15. Egy nagyon nem k�v�nt �lom

Egy kast�ly l�bai alatt elter�l� v�rosk�ban j�runk. Mindenb�l �rad a k�z�pkor. Nem, ez nem egy filmforgat�s sz�nhelye �s nemis egy n�pes szerepj�t�k vagy egy �larcos b�l, ez bizony az a kor, ahol a hal�langyal tengeti �ber h�tk�znapjait. A v�ros utc�in nagy a zaj, mindenki j�n-megy. A korad�lut�ni �r�kban nem is csoda, hogy ennyien vannak az utc�kon. A v�roska csendesebb zaj�t, most k�rtsz� �rasztotta el. Akire m�r hetekkel ezel�tt v�rtak, v�gre visszat�rt. A v�r�r harminc f�s k�s�rettel v�gott �t a v�roson. Senki sem vette �szre, amikor az egyik sik�torba egy lovas v�gtatott be. F�radt volt, csorgott r�la a verejt�k �s tiszt�n l�tszott rajta, hogy keres valakit vagy valamit. K�t �ri�si, �res boroshord� m�g�tt egyszeriben csak kif�jt a sz�l valami piros csipk�s anyagot. A f�rfi lesz�llt lov�r�l �s a hord�kig ment. M�g el sem �rte, amikor egy v�kony, kellemesen cseng� n�i hang r�ki�ltott.
- Ne gyere k�zelebb!
- Donna, mit m�velsz? – k�rdezte a fick�.
- Csak egyed�l akarok lenni.
- De ap�nk v�r r�nk, mit sz�l majd, ha meg�rkezik a v�rhoz �s egyik�nket sem fog ott tal�lni?
- Menj vissza egyed�l, �n maradok!
- Figyelj Donna, �n nem megyek vissza egyed�l, �s ha kell le�tlek, de magammal viszlek!
- Ap�nk r�d b�szke, de r�m biztos nem. Hogy is lehetne b�szke egy folyton beteges l�nyra, aki nem k�pes j�form�n semmire sem...
- Donna, m�r megint kezded? A h�gom vagy, de att�l m�g bez�rathatlak egy toronyba, hogy ott sir�nkozz �s ne kellessen folyton a nyomodban legyek.
- �s gondolom keresn�l egy s�rk�nyt is, akit kapu�rnek �ll�tan�l...
- Azt k�tlem, el�g lenne valahogy �thozni a drusz�dat, � azt�n b�ven megfelelne a feladatra...
- Milyen drusz�m?
- Na figyelj, ha velem j�ssz, elmondom.
- Nem. – d�lt h�tra a l�ny.
- Nem �rdekel Donna Mazill, a mindenl�ben kan�l szipirty� t�rt�nete?
- Ez most f�jt...
- T�ged Mazillnak h�vnak?
A hord�k m�g�l mocorg�s hallatsz�dott, majd el�bukkant a hal�langyal h�g�nak a feje. Barna f�rtjei f�le m�g� t�rve g�nd�r�dtek. Amikor megpillantotta a b�tyj�t, kil�pett el�. Kez�ben egy zsebkend�t tartott, ami tiszta v�r volt. A f�rfi riadtan rohant a l�ny el�. Gyeng�den felemelte a l�nyt, �s feltette a lov�ra. Miut�n fel�lt a h�t�hoz �s elindultak, csak azut�n sz�lalt meg.
- Te vagy a legfontosabb az �letemben Donna, k�rlek figyelj oda az eg�szs�gedre, �s ne besz�lj itt nekem badars�gokat. Aty�nk ugyan�gy szeret mindkett�nket.
A h�ga viszont nem felelt. Az �t gy�szos hangulata a v�rba �rve sem maradt al�bb. A hal�langyal nem �rtette, hogy mi�rt, de �gy �rezte nincs minden rendben. Nem hitte volna, hogy a menet nem fog meg�rkezni m�gcsak a kapuhoz sem, hisz a v�rosban a k�rtsz� gyorsan haladt. Hossz� percek eltelt�vel egyetlen h�rn�k v�gtatott be a kapun. Zaklatottnak t�nt. Amint meg�rkezett, a hal�langyal �s a testv�re el� �llt �s let�rdelve �gy sz�lt.
- Gr�f, gr�fn�, az im�nt egy ny�l tal�lta el a parancsnokot. N...nem tehett�nk semmit. M�rgezett ny�l volt...
- Mir�l besz�lsz?! – ragadta meg a fick�t a hal�langyal
- Sajn�lom, de nem tudhattuk. A t�mad�t azonban m�r keress�k.
- Vigy�l oda, de azonnal! – l�kte durv�n a f�ldre a katon�t.
Mindketten nyeregbe sz�lltak, �s m�r majdnem elindultak, amikor Donna a b�tyja mell� szaladt. Azt akarta, hogy vigye mag�val, de a hal�langyal r�parancsolt, hogy maradjon a v�rban. A l�ny ellenkezni sem mert, amikor belen�zett b�tyja haragos, k�ts�gbeesett �s egyben riadt arc�ba, valahogy nem volt mersze ellent mondani neki. Sz�tlanul n�zte, ahogy a k�t f�rfi kiv�gtat a v�rb�l. Alighogy �k elhagyt�k a v�rat, egy harmadik bukkant fel, aki egyb�l a l�nyhoz rohant. Bevitte a nappaliba �s k�rt egy poh�r vizet a l�ny sz�m�ra.
- Donna kisasszony k�rlek nyugodj meg. – sz�lalt meg a f�rfi, eln�zve a l�ny meglehet�sen szapora l�legz�s�t.
- Hogy nyugodhatn�k meg mikor azt a h�rt kapom, hogy az ap�m meghalt, m�ghozz� �ton hazafel�... egy nyertes csat�b�l?!
- Tal�n az eg�sz csak egy rossz f�lre�rt�s. Eg�sz addig am�g a gr�f vissza nem t�r, nem szabad levonni semmilyen k�vetkeztet�st.
- Mi�rt nem ink�bb engem l�ttek le, az ap�m sokkal fontosabb ember n�llam...
- Ne mondj ilyet Donna, a te dolgod nem egyezik aty�d munk�j�val.
Ez a beszlget�s itt �rt v�get, pedig mindk�t f�l folytatta volna, azonban v�ratlanul kiny�lt az ajt� �s bel�pett k�t �r, akik m�g�tt a hal�langyal is bement. Szemeiben nem csillogott a megszokott f�ny, arca is b�skomor �s falfeh�r volt. Fesz�lts�g �rz�d�tt a leveg�ben. Donna fel�llt �s tett egy l�p�st testv�re fel�. Az lehajtotta a fej�t.
- A m�reg t�l gyorsan terjedt sz�t a test�ben... – mondta a hal�langyal rekedt hangon -, senki sem seg�thetett volna rajta...
Elcsuklott a szava, de m�r t�bbre �gysem volt t�bbre sz�ks�g, a h�ga meg�rtette. A fiatal teremt�s eg�sz test�ben r�zk�dott �ssze. Az � arca is teljesen elfeh�redett, �gy �rezte, hogy forog vele a vil�g. �rezte ahogy �sszeborul benne az eg�sz vil�g, menek�lni akart, de nem b�rt mozdulni sem. �rezte ahogy t�zforr� k�nnye v�gigcsordul arc�n, majd minden els�t�t�l el�tte. �jultan esett �ssze. P�rn�k k�zt �bredt, a szob�j�ban. A b�tyja �lt mellette. Rajta k�vl m�gcsak egy szolg�l�l�ny volt a szob�ban.
- H�gom, jobban �rzed magad?
- Nem... tudjuk mindketten, hogy...
- Fejezd m�r be! Torkig vagyok a sir�nkoz�saiddal. Folyton temeted magad, m�g akkor is, mikor az ap�nk a k�poln�ban fekszik, a temet�s�re v�rva. Igazad van, neked kellene a hely�ben lenni. Mindannyian fell�legezhetn�nk!
Miut�n kiord�totta mag�t, a hal�langyal t�vozott. Olyan er�vel csapta be maga ut�n az ajt�t, hogy az majdnem kiesett a hely�b�l. Lement a k�poln�ba �s megparancsolta az �r�knek, hogy senki se merje bel�pni. �r�kat t�lt�tt a s�t�t viasszagot �raszt� teremben, a m�r szinte csonkig �gett gyerty�k l�ngj�nak f�ny�ben, egy feh�r lepellel letakart test mellett. Egyszer sem s�rt �let�ben, �s most sem hullajtott egyetlen k�nnycseppet sem, pedig a tork�t cs�p�s f�jdalom kaparta. Test�t lenge sz�l j�rta �t, ahogy megny�lt az ajt�. A test�re l�pett be, a f�rfi aki mindig mellette volt, aki ismerte a titk�t.
- Hogy mer�szeled megszegni a parancsomat?!
- B�ntess meg ha akarsz, de nagy a baj, a gr�fkisasszony rohamot kapott. Az �llapota nagyon s�lyos...
A hal�langyal egyb�l odakapta a fej�t. Egy percet sem v�rt, felpattant �s m�r indult is volna kifel�, azonban k�t l�p�s megt�tele ut�n �sszeesett. Zuhan�sa k�zben m�g egy gyertyatart�t is felbor�tott. Test�r�nek el�sz�r arra kellett r�dobja a pal�stj�t, hogy l�ngra ne kapjon a hely, majd a fi�hoz szaladt. Gyors vizsg�lat ut�n r�j�tt, hogy csak �lmodik, egy�bb baja nincs.
Negat�v f�szerepl�nk �jra a j�v�ben tal�lta mag�t. Egy parkot l�tott, aminek a f�v�t �pp ny�rt�k. A lebetonozott j�rd�k ment�n sz�nes vir�gok ny�ltak. Elsz�rtan l�tszott csak n�h�ny fa, �s azok sem voltak id�sek. Kev�s ember st�lt a napos id�ben, azok is z�m�vel kisgyerekes sz�l�k, nagysz�l�k voltak, gyermekeikkel. A l�tv�ny egy�ltal�n nem sugallta a v�gkifejletet. �jra felt�nt a f�ny�r�, amit a p�zsiton haszn�ltak. A fog�ja alatthaladt el a k�p, egyenest egy n�ig haladva, akin homoksz�n� koszt�m volt. Fekete haj�t egyetlen csattal t�zte fel h�tul. A j�rd�n haladt �s a k�p is lassan elszaladt r�la, vissza a f�ny�r�hoz. Alghogy el�rte a g�pet, ism�t a j�rda fel� indult, most n�gy rosszul fest� napszem�veged figur�ig, akiken hossz�kab�t volt. Ezek n�gyen, egyszercsak meg�lltak �s kabtjaik al� ny�ltak. Mindegyikn�l egy f�laut�mata g�pfegyver volt. R�c�loztak a koszt�m�s n�re, akit eddig csak h�tulr�l lehetett l�tni, �s r�eresztett�k az eg�sz t�rat. A n�t a goly�k z�pora a f�ldre haj�totta. Az utols�k�p, amit m�g a hal�langyal l�tott az egy k�zeli „felv�tel” volt a holttestr�l. A v�rt�cs�ban fekv� h�t�ba tem�rdek mennyis�g� goly�t kapott n� fekete haja f�lig kics�szott, �t�velve arc�n, ami csak egy pillanatig l�tszott csup�n. Azonban ez a pillanat is elegend�nek bizonyult, arra, hogy a t�rt�net pozit�vabbik angyala fel�bredve felugorjon �s hangosan elki�lltsa mag�t:
- Sanchez!!!