Nem volt m�s v�laszt�som, belet�r�dtem. M�g, akkor, Edward-dal, haza ment�nk, �s bepakoltuk a cuccaimat.
- �s mi lesz ap�mmal?- k�rdeztem, m�g egy kifog�ssal. Az ut�bbi 1 �ra nem is telt, el m�ssal, mint hogy felhoztam az ellen�rveket.
- Addigra, mire megj�n, m�r minden elrendez�d�k. Legal�bb is rem�lem. - tette hozz� halkan, �s tov�bb pakoltunk.
�gy l�ttam, nagyon �lvezi, hogy seg�t a pakol�sban, �gy is kutathat a cuccaim k�z�tt. Ellent�tbe velem.
�n ezt most kifejezetten, nem �lveztem. Persze, �r�ltem neki, hisz �gy mindig Edward mellett lehetek. Im�dok vele lenni. Annyira j�, �s annyira szeretem!
M�g szerencse, hogy nem v�gleg k�lt�z�m, oda, k�l�nben, most azt�n pakolhatn�k mindent.
A legt�bb holmimat beleraktam a t�sk�mba. Azt hiszem, hogy minden meg van. K�r�l n�ztem, h�tha megl�tok m�g valamit, ami hi�nyzik.
Edward megjelent m�g�ttem, egy kis csomaggal a kez�ben.
- Ezt itt ne hagyd. M�g sz�ks�ged lesz r�!- vigyorogta el mag�t. �tvettem t�le, �s csak akkor eszm�ltem fel, hogy ez a pizsam�m, �s a f�rd�szobai felszerel�sem. Miut�n megn�ztem, hogy minden benne van, r�n�ztem az el�ttem �ll� g�r�g istenre.
- K�sz�n�m. - pusziltam meg arc�t. - Mi lenne velem, n�lk�led. - jelentettem ki, �s azt is a t�sk�ba raktam. Majd �jra k�r�ln�ztem. – Azt hiszem, ennyi!
- Mindent elrakt�l!- er�s�tette meg Edward, mire elmosolyodtam.
- Rendben!
Lement�nk a f�ldszintre, �s m�g egyszer �tvizsg�ltam a h�zat. Ki tudja mennyi, id�re megyek!?
- Mehet�nk?- k�rdezte, �s kinyitotta az ajt�t.
- Persze!- v�laszoltam, �s siet�sen kil�pkedtem. Nehezen vallottam be magamnak, de ak�rmennyi id�re is megyek el, akkor is hi�nyozni fog ez h�z!
Mikor m�r az utat, szelt�k, csak akkor tudatosult bennem, hogy nem sok�ra meg j�n Livjon.
Izgulni kezdtem, �s val�sz�n�leg, a t�rdeimen lev� kezeim remeg�s�b�l, k�nnyen le tudta sz�rni ezt Edward is.
- Semmi baj, nem lesz.
- Csak meg tudom, az igazat.
- �s az annyira rossz?- k�rdezte, �s egy pillanatra az arcomat f�rk�szte.
- Nem, de. Olyan m�s lesz minden. Ezut�n. Nem?
- Ha megtudjuk, mi�rt vagy olyan amilyen?
- Igen. - egyszer�en v�laszoltam neki.
- Bizony�ra. Nem tudom, hogy lehetsz v�mp�r. - hangj�b�l kivettem, hogy neheztel.
- Ne hib�ztasd magad.
- Akkor is �n vagyok mindennek az oka. - folytatta volna, ha �n nem sz�lok k�zbe.
- N�zd Edward. Val�sz�n�leg nagyon sok minden, v�ltozott volna, ha akkor, nem kezdesz el velem besz�lgetni a biol�gia �r�n, �s nem mentesz meg, hogy az a kocsi el ne �ss�n. Na meg, ha nem mondod el nekem az igazat. A gondolatolvas�s dolog. - magyar�ztam neki, mivel l�ttam, hogy nem igaz�n �rtette. – De nem jobb �gy? Ha akkor nem k�zeledsz fel�m, akkor val�sz�n�leg nem tudn�m az igazat r�lad, �s b�r �n nem nyugodtam volna meg akkor sem, hisz kider�tettem volna akkor is az igazat r�lad. De nem nyugodtabb �gy? Akkor h�nyszor, rohant�l volna ki a teremb�l, am�g ott vagy mellettem? �s h�nyszor ment�l volna el vad�szni? Hm? De �gy ez jobb. M�r kezdesz megszokni, k�zel engedt�l magadhoz. �gy m�g mindig jobb, hogy �gy ketten, egym�snak vagyunk, �s szeretj�k egym�st, minthogy m�g tal�n a mai napig is, de ellens�gk�nt n�zn�nk egym�sra. Vagy neked, ink�bb a m�sik k�ne? D�nts, �n is tudok, sz�r�san, �s gy�l�lk�dve n�zni. Csak nem szok�som. - miut�n befejeztem hossz� monol�gom, az arc�t kezdtem tanulm�nyozni.
- Igazad van. – lehelte kisebb sz�net ut�n.
- Nekem mindig. - jelentettem ki, miel�tt folytatta volna. Egy kis mosoly ker�lt sz�ja sz�glet�be, de az hamar lehervadt.
- Jobb �gy. De akkor is… vesz�lynek tettelek ki.
- Ki nem teszi ki vesz�lynek a p�rj�t, nap, mint nap?
- Az emberek. �s te is az, volt�l, am�g nem tal�lkozt�l velem.
- �gy m�k�dik ez Edward. A sors ellen nem tudsz fell�zadni, b�rmennyire is szeretn�l. El kell fogadni!
- De ha a sors, n�ha kegyetlen, m�g azokkal is, akik nem �rdemlik meg?
- Musz�j n�ha, gonosznak lenni. Nem bor�thatja fel az egyens�lyt. Rengeteg j� dolog t�rt�nik az emberekkel, �s mindenki m�ssal, de k�nytelen rossz dolgokat is cselekedni.
- Mi�ta lett�l te ilyen, sorsban hisz �?
- Mindig az, voltam.
- A j� nem �lhet a rossz n�lk�l.
Egy ideig nem sz�ltam, hanem kifele b�multam. Majd elnevettem magam.
- Mi az? Min nevetsz?- k�rdezte azonnal mire fel� fordultam.
- Tudod, ha m�r �gy is, itt tartunk, a sorsn�l, meg az ilyenf�le dolgokn�l, akkor mondok valamit. R�nk igaz, az a mond�s, hogy �gy szeretlek, majd megeszlek!- nevettem fel, de a v�g�t szinte m�r elharaptam. Nem tudtam abbahagyni. Olyan mulats�gos volt!
F�leg Edward reakci�ja miatt.
�gy n�zett r�m, mintha bolond lenn�k, majd egy kis vigyorg�st � is megengedett.
Lassacsk�n meg�lltunk a h�zuk el�tt. De m�g akkor is kuncogtam.
A csomagtart�b�l kivette b�r�nd�met, majd oda j�tt hozz�m.
Azt hittem, mint minden egyes alkalomkor, megfogja derekamat, �s vezetni kezd, de azt�n megh�zta a hajamat. �s nagy mosoly ter�lt sz�t arc�n.
Felvis�tottam, majd meg�t�ttem v�ll�t. Persze, tudtam, hogy ez sz�m�ra, semmi f�jdalmat nem jelent, de akkor is!
A h�zba be�rve, mint egy kisgyerek el�re szaladtam.
Egyb�l a konyh�ba mentem, �ltal�ban ott szokott lenni Esme. �s ez most is �gy volt!
Egy gyors puszit nyomtam arc�ra, �s fel�ltem a pultra.
- J�, hogy megj�ttetek Bella. Carlisle, ki ment az �rkez� el�.
- Rendben!
- Teh�t nem sok�ra meg�rkeznek. Addig is k�sz�tsek neked valamit?
- Nem!- tiltakoztam hevesen. - Nem kell Esme! �gy is mindig, csin�lsz nekem valami finomat.
- Rendben. - mosolygott angyalian.
- Vigy�zz m�g Esme fel hizlal! - ugrott be k�z�nk Alice.
- A sz�dra kisasszony nagyon vigy�zz!- fenyegette meg szeg�ny kis t�nd�rt, mire hapt�kba v�gta mag�t.
- Igenis!- mondta hideg arccal, majd nem b�rta tov�bb, �s elnevette mag�t. Vele nevettem �n is.
Mondjuk, ezt meg lehet szokni.
- Gyere Bella!- hallottam a dr�ga, �s sz�momra gy�ny�r� dallamos hangot, mire gyorsan, �s persze az�rt, m�g mindig �vatosan leugrottan a pultr�l.
Gyorsan Edward el� szaladtam, aki m�r a l�pcs� alj�n v�rt. Nem t�r�dve vele, hogy a csomagom ott van kez�ben, a nyak�ba vetettem magam. Szorosan �leltem, ahogy csak tudtam. Hallottam, ahogy a b�r�nd�m hangos csattan�ssal a f�ldre ker�l, �s Edward karjai k�r�m fon�dnak.
- Szeretlek!- suttogom f�l�be.
- �n is!- lehelte ugyan�gy csak � szenved�lyesebben.
Nem is tudom, meddig �llhattunk �gy, mikor torok k�sz�r�l�sre kaptuk fel fej�nket. Mondjuk, azt nem gondoltam volna, hogy Edward sem �rz�kelte el�re Emmett k�zeled�s�t. Vagy ennyire nem figyel a k�lvil�gra, mikor velem van? Nem kiz�rt.
Kacar�szva kibomlottam az �lel�sb�l, b�r nem sz�vesen.
- L�gy sz�ves, att�l m�g, hogy itt fogsz lakni, a perverz mozdulatokat, hagyj�tok meg a h�l�szob�ba. - jelentette ki, de �n is �s Edward is csak �sszevonta szem�ld�k�t.
- Mi van?- ny�gte ki Edward miut�n felocs�dott d�bbenet�b�l.
- Ezt nekem most m�r el kell viselnem?- k�rdeztem k�nos nevet�sbe, mire Rose bukkant fel a l�pcs� tetej�n.
- Aligha Bella. Engem boldog�t nap, mint nap. - futott le k�z�nk. Elmosolyodtam. �r�ltem neki, hogy a sz�ps�ges Hale l�ny, m�r nem akar leveg�nek n�zni. Lassan elfogad.
M�r megsz�laltam volna, mikor k�z�tt�nk Alice, �s Jasper, s�t�lt fel, el�g siet�sen.
- Ti meg hova mentek?- k�rdezte Rose.
- Hm. - m�r v�laszolt volna Alice, de Edward megel�zte.
- Most akartok szeretkezni?- el�g jelent�s�gteljesen n�zett �ssze nagydarab fiv�r�vel.
- De mi�rt?- faggattam �ket.
- M�r csak ma van pete�r�sem. - v�laszolva v�llat vonva.
- Alice kital�lta, hogy gyereket akar. Ti t�nyleg most akartok szeretkezni?- tudakolta tov�bb Emmett.
- Musz�j. Ha a pete bejutott a petevezet�kbe…- m�r folytatta volna, ha Emmett, undorodva nem sz�l k�zbe.
- Jaj ne… takarodjatok!- nem is kellett t�bb a szerelmes p�rnak, azonnal felviharoztak.
- �gy tudtam, a v�mp�roknak nem lehet gyerek�k, vagy m�g is?- �vatosan n�ztem a testv�rek ir�ny�ba. Rosalie, szomork�san megr�zta fej�t.
- Legal�bb valaki csin�lhatja. - mondtam, de igaz�b�l azt hittem, hogy ezt csak gondolom. Az �rtetlenked� szemeket l�tv�n, megsz�laltam, k�nos mosollyal. - Ezt hangosan ki is mondtam?
Edward m�r megsz�lalt volna mellettem, �s sz�vb�l �r�ltem neki, hogy hirtelen m�s keltette fel �rdekl�d�s�t.
Nem akartam megint hallgatni, hogy mi mi�rt nem szeretkezhet�nk.
- Mindj�rt itt lesznek!- mondta ki hangosan. - Addig �lj�nk le. – tasz�tott a nappaliba.
Er�sen megnyomta v�llamat, �gy k�nytelen voltam le�lni a kanap�ra.
A testv�rek k�vettek minket, �s �k is le�ltek. R� p�r pillanat m�lva Esme, is betoppant.
- Ok�, gyerekek, csak nyugalom!- izgatott mosollyal n�zett r�nk, de l�ttam rajta, hogy � is ideges.
Kezeimet szor�tottam, mire a mellettem �l� Edward, megfogta.
- Nem lesz semmi baj. - suttogta, majd az ajt� fel� kapta tekintet�t.
Besz�lget�s hangja �t�tte fel f�lemet. Mikor bel�ptek a t�gas helyis�gbe, Carlisle-t egyb�l kisz�rtam, aki b�ztat�an n�zett szemeimbe, majd megfordult.
- Livjoy, rem�lem, eml�kszel m�g Edward-ra, �s a testv�rekre.
- Hogy felejthetn�m el?- l�pett el�, egy �regebb v�mp�r. Egyb�l kisz�rtam, hisz a csod�latos feh�r b�r�t, �s a k�k szemeit, egyb�l �szre vettem. Akkora magas lehetett, mint Carlisle, barn�s fekete haja, pici volt. Hossz� b�rkab�tot viselt, majd szem�t k�r�l futatta, a szob�n. Mosolygott, az ott �l�k�n, de mikor r�m esett pillant�sa, a kedves mosoly lefagyott arc�r�l.
- Te j� �g!- mormolta halkan, de mindenki, s�t m�g �n is meghallottam.
- Livjoy, � Bella. - �llt fel hely�r�l Esme �s bemutatott. Nem mondott semmit, csak komoly arccal n�zegetett, majd sima, kr�tafeh�r homloka, �sszer�ncol�dott.
- Mi�rt nem sz�lt�l r�gt�n? M�r hamarabb kellett volna engem t�j�koztatni!- harag d�lt gy�ny�r� hangj�ba, majd el�m v�gt�zott. Megfogta kezem �s felr�ntott �l� poz�ci�mb�l.
Kicsit megijedtem, de azt�n m�rges lettem, mikor elkezdett k�r�l�ttem s�t�lgatni.
N�ha elh�mm�gte mag�t. Zavart, hogy �gy vizslat, mintha egy ki�ll�t�si t�rgy lenn�k.
Majd el�ttem meg�llt.
- Mikor sz�lett�l?
- 1987.
- H�ny �ves vagy?- k�rdezte �jb�l, mire �n csak pillanatokkal k�s�bb v�laszolta, hitetlenkedve.
- V�letlen�l sem der�l ki az �vsz�mb�l?
- �n v�mp�r vagyok Bella, nem matematikus!- v�laszolta, kicsit s�rt�d�tten.
- Tizenh�t.
- Remek!- mondta majd h�zni kezdett. - Gyere velem, �s te is Carlisle!
Carlisle, a dolgoz�szob�j�ba vezetett minket, ahol azt�n �n le�ltem. �s v�rtam!