz ez azt jelenti, hgy... ez az eg�sz D∞ csak eg idi�ta volt, semmi m�s.”

Donna arc�ra mosoly ker�lt, m�ghozz� nagyon gyors iramban. Kipattant �gy�b�l �s boldogan „rep�lt” ki a szoba ajtaj�n. Lent a nappaliban lejtett egy r�pke t�ncot, majd kirohant a konyh�ba. K�rbeugr�lta az asztalt, azut�n vih�ncolva felt�pte a h�t� ajtaj�t �s kivett bel�le egy �veg �d�t�t. Legsz�vesebben egy pezsg�t bontott volna fel, de semmilyen szeszes italt nem tartottak otthon. Letette az �veget az asztalra �s gyorsan a szekr�nyhez szaladt. Elh�zta az�vegablakot �s beny�lt egy poh�r�rt, de megakadt a szeme a saj�t t�k�rk�p�n. Eddigi mosolya tovat�nt. Szemeib�l is messzet�vozott az a gyerekes pajkoss�g ami �t jellemezte. Hely�be m�ly r�m�let k�lt�z�tt, zavarodott fejcs�v�l�ssal keveredve.

- Ez nem lehet... – motyogta remegve -, ez k�ptelens�g...

F�ktelen h�tr�l�sba kezdett. T�vol akart az arct�l ami visszan�zett r�. Leh�nyta a szem�t �s reszketve kiszaladt a konyh�b�l, vissza az emeletre. Csak a vend�gszob�ig jutott. Nekit�maszkodott az ajt�nak, de az kiny�lt �s � beesett a szob�ba. N�h�ny m�sodpercig a f�ld�n fek�dt, k�nnyeit a sz�nyeg rojtjaiba rejtve. Nehezen fel�llt �s az asztalig bukdosott. R�rogyott a fekete, erezett mint�zat� b�tordarabra. Minden oldalr�l r�zta a hideg, erre a lehet�s�gre nem gondolt. Legrosszabb �lm�ban sem gondolta volna, hogy ilyen m�don fog megism�tl�dni Sanchez t�rt�nete.

Donna m�lyeket l�legezve kit�r�lte szemeib�l a k�nnyeket �s az asztalra k�ny�k�lve halk monol�gba kezdett.

- J�l van Donna, csak nyugi, ilyen nincs. M�ghogy te Donna Mazill, egyenest Claudia Iller Mazillba ker�ln�l? Na ez nem lehet. Anya szuper�l van, csak a picike l�ny�nak k�ne fel�rni egy szem�veget. Abban a szekr�nyben van egy t�k�r – n�zett jobb oldal�ra, ahol egy k�tm�teres, feny�illatot �raszt� ruhaszekr�ny �llt – abban megn�zem megint, hogy kibe is ker�ltem bele.

B�r tudta, hogy elm�let�ben semmi logika sincs, remeg� l�bakkal �s �sszekulcsolt kezekkel l�pett a szekr�ny ajtaja el�. Sosem hitt a Feljebbval�ban, most m�gis hozz� rugaszkodott. Hi�ba minden ima, a t�k�r ism�t ugyanazt a k�pm�st mutatta. Donna el�tt els�t�t�lt minden A nagy sz�rk�letb�l telefoncs�rg�s �bresztette. Hirtelen fel sem fgta, hogy hol van, csup�n az ismer�s dallamot halotta a f�l�ben hallani. Fel�llt a szekr�ny mell�l �s becsapta az ajt�t, mikor megpillantotta a vil�gosbarna tincseket. Kitart� telefon�ll� volt az illet�, am�g Donna fel nem vette a k�sz�l�ket nem tette le. Donna m�g mindig �jul�shoz k�zeli �llapotban ragadott telefont:

- Hall�? – sz�lt bele.

- Ms. Mazill? – sz�lt bele egy ismeretlen, m�ly fekv�s� f�rfi hang.

- M�r akinek... – v�gta r�, meggondolatlanul.

- Donna, k�rem hallgasson v�gig. Ne keresse fel a D∞-et, �k Claudia ellens�gei. �n sem vagyok a bar�tja, azonban egyet biztosan kijelenthetek, ne higyje, hogy csak az anyj�t vesztette el, �s fogja elveszteni, ezen a csodasz�p j�liusi reggelen. Aj�nlom n�zzen ut�nna jobban annak a n�nek aki kendet vil�gra hozta, �s el ne feledjem, kellemes r�m�lmokat Miss Mazill, alias ment�angyal.

A vonal megszakadt, Donna szemei pedig nagyra ny�ltak. Relat�v hamar megem�sztette a hallottakat. Ezut�n kapcsolt, hogy n�zze vissza a h�v� sz�m�t. Hi�ba n�zett ut�nna, nem jutott m�sra, csak arra, hogy a h�v�s egy k�zelben lev� utcai telefonr�l �rkezett. Fortuna asszonys�g h�tat ford�tott ment�angyal�nak, a l�ny nyak�ba csak �gy �rasztotta a trag�di�kat, el�sz�r Simmons hal�l�nak k�pei New York-ban, majd nem sokkal ut�nna Sanchez hal�l�r�l egy �lom, �s v�gezet�l az anyuk�ja test�ben lev� �bred�s. Donn�nak azonban m�g gy�szra sem maradt ideje, hisz a rejt�lyes telefon�l� �jabb hal�lh�rrel r�misztette meg. Gy�sz ide vagy oda, a ment�angyalnak cselekednie kellett...minn�l el�bb.

Am�g Donn�t a sors nem k�m�lte borzalmas csap�saival, addig a hal�langyalnak k�nnyebb gy�szt engedett, b�r n�i testbe k�nyszer�tette, egy olyan testbe, amit h�g�nak is jobban szeretett volna, egy testesebb de sokkal �leter�sebb k�ls�be.

Rengeteg gy�gyszert tal�lt a szob�ban lev� �jjeli szekr�ny fi�kj�ban, �gy arra gondolt, hogy a gazdatest�t valami betegs�g vihette el, olyan gyorsan. Egyed�l l�v�n az eg�sz lak�sban, hamar �s akad�lymentesen t�vozhatott onnan. A ny�ri h�s�gben hamar �tj�ba ker�lt az els� bossz�s�g. Teljesen a szem�be s�t�tt a nap, elvak�tva vele a nemes uras�got. Ahogy ment a j�rd�n, v�ratlanul el� v�gott egy nyitott fedel� sportkocsi, �s kiny�lott a „fi�” el�tt az ajtaja. A napf�nyt�l teljesen elvak�tva, a hal�l rend�thetetlen angyal�t csup�n az id�sebb, m�ly spanyol akcentus� hang gy�zte meg arr�l, hogy egy n� az aki be akarja tess�kelni a kocsiba.

- Biztos, hogy �n vagyok az �n embere? - k�rdezte a hal�langyal.

- Ha Donna bar�tn�j�hez van szerencs�m, minden bizonnyal – felelt vissza a n�.

- Donna, Donna, mindig ez a n�v...

- Figyeljen, �n akart besz�lni Mazillal, ha most megh�tr�l, h�t legyen, de tal�lkozni nem fog. Az az egy hal�lbiztos!

A hal�langyalnak nem kellett m�gegyszer mondani, hogy sz�lljon be. Egyb�l beugrott, amikor meghallotta, hogy Mazillr�l van sz�, no meg amikor megpillantotta a visszapillant� t�k�rben c�lpontja arc�t. Ha m�r a pr�da saj�tmaga m�szott a csapd�ba, h�t hal�langyalunk seg�tett r�csapni a csapda fedel�t... legal�bb is megpr�b�lta.

- Mondja kisasszony – kezdte a n� – honnan tudta meg a telefonsz�momat?

- Mi�rt olyan fontos ez?

A sof�r s�hajtott egy m�lyet, majd r�gy�jtott egy sz�l cigire.

- Higyje el kisasszony, jobb �nnek ha elfelejti, hogy egy�ltal�n ismerte Donn�t. A h�lgy nagy vesz�lyben van.

- � t�nyleg... �s m�gis miyen bajba esett a kedves?

- �n nem tal�lom ir�nikusnak a helyzetet.

A n� folytatta volna, de a telefonja k�zbev�gott. Kihangos�totta a k�sz�l�ket.

- Rancy, gyorsan mondja meg, mit akar, mert vend�gem van!

- �rtem. Sanchez kisasszony, a...v�denc�nk anyj�r�l lenne sz�. Az �jjel l�v�seket jelentettek a n� h�z�b�l. Ma reggel, amikor a rend�rs�g kij�tt, Claudia nyitott ajt�t. �tkutatt�k a h�zat, de semmi nyom�t nem tal�lt�k b�ncselekm�nynek Az egyik szomsz�d, aki b�r kiss� spicces �llapotban volt, azt �ll�totta, hogy Donna arc�t pillantotta meg a n�ben, amikor el�sz�r r�n�zett.

- �rtem – v�gott Helena a f�rfi szav�ba – az a l�ny j�l �s f�leg biztons�gban van. �rtes�ts�k Gilianne-t, hogy menjen az A-kik�t�be. Ott fogja v�rni egy b�v�rhaj�.

- Gondolja, hogy Claudia...

- B�r �t�lom a n�t, nem ilyen v�get �rdemel. L�nyeg�ben csak k�zd a l�ny��rt. Most pedig teljes�tse a parancsot �s ha b�rmilyen fejlem�nyr�l �rtes�lne, azonnal tudassa velem is.

- Igenis kapit�ny.

Sanchez kikapcsolta a telefont �s a mellette �l�re pillantott. Eddig a szem�be s�t�tt a nap, most azonban rajta volt a napszem�vege, �gy tiszt�n l�tta az illet�t. Ahogy v�gign�zett rajta, els� dolga volt, hogy r�taposson a f�kre, �s, hogy kinyissa utas�nak az ajt�t.

- T�nj�n innen! – mordlt a „l�nyra”.

- Mi ez a nay sietts�g? – k�rdezett vissza a hal�langyal, meg�rezve, hogy f�ny der�lt kil�t�re.

- Ne akarja, hogy megism�teljem magam, mister!

- �rtem h�lgyem... ezek szerint maga is egy boszork�ny.

- Pontosan, maga sz�vtelen gazember, m�ghozz� abb�l a rosszabbik fajt�b�l vagyok, aki a ment�angyalt v�di! Teh�t jobb lesz, ha most r�gt�n fogja mag�t �s kisz�ll az aut�mb�l.

- Ahogy k�v�nja... b�r sz�vesen tal�lkozn�k a „v�denc�vel”.

- Gondolja �t m�gegyszer, hogy mit is akar. Donn�t ismerve, ha �sszeftna mag�val, az m�r azt jelenten�, hogy �jabb �let menek�lt meg.

- B�zzon csak benne, jobban is mint eddig...

A hal�langyal azzal kisz�llt �s t�vozott. Sanchez eg�sz addig n�zett ut�nna, am�g el nem t�nt az utc�r�l. Ezut�n a n� is t�vozott.

Ezzel egyid�ben, ugyanabban a v�rosban, Donna ment az utc�n, azon elm�lkedve, hogy mit�v� legyen. A rend�rs�ggel val� tal�lkoz�s ut�n az a benyom�sa keletkezett, hogy az anyja nem term�szetes hal�llal t�vozott az �l�k sor�b�l. Ezen fel�l hi�ba pr�b�lgatta h�vni Sanchezt, a sz�m �lland�an foglaltat jelzett. N�h�ny pr�b�lkoz�s ut�n f�lbe hagyta k�s�rleteit. Valahogy esz�be jutott m�g egy sz�m, amit meg is pr�b�lt felh�vni. Ez v�gre kicsengett. Egy fiatalabb n�i hang sz�lt bele.

- Richard Black irod�ja.

- Hello, Mr. Black-el szeretn�k besz�lni.

- Megtudhatn�m, hogy ki keresi.

- Mondja, tudn�k vele besz�lni vagy sem. � az utols� aki seg�thet nekem.

- De ki maga.

- Clau...Claudi Iller.

Hirtelen megszakadt a vonal. Black csinos titk�rn�je kikerekedett szemekkel b�multa f�n�ke kez�t, aki elr�ntotta a n� f�l�t�l a telefont �s lecsapta.

- De... Mr Black... ezt mi�rt csin�lta?

- Ha m�gegyszer felh�vna ez a vipera, mondja meg neki, hogy t�lem ott d�g�lj�n meg, ahol egyet l�p.

- De-de, mi�rt?

- Claudia Iller teljes neve m�g kieg�sz�l m�g egy vezet�kn�vvel. Claudia Iller Mazill a teljes neve, �s igen � Donna anyja �s egyben az els� kasz�s, aki a ment�angyal �let�re t�rt.