Egy falu rajzol�dott ki a hirtelen mindent elbor�t� k�db�l. Egyszer� kis tanyasi falu volt. Szimpla szalmatet�s kis h�zacsk�k, utc�n j�tszadoz� gyerekek �s pletyk�lkod� any�k. Csup�n azt volt sz�rny� l�tni, hogy m�g itt mindenki szeg�ny �s �hezik, addig a t�volban csillaghomlokzat� palot�k t�rtek utat maguknak az �g fel�. Elfintorodtam. Gy�l�ltem az emberi gyarl�s�got, minden tulajdons�guk k�z�l ezt gy�l�ltem a legjobban. Hogy k�pesek a gazdagok ezt v�gig n�zni? Egyszer�en sz�nalmas…

Nem kellett l�tnom, tudtam magamt�l is hogy mi t�rt�nik... A fiatal Catherin �rtetlen�l �csorog valamivel messzebb a falut�l, mik�zben utas�t�sra v�r. Nem kell sok�ig v�rnia, egy fekete �rny jelenik meg mellette �s lassan besz�lni kezd neki a feladat�r�l.

 - Nos, dr�ga Elme-j�t�k, ez�ttal a feladatod k�tes meghat�roz�s� lesz.

 - Helyesen fogok cselekedni, ne agg�dj! - csend�lt fel a l�ny hangja, ak�r egy v�lgyben a csobog� v�z�.

 - Nem tudhatod Elme-j�t�k, nem tudhatod! Ne l�gy �nfej� �s gondolkodj tiszt�n. Ha �gy teszel, hatalmas tud�sban r�szes�lhetsz. Nos, csak annyit mondan�k neked, hogy a faluv�gi olt�ron, tal�lhat� egy jogar. Ebben a jogarban tal�lhat� a Wizzoalok �sszes l�tez� tud�sa. De ne feledd! Elt�n�semt�l kezdve csup�n 15 percig lesz ott tal�lhat� a jogar. Ha letelik a 15 perc, elt�nik a jogar �s vele egy�tt a nagy mennyis�g� tud�s is. - ezzel befejezve mondand�j�t, az �rny elt�nt.

A fiatal l�ny, gyors, de tov�bbra is kecses l�ptekkel indult meg a falu fel�, ahol az �ppen labd�z� gyermekek elejtett�k �mulatukban a labd�t, az asszonyok sik�tva dobt�k vissza kosarukba k�t�t�iket. Mindenhonnan izgatott tal�lgat�sokat lehetett hallani, de csup�n egy dologban egyeztek meg. M�g pedig abban, hogy ez a csuda sz�p l�ny bizony�ra egy herceg kisasszony, aki elt�vedt �s most a palot�j�ba pr�b�l visszatal�lni. A gyerekek �rdekl�d� k�v�ncsis�ggal k�zel�tett�k meg a t�nd�kl� sz�ps�g� l�nyt, majd mivel az csup�n megtorpant, m�g k�zelebb mentek hozz�, anyjukat is magukkal cipelve. Lassan egy szab�lyos k�r alakult ki a zavarban lev� l�ny k�r�l.

 - M�r csak 12 perced maradt. - jegyezte meg Hal�lsz�rny, aki menyasszonyfog�sban tartott, miut�n nem voltam hajland� mozdulni.

 - Tudom. - feleltem elf�l� hangon.
 
 - Nem �rtem mi bajod. Ahhoz k�pest, hogy emberek lakta falu el�g b�k�s, b�r az emberek szok�suk szerint hozz�k ostoba form�jukat.

 - Nem is vel�k van a gond mester... Hanem velem lesz. Perceken bel�l. - mondtam fejemet mesterem teste fel� ford�tva, rem�lve, hogy �gy nem l�tom majd az esem�nyeket. De nem is kellett l�tnom, hisz mondhatni minden �jszaka �t�ltem. Tudtam, hogy a k�v�ncsi emberek egyre szorosabb k�rt alkotnak a l�ny k�r�l, aki idegesen toporog. Telik az id�. Mikor mag�ra er�ltet egy er�ltetett mosolyt, a n�kb�l �s gyerekeikb�l �ll� falu felmorajlott.

 - K�rem kisasszony, adjon nek�nk p�nzt!

 - Mondja el az ottaniaknak, hogy milyen sz�rny� itt az �let!

 - J�jj�n vissza �lelemmel!
 
 - Hozzon ruh�kat!

 - K�ldj�n tan�t�kat a gyermekeinknek!

 - �ljen itt egy ideig, hogy megtapasztalhassa milyen k�zt�nk az �let! - �s m�g hasonl� mondatok z�poroztak a megzavarodott l�nyra.

 - K�rem, �n nem vagyok… - azonban b�tortalan hangj�t elnyelte az egyre hangosabban k�vetel� n�p.

 - Hozassa vissza a f�rjeinket! – j�tt a leger�sebb k�rlel�s, melybe becsatlakoztak a gyerekek is, apjukat k�rv�n.

 - Visszahozatom �ket, csak engedjenek oda a falu v�g�n tal�lhat� jogarhoz. – emelte fel hangj�t a l�ny.

 - Nincs a mi falunknak a v�g�n semmilyen jogar! – mondta egy kisfi�, aki a l�ny l�ba mellett szorongatta anyja kez�t.

 - Biztosan a kisasszonyra v�r� �r�k lesznek ott, akik elhajtanak minket, �n pedig nem tesz majd �rt�nk semmit! – t�madt neki egy anya.

 - Addig nem engedj�k tov�bb, am�g nem ad nek�nk valami �rt�keset! – ki�ltott egy asszony hangosan.

 - 7 perced van. – mondta Hal�lsz�rny akit d�h�tett az emberek fogadtat�sa. A fiatal Catherin l�that�an egyre d�h�sebb volt, neki sem tetszett az emberek viselked�se.

Ekkor egy mellette �ll� kisl�ny, megr�ngatta ruh�j�t �s k�rlel�en n�zett fel r�. Mindenki elhallgatott, val�sz�n�leg �gy tal�lt�k gondolni, hogy ez az 5 �ves forma aranybarna haj�, k�k szem� kisl�ny, m�g a nemesi sarj le�nyt is meghatja. Az ez�sthaj� l�ny, leguggolt a kisl�ny mell� �s pillant�s�val n�gatta arra, hogy besz�ljen. � halkan, megszeppenve kezdett bele mondanival�j�ba.

 - K�rem kisasszony, seg�tsen rajtunk. Apuk�mat elvitt�k szolg�nak a palot�kba, anyuk�m beteg �s heten vagyunk testv�rek. Nincs p�nz�nk, amivel fizethetn�nk a keresked�knek, akik 1 �vben k�tszer j�rnak erre. K�rem, adjon nek�nk valamit! – n�zett r� k�rlel�n a kisl�ny. A le�ny hallgatott, l�that�an az idej�t sz�ml�lta mag�ban, ami v�szesen fogyatkozott.

M�r enyh�lni l�tszott, mikor az �sszes anyuka el�re k�ldte a gyerek�ket, hogy panaszolj�k el a sorsukat. Ez m�r nem tetszett neki. �s ez volt az, amit nem akartam l�tni. Szememet er�sen �sszeszor�tottam, �s keservesen szor�tottam mesterem karj�t.

 - Catherin, n�zd! – j�tt a k�r�snek �lc�zott parancs – Nagyon fontos! – k�rlelt a mesterem. �s �n engedtem neki, b�r tudtam, hogy most j�n az a r�sz, ami miatt sz�gyellem magamat.

De nem volt id�m ezzel t�r�dni, mert megint olyasmi t�rt�nt, mint mikor k�zd�ttem a mocs�r sz�rny ellen. Azonban most nem k�k f�ny vett k�r�l, hanem fekete. Majd mikor el�lt az �rv�nyl�s, egy fekete haj�, v�r�s szem�, falfeh�r n� �llt a helyemen. �gy �rtem �n voltam, de m�gis m�s. Tekintetemb�l elt�nt az �rtatlans�g, hely�t �tvette a kegyetlens�g. M�g nagyobb megd�bben�semre az emberek nem mutattak semmilyen reakci�t erre az �tv�ltoz�sra. Mintha minden ugyan olyan lett volna. L�ttam, hogy a fekete haj� Catherin �lvezi a k�ny�rg�st, majd k�ny�rtelen tekintete a m�g mindig ruh�j�t szorongat� kisl�nyra t�ved. Hamis mosoly ter�l sz�t jeges sz�ps�g� arc�n.

 - H�t persze, hogy seg�tek rajtad gyermekem. A legnagyobb �r�mmel. – majd egy �szrevehetetlen mozdulattal kir�ntotta csizm�ja sz�r�b�l a titkos t�rt, majd ugyanazzal a mozdulattal kisl�ny sz�v�be d�fte. Az eg�sz falura egy szempillant�s alatt halotti cs�nd borult. Mindenki elsz�rnyedve figyelte a n� arc�n megjelen� m�mort, mely egy �r�lt arc�n jelenik meg, mikor gyilkolni van lehet�s�ge. – Ennek a t�rnek a markolata, mely most m�r kicsi sz�vedb�l �ll kifel�, arany markolata van. A csal�dod ezzel fizethet majd a keresked�knek. – mondta, majd durv�n lefesz�tette ruh�j�r�l a gyermek piciny kez�t. Fel�llt, ahol farkas szemet kellett n�znie egy feld�h�tett faluval.

 - �, csak nem akartok megt�madni? Oktalans�g lenne. K�tlem, hogy t�l�ln�tek. – mondta neg�desen. A falu tajt�kozva a d�ht�l rontott r�. A l�ny csup�n felemelte kez�t, melyen k�rmei f�l m�teresre n�ttek, majd belevetette mag�t a t�mad� hull�m k�zep�be. Egy perc sem telt bele, �s csup�n egy valaki �llt a falu k�zep�n.

Egy kez�t nyaldos� n�, aki �lvezte az emberi v�r �z�t. Majd hihetetlen gyors l�ptekkel elindult a falu v�g�re, ahol egy jogar lebegett egy olt�r f�l�tt. A n� el�gedetten elvigyorodott �s a k�vetkez� pillanatban m�r kez�ben tarthatta a f�nyesen ragyog� jogart. A jogar pulz�lni kezdett, hol v�r�s, z�ld, k�k, barna, hol pedig fekete sz�nnel. Majd egyszerre ragyogott fel mindegyikkel, melyek �sszeolvadva ez�stsz�nt form�ltak. M�g percekig csup�n az ez�st f�nyt lehetett �szrevenni, majd az is abbamaradt. A jogar nem sokkal ezut�n h�zni kezdte vissza a l�nyt a tetemekhez, majd elt�nt. A h�feh�r arc� l�nyt ekkor ez�st�s f�ny vette k�r�l, majd �jb�l visszav�ltozott a k�lseje eredetiv�.

T�rdre rogyott, dermedten n�zte v�rt�l cs�p�g� kez�t, majd feln�zett a hulla halomra. Keserves zokog�sba t�rt ki… De Hal�lsz�rny megd�bben�s�re sz�l�ban tette, ugyanis �n ahelyett, hogy s�rtam volna, csak n�ztem magam el�.

 - Annyira m�gsem vagy kiborulva, mint sz�m�tottam r�. – jegyezte meg, f�lve, hogy b�rmelyik percben eszeveszett zokog�sba t�r�k ki.

 - Van, ami jobban lefoglaljon most. Nekem �gy t�nik, hogy te tudsz arr�l, hogy mi�rt v�ltozott meg k�tszer egym�s ut�n a k�ls�m. – egy csettint�s folyam�n elszakadtunk az eml�keimt�l �s ott tal�ltuk magunkat szob�m �gy�n. Hal�lsz�rny letett engem, majd lesz�llt az �gyr�l.

 - Igen tudok r�la. De nem hagy nyugodni, hogy te nem. Tudnod k�ne err�l! Any�dnak k�teless�ge lett volna elmagyar�zni! – mondta idegesen.

 - De nem tette meg! Velem kapcsolatban egy�bk�nt sem tartott be sok anyai k�teless�get. Hiszen ismered. L�ttad, hogy viseltetett ir�ntam. � azt se b�nn�, ha meghaln�k. – mondtam meglep�dve azon, hogy eg�szen j�l voltam. M�r nem �reztem magamat rosszul amiatt, amit tettem. Valahogy olyan �rz�sem volt, mintha nem is �n k�vettem volna el. Hanem valaki m�s, akinek b�r hasonl� alkata �s arca volt, haja, szeme �s b�re sz�ne k�l�nb�z�tt az eny�mt�l. �s ez megnyugtatta h�borg� lelkemet. Vagy az is lehet, hogy az b�k�tett ki magammal, hogy megoszthattam valaki olyannal ezt az eml�ket, aki nem vet meg �rte?

 - Tudom, hogy nem �ppen minta anya veled szemben. De azt hittem �rez ir�ntad legal�bb annyi felel�ss�get, hogy megossza veled ezt. – mesterem gondterheltnek t�nt. – Mindenesetre nem t�l nagy vesztes�g, ha most tudod meg, no meg, ha nem az any�dt�l. Tal�n, ha �n mondom el, jobban is viseled. �gy hogy figyelj j�l, nem mondom el k�tszer, r�ad�sul ez befoly�solja az �letedet! Pont �gy, ahogy eddig is tette.