Nagy nehezen lementem, b�r a lelkem m�ly�n �r�ltem neki. Hisz �gy tudtam egy kicsit k�sleltetni. De… �gy meg rosszabb. Min�l hamarabb tudja meg, ann�l jobb.
Ap�m a konyh�ban �lt, �n pedig el� �lltam.
- Mi a baj?
- Semmi, de szeretn�m, ha most elmenn�l Jacksonwillbe.
- Mi? Elk�ldesz?- lep�dtem meg igaz�b�l.
- Nem, dehogy. - tiltakozott hevesen. - Csak Phil, �s any�d �sszevesztek. Most sz�ks�ge van r�d, any�dnak.
- Mi�rt nem m�sz te?- k�rdeztem hirtelen, �s r� n�ztem. Arc�n nagy megd�bben�s volt l�that�.
- Mi? Bell!
- Most mi�rt? R�gen besz�lgetett m�r veled, j�t tenne mindkett�t�knek.
- Nem tudom. - vakarta meg tark�j�t, �s tulajdonk�ppen csak most vettem �szre, hogy ap�m tal�n m�g ennyi �v ut�n is szereti any�t. H�!
- Rendben!- mondta v�g�l �s elment szob�j�ba.
Remek, �gy legal�bb zavartalanul elmondhatom Edward-nak. Ler�ztam egy gondot. J�n a neheze!
Ap�m k�l�n�s m�don alig 5 perc alatt, �sszepakolta a cucc�t. �pp, hogy ez megvolt, m�r kint is volt a kocsikn�l. Edward-dal ki�ltunk, �s elmondtam neki a helyzetet. Szerintem �r�lt neki, elv�gre �gy t�bbet lehet velem.
- Bell, ha b�rmi gond van, azonnal h�vj! A furgonoddal megyek!
- Ok�, b�r nem fogsz oda�rni egy hamar. Nem megy t�bbel 50-n�l.
- Nem baj, legal�bb tudom, hogy nem sz�guldasz az utakon. - mondta �s bel�kte a b�r�ndj�t. � maga is bepattant, majd mindketten k�zelebb ment�nk a kocsihoz.
- Bella, ha b�rmi gond van, h�vj. Edward, d�lel�tt suli, hazaj�n lecke�r�s. A te gondjaidra b�zom. Vigy�zz r�!- mondta majd kihajtott.
Ezt gyorsan lezavarta. Mintha Edward ennek a feladatnak �r�lt volna. B�r, van egy olyan sejt�sem, hogy alig n�h�ny �ra m�lva �v�lteni fog. M�ly leveg�t vettem, majd kif�jtam.
- Mehet�nk!- fordultam fel�.
R�m n�zett, �s elmosolyodott.
Alig n�h�ny perc ut�n, m�r az ismer�s utat szelt�k.
- Sz�val, mi az, amit mondani akarsz nekem?- k�rdezte hirtelen.
- Jobb, ha akkor mondom el, ha n�latok lesz�nk.
- Rendben. - egyezett bele, majd p�r pillanat m�lva �jra megsz�lalt. - Nem akarsz valamit mondani arr�l, ami p�r napja t�rt�nt? Pontosabban 2 napja.
- Nem tudom. - feleltem pirulva. - Minden olyan gyorsan t�rt�nt.
- Van valami sejt�sed arr�l, hogy mi t�rt�nhetett volna?
- Igen, van. �s azt is tudom, hogy milyen neh�z volt kord�ban tartanod magad.
- De csak egy kis ideig tudtam. - felelte komoran, �n pedig kac�r mosolyra h�ztam ajkaim.
- Mit �rezt�l akkor, amikor el akartam t�volodni? Ut�nam kapt�l, pedig te mondtad, hogy menjek el!
- Tudom. Csak, a baj az volt, hogy akkor m�r nem volt er�m. B�r azt mondtam, hogy hagyd abba, de m�r akkor elvetted az �pp elm�m. Bizakodtam benne, hogy egy kicsit m�g vissza tudom fogni magam. De tudtam, hogy am�g egy�ltal�n egy l�gt�rbe vagy velem, �gysem tudok uralkodni magamon. De az�rt m�g pr�b�ltam, egy kicsit visszafogni magam. De amikor m�r elengedt�l, m�r a hat�rn�l voltam. Nem b�rtam tov�bb. Megijedt�l?
- Dehogy. Igaz�b�l, most, hogy egy kicsit tov�bb ment�nk. Nem is vagy olyan er�s. �gy �rtem, amikor m�r j�val �tl�pt�k azt a bizonyos hat�rt, m�g akkor is olyan volt, mintha visszafogn�d magad.
- T�nyleg?
- Igen. - mondtam, azt�n elnevettem magam. - Nem is tudtam, hogy ilyen hat�ssal vagyok r�d, f�leg, ha �n is r�d gerjedek.
- El�gg� t�ll�pt�l.
- Tudtam, hogy nem lehetne, de olyan, nem tudom megmagyar�zni. Egyszer�en annyira k�v�ntalak, hogy nem tudtam, akkor n�lk�led meglenni. Minden porcik�m v�gyott r�d. - folytattam kicsit pirulva. Nem nagyon szoktunk ilyen dolgokr�l besz�lgetni.
- Gondold el, �n szinte mindig ezt �rzem.
- Rossz lehet. - suttogtam. - Tudn�k valamit tenni, hogy ne legyen ennyire rossz neked? Tal�n egy parf�m, ami elveszi az illatomat.
- Az nem seg�t. Elillan az-az eszencia. �s megint �t fogja venni, a te illatod!
Kuncogtam egyet.
Tov�bb nem besz�lgett�nk, csak �lvezt�k egym�s k�zels�g�t.
Egy pillanatra, megint eluralkodott n�lam, az a bizonyos v�gy, de legy�rtem. Musz�j volt!
�s m�r meg is l�ttam, az oly annyira szeretett h�zat. �pp, hogy kisz�lltunk, Carlisle jelent meg.
- Edward, menj be. Mindj�rt megy�nk mi is!- mondta fia v�ll�ra, rakta a kez�t, � b�lintott majd egy mosolyt k�ld�tt fel�m. Mihelyst bement, a doktor fel�m fordult.
- Mit sz�lt?- k�rdezte, �n pedig lesunytam fejem. - Nem mondtad meg neki?
- Ne haragudj, nem tudtam elmondani.
- Nem baj, elj�n ide egy bar�tom. Igen j�l ismeri a v�mp�rokat.
- Na �s Alaszka?- �rtetlenkedtem.
- Nem kell olyan messzire elmenni.
- Rendben. �s mikor v�rhat�, ez a te bar�tod?
- Hamarosan. - v�laszolta r�viden.
- Carlisle, alig b�rom. M�r alig tudom, kord�ba tartani magam. �rted?
- Akkor engedd el magad. - v�laszolta egy kis id� ut�n, �n pedig ledermedtem.
- Tess�k?
- Ezeket, az �szt�n�ket, a v�gyat, biztos, hogy � id�zi el�. Mivel � m�r v�mp�r, nem hiszem, hogy baja eshet. Fel kell m�rn�nk, hogy mit akarsz vele csin�lni. A bar�tom is ezt mondan� legel�sz�r. Mihelyst megj�n, m�r mondthajuk neki a gondodat.
- De Carlisle!
- Nem lesz semmi baj, csak hagyd, hogy az �szt�neid ir�ny�tsanak. Ha most �gy nem engeded el magad, mit gondolsz, mi lenne az els� dolog? Csak koncentr�lj r�!
- Enni. - mondtam egy kis id� m�lva.
- �hes vagy?
- Egy kicsit. - sz�gyell�sen lehajtottam fejem.
- Bella.
- Ok�, nagyon, de m�r ettem.
- Jaj Bella, lehet, hogy ez komolyabb, mint hittem.
- Nem akarom b�ntani Edward-ot. - hajtottam le fejem.
- Akkor jobb, ha elmondod neki, most, mi a helyzet veled.
- Semmi sem biztos m�g. - mondtam duzzogva, �s f�lfel� igyekeztem a l�pcs�n. - �gy is bolondnak tart m�r, hogy ilyen nem norm�lis vagyok. El�sz�r let�madom, majd meg akarom harapni, ja �s k�sz, hogy sz�lt�l a k�ses �gyemr�l. —n�ztem r� sz�r�san. M�r �gy is biztos van egy elk�pzel�se.
- Az, biztos. - jelent meg Jasper, �s nagy k� esett le a sz�vemr�l, mikor tudatosult bennem, hogy nem Edward az.
- Mi�rt?- vontam �ssze szem�ld�k�m.
- V�gre fel k�ne vil�gos�tanod. - sz�lalt meg nyugalmat �razt� hangj�n, �s ut�nam j�tt.
- Nem, nem k�ne. �s remek, most m�r Jasper is tud r�la!- hiszt�rikusan megfordultam, �s rossz pillant�sokkal halmoztam el Carlisle-t.
- Az eg�sz csal�d tudja m�r Bella, kiv�ve Edward. - direkt mondta ki, hogy m�g jobban fesz�tse az idegeimet.
- �s m�g is mit mondjak neki? Hm? Mondjuk, azt, hogy � sz�vem, nagyon �gy t�nik, hogy �n is v�mp�r vagyok, de nem kell agg�dnod, hisz csak f�lig. Szerencs�tlen m�don nem lettem teljesen az, de ez nem l�nyeg. A l�nyeg az, hogy szabadon szeretkezhet�nk, a n�lk�l, hogy �sszez�zn�d a kopony�m!- t�rt el a m�cses, �s szab�lyszer�en m�r ord�tottam.
- Mi?- hallottam egy hangot magam m�g�l. A fen�be! K�rhoztam magam, ami�rt ilye nagy sz�m van. Na ne, csak nekem lehet ilyen pechem! Nagy leveg�vel megfordultam �s szembe tal�ltam magam Edward m�rges de m�g is megk�v�lt szemeivel.