Tovbb
Zsuzsee 2008.09.13. 14:11
Lpteim visszhangzottak a csendes folyosn. Futottam, ss knnyeim arcomat mardostk, szvem zakatolt, n pedig csak rohantam. Meneklni, gyernk, meneklni! reztem ahogy lbaim egyre gyenglnek, de n nem lltam meg. Tudtam, ha megllok, elemszt, magba szv s nem ereszt tbb... Mi a fene ttt belm? Mirt meneklk? Megllhatnk, szembenzhetnk vele! De nem... n csak futok tovbb... Befordulok a folyosn, megbotlok, de mr llok is fel s rohanok tovbb. Mint egy rlt, tpem fel az ajtt. Senki. Tovbb... Kvetkez folyos, ugyanolyan ajt. Senki. Tovbb... Kvetkez ajt. Vgre.
Csendesen megnyitom a csapot, majd sszeesem. Zihlok, levegrt kapkodok, fejemben egyre csak dbrg az a dg: tedd meg!
De nem akarom! Tudom, hogy nem helyes, tudom hogy nem szabad! Hagyj bkn!
Tedd meg...
Hangja negdesen cseng, nem tudok neki ellenllni... Elzrom a csapot. Megprblok felllni, de lbam sszecsuklik. jabb prblkozs- hasztalan. Rtmaszkodom a kdra, nehezen felkszkdm magam egy olyan pzba, amit jindulattal sem lehet llsnak nevezni. sszegrnyedve leszenvedem magamrl szakadt ruhm. A szoba sarkba hajtom. vatosan felemelem a lbam, s belecssztatom a forr vzbe. Felszisszenek. Testemen megannyi karcols, vgs s seb- a szerelem emlkei. Egsz testem elmerl a vzben. Vizes hajam sztterl htamon, izmaim ellazulnak. A kis hang jra felcsendl fejemben: itt az id. Igen. Gyernk.
A vz vrsre sznezdtt. A penge szp lassan kicsszik kezembl, s nmn r fldet a frdszoba padljn...
|