A tetov�l�s egy korong volt. Tal�n a holdat akarta �br�zolni. Szemei k�z�l az egyik kid�lledt, m�g a m�sik felfel� n�zett. Sz�ja feket�n t�tongott, fogai t�hegyesen meredeztek. Orra csonka. Fogalmam sem volt r�la, mit jelenthet, de f�leg azt nem tudtam, mi�rt n�z r�m mindenki olyan megh�kkenten.
- Az a tetov�l�s a Tieneblas kl�n jele. V�gre �ssze�llt a k�p - Nathan hangj�ban m�r nem csengett az a kev�s kedvess�g, amivel eddig megaj�nd�kozott. F�lni kezdtem.
- Mi van? Nem... Nem �rtem! Azt akarod mondani, hogy �n lenn�k annak a Charlesnak az ut�dja? - k�rdeztem remeg� hangon. Semleges v�mp�rok voltak. Sz�m�tottam r�, hogy helyben meg�lnek.
- Igen. Azt. Nyilv�nval�, hogy Gontran egy fejvad�szt k�ld�tt r�d, aki megt�madott. Harcoltatok, azt�n valami elvonhatta a figyelmed. Tal�n mondott valamit. Azt hitte, hogy meg�lt. Mi meg sz�pen megmentett�k az �leted... - r�m se n�zett, �gy besz�lt. Fekete haja takarta arc�t.
V�gk�pp nem �rtettem semmit. Nem tudom, ki vagyok, fel�bredek egy idegen helyen, kider�l, hogy v�mp�r vagyok. �sszeismerkedek vel�k, megkedveln�m �ket, azt�n egyik percr�l a m�sikra ellens�g leszek.
- H�t... Nincs m�s megold�s. V�gezni kell vele, miel�tt r�j�nnek, hogy itt van. Vesz�lyt jelent r�nk - k�z�lte Nestor olyan nyugodts�ggal, mintha csak az id�j�r�sr�l besz�lgetn�nk. �m hangj�ban m�g is ott volt az el�gedetts�g.
- Nem! - ki�ltott fel Alice. Meglepetten kaptam oda fejem. - Nem eml�kszik semmire, b�rmit mondasz neki! Egy trauma miatt vesz�tette el az eml�keit! Lehet, hogy � nem ezt a sorsot akarta!
- �llj le, Alice! Att�l, hogy te anno nem akart�l Tieneblas ut�d lenni, � att�l m�g akarhatott - a sz�ke hangja g�nyosan csengett.
- Pofa be! - v�gott vissza a v�r�s.
- Te.. Te r�gebben Tieneblas volt�l? - k�rdeztem f�l�nken.
- Nem. Semleges voltam, egyed�li vad�sz. �m Charles egyik napr�l a m�sikra az ut�dj�v� akart tenni. Er�s v�rsz�v�k ut�n kutatott, �s �n az voltam. Vagyok. De miut�n beker�ltem a kl�nba, m�r nem akartam odatartozni. Ezut�n tal�lkoztam Nathan�kkal.
- Akkor is egy Tieneblas! - vetette oda Nathan
Fogalmam sem volt r�la, hogy mi�rt ut�lja ennyire azt a kl�nt.
- Mi bajod van azzal a kl�nnal? Tal�n �rtottak neked? - k�rdeztem. Semmi rossz sz�nd�k nem volt bennem, � m�gis f�lelmetesen reag�lt.
- Semmi k�z�d hozz�, Tieneblas. Gy�l�l�m a fajt�dat, �s ne �rdekeljen, mi�rt. H�zz�l vissza Neronba! - a halk sziszeg�sb�l a v�g�n kiab�l�s lett.
Megijedtem. M�g k�nnyeim is eleredtek, majd r�m�lten l�ttam, hogy v�rt k�nnyezem. Kit�ptem �llam Nathan kez�b�l, �s futottam. Ki innen. M�g hallottam Alice ki�lt�s�t, l�ttam, hogy Nestor visszafogja, nehogy ut�nam j�jj�n. �reztem a fekete gy�l�lk�d� tekintet�t magamon.


Kijutva a h�zb�l csak futottam, be az erd�be. S�t�t volt, hideg. �gak kaptak hajamba, t�sk�k t�p�zt�k ruh�m. Elcs�sztam egy - egy t�cs�ban, s�ros bakancsom n�ha beleragadt a vizes talajba. F�jtattam, de pihenni nem �lltam meg. Majd v�ratlanul egy fekete kov�csoltvas kapuba �tk�ztem. Egy temet� kapuj�ba. Lenyomtam a kilincset, de z�rva volt. Az id�k�zben eleredt es�t�l �zott hajam kis�p�rtem szemeimb�l. �tm�sztam a ker�t�sen. Bent s�rok t�mege fogadott. Gy�ny�r�ek voltak. Angyalok, szentek, galambok, emberi arcok szobrai n�ztek r�m, kifejez�stelen k�szem�kkel. Egy angyal �l�be �ltem. Az es� folyamatosan mosta le v�rk�nnyeim.

Sz�rnyen elkeseredtem. Nincs m�ltam, jelenem, j�v�m. Minek vagyok akkor? Mi�rt mentettek meg? Pedig sz�vesen maradtam volna vel�k... De Nathan reakci�ja... Mit tehettek ellene a Tieneblasok, ami�rt �gy gy�l�li �ket? Mindegy. M�r nem fontos. Nincs semmim, �s senkim. Az �ress�g, ami a mellkasomban helyezkedett el, lassan em�sztett fel. Mi lesz velem? Nem tudom, ki vagyok, milyen vagyok... Egy�ltal�n volt valaha is valakim? Szeretett valaki? Milyen �letem volt? Egyik percben tudni akartam, majd ink�bb m�gsem. Ha ennyire sz�rny� az a kl�n, akkor ink�bb �j �letet kezdek! Na de hol? Kivel? �s... Mi�rt?

M�r �r�k �ta �lhettem �gy, elesetten, t�r�tten, vizesen. Csak meredten n�ztem az eget, ahol az es� abbamaradt�val f�ny kezdett el besziv�rogni a felh�k k�z�tt. Nem sok�ra hajnalodik. Akkor meg fogok halni? El�get a f�ny? Hirtelen reccsent meg egy �g m�g�ttem. Sz�momra f�lelmetes gyorsas�ggal pattantam fel, �s fordultam oda. Senkit nem l�ttam, de tudtam, van ott valaki. T�mad��ll�st vettem fel, pedig semmilyen fegyver nem volt n�lam. M�g reccsent egy p�rat a bokor, majd kij�tt valaki. K�t kez�t maga el�tt tartva k�zeledett fel�m. Kezeiben pisztolyok voltak. Magas volt, �s v�kony. Egy hossz�, piros b�rkab�tot viselt, alatta egy fekete fels�t. Alul egy szint�n fekete farmer volt rajta, meg egy bakancs. Haja r�vid, eg�szen vil�gos sz�ke. Belel�gott szemeibe. Pisztolyt tart� kezein fekete b�rkeszty�.

Csak n�zett r�m,mint vad�sz az �ldozat�ra. Egy fejvad�sz lett volna? Nem tudom.
- Azt hittem, m�ltkor elint�ztelek - k�z�lte.
- M�ltkor? Te volt�l az, aki miatt elvesz�tettem az eml�kezetem? - k�rdeztem hadarva.
- Mi? - arc�ra ki�lt a d�bbenet. - Hogy nem eml�kszel semmire?
- Nem...
- Na ne sz�rakozz velem, Tieneblas! Te vagy Centella Tieneblas, a kl�n k�vetkez� vezet�je, Charles ut�dja!
- Centella... Sz�val �gy h�vnak... - �llap�tottam meg a f�ldet k�mlelve, �m hirtelen valami jobb v�llamba f�r�dott. Felki�ltottam. A v�mp�r, mivel hogy az volt, bal kez�t leengedve �llt. Bel�m l�tt. �jb�l megindultak a v�rk�nnyeim.
- Tal�n t�nyleg igazat mondasz. Centell�t sosem siker�lt eltal�lnom. Nos, akkor �gy l�tszik be kell mutatkoznom. Vincent, a Nemorosa kl�n fejvad�sza - h�zta sz�j�t g�nyos mosolyra, majd a fegyvert m�g mindig r�m c�lozva meghajolt.
- Vincent...? - ism�teltem. Ismer�sen csengett a n�v.
- Igen. Sajn�lom, hogy ilyen r�vid ideig tartott az �jabb ismerets�g�nk, de most ki kell ny�rjalak.
L�v�sre emelte jobbj�t, �m egy �rny beugrott el�m, �s el�.
- Nathan... - suttogtam d�bbenten.
- Mi dolgod vele? - k�rdezte Vincentt�l.
- J�ttem kiny�rni. �s most �llj az �tb�l.
- Sz�rnyen restellem, de nem tehetem. Az egyik bar�tom kibelezne, ha ennek itt valami baja esne... - s�hajtott.
Tal�n Alicera gondolt?
- �n is sajn�lom, de akkor el�bb veled v�gzek.
- Megl�tjuk, fejvad�sz...
- Meg, k�v�l�ll�...
Nathan el�kapott egy pisztolyt, majd engem felkapott, �s �gy sz�rta a goly�z�port Vincentre. A sz�ke sem t�tlenkedett, a k�t fegyverrel sorozatban l�tt, ker�lgetve a fekete goly�it. Nathan a s�rok k�z�tt ugr�lt, velem a karj�ban. A k�t�bl�k remek b�v�helyet jelentettek a goly�z�por ellen. Kezdett hajnalodni. Miut�n sz�tl�tt�k az �sszes s�rt, Nathan berohant a f�k k�z�.
- Kapaszkodj bel�m a l�baiddal is. F�l k�zzel nem tudok t�lteni - utas�tott.
�n engedelmesen a derek�ba kapaszkodtam l�baimmal, karjaim pedig a nyaka k�r� fontam. Fejem a kab�tj�ba f�rtam. Hallottam, ahogy t�lt, �s Vincentet is hallottam, ahogy �rkon - bokron suhan ut�nunk. �r�lt hajsza volt. Nathan n�ha meg�llt, hogy h�tral�j�n, majd indult is tov�bb.
- Francba! - szitkoz�dott. Az utols� t�rat fogyasztotta.
Ki�rt�nk az erd�b�l. A v�ros sz�l�n tal�ltuk magunkat. Hirtelen jelent meg Killian �s Nestor. Az ut�bbi gyilkos tekintettel m�regetett. M�g mindig a feket�be kapaszkodtam.
- Feltartjuk. Ti menek�ljetek! - sz�lt oda Killian.
Nathan csak biccentett. �pp hogy elt�nt�nk a l�t�mezej�kb�l, mikor l�v�sek d�rd�ltek. Agg�dtam Killian�rt, Nestor testi �ps�ge nagyon nem izgatott. Csak az v�gasztalt, hogy ketten vannak.

Eg�szen addig kapaszkodtam Nathanba, am�g vissza nem �rt�nk a hadisz�ll�sra. Nem �rtettem, mi�rt visz oda. Gy�l�l, akkor meg mi�rt? Bent leugrottam r�la. Nem akartam hallani, ahogy hidegen utas�t r�. Csak �lltam ott, �s n�ztem, ahogy fegyver�vel vesz�dik. A kab�tja kicsit meg volt t�p�zva a karjain�l. Sebeknek m�r nyoma sem volt, �m az eny�mb�l m�g sziv�rgott a v�r. Mikor hozz� akartam �rni, megfogta a kezem. Ijedten kaptam fel a tekintetem, hogy abba a hideg szemp�rba m�lyesszem. F�ltem t�le, �s egyszerre vonz�dtam hozz�.
- Ne ny�lk�lj bele. Majd Deidre megn�zi. � �rt ehhez.
B�lintottam. Nem akartam megk�rdezni, hogy ut�l e, vagy ilyesmi. Nem akartam m�g t�bb gy�l�letet.

Lement�nk a pinc�be, �s Deidre kiszedte a goly�t a sebb�l.
- �rdekes. Valami anyaggal van bevonva, ami megg�tolja az �ngy�gy�t�st - �llap�totta meg.
- N�zz ut�na. Elemezd - utas�totta a fekete
Csak �gy rohang�lt egyik g�pt�l a m�sikig. A monitorokat f�rk�szte, n�ha bep�ty�g�tt valamit. Hirtelen ny�lt ki a csap�ajt�.
- Huh, ez kem�ny volt! - hallottam Killian vid�m hangj�t.
- Meg�lt�tek? - k�rdezte Nathan egyb�l.
Milyen udvarias. Meg se k�rdezi, j�l van e.
- Elmenek�lt - morogta Nestor.
- De engedt�nk bele p�r goly�t! - vigyorgott a barna. - Gyere, ideje aludni.
- Rendben.. - suttogtam.


A folyos�n azt�n megtorpant az ajt�m el�tt.
- J�l vagy? - k�rdezte.
- Igen. �s te?
- �n is - mosolygott. - Ne agg�dj Nathan miatt. Meg van r� az oka, hogy gy�l�lje a kl�nt. Ma csak ideges volt, ne haragudj r�.
- Nem haragszom.. Majd v�laszol a mi�rtekre, ha akar...
- Na, akkor j� �jt! - borzolta meg a hajam, �s a saj�t szob�ja fel� indult.
K�zben megjelent Alice, �s Deidre. �k is integettek, majd elt�ntek a szob�jukban. Nestor �gy n�zett r�m, hogyha szemmel �lni lehetne.. Azt�n Nathan jelent meg. Ijedten kaptam a kilincs�rt, de � ott termett, �s megragadta kezem. Nem n�ztem r�.
- Nem k�rem bocs�natot. �s nem v�rom, hogy megk�sz�nd a mait. Nem kell tudnod r�lam semmit
- Nem is akarok! - v�gtam k�p�be, �s kir�ntottam kezem a szor�t�s�b�l. Arc�ra csaptam az ajt�t, �s bereteszeltem. F�radtan fordultam az �gyhoz. T�l sok izgalom egy napra...


Este fele a szemeim magukt�l pattantak ki. Automatikusan �ltem fel, s egy percig nem is eml�keztem a tegnapra. Majd minden vil�goss� v�lt... Kis�t�ltam az ajt�n, �s azon gondolkoztam, vajon fenn e van valaki. Kinyitottam az ajt�t, ahol Killian fogadott.
- J� est�t!
- Neked is.
- �hes vagy? - k�rdezte.
- Igen!
- M�r mindenki elment vad�szni, �n is csak r�d v�rtam.
- K�szi, de nem kellett volna! Most miattam �hezel!
- Nyugi, nem v�szes. Na, gyere!
Ism�t a v�ros fel� vett�k az ir�nyt, mint tegnap Nathannal, �m most a saj�t l�baimon mentem. A vad�szatot gyorsan elint�zt�k, ut�na csak bolyongtunk.
- Mi�ta vagytok egy�tt? M�rmint, a csapat.. - k�rdeztem.
- Hmm... Olyan �tven, tal�n hatvan �ve. El�tte �n is mag�nyos voltam, mint ahogy mindenki m�s. �m egyed�l neh�z. B�r ezt sok semleges, k�v�l�ll�, nem �rti meg.
- �s hogy ker�ltetek �ssze?
- Megmentettek. Akkor m�r Nathan, Nestor, �s Alice egy csapat voltak. Engem k�t k�v�l�ll� akart hal�lra sz�vni. Nathan megk�rdezte, csatlakozom e. Persze hogy igent mondtam! El�sz�r csak �rdek csapat voltunk. Nathan j� vezet�, hat�rozott, �s kiv�l�an harcol fegyverekkel. �ltal�ban pisztollyal. Nestor a g�pekhez �rt jobban, na meg az inform�ci�szerz�shez. �k ketten testv�rek.
- Nem l�tszik - sz�ltam k�zbe.
- Nem. Alice t�r�kkel, �s egy�b v�g�eszk�z�kkel b�nik j�l. Kitart�, �s sz�v�s. Dedire pedig az orvosl�shoz kony�t. �s a k�mi�hoz. �n pedig vagyok a csapat esze - vigyorgott - Igaz�b�l, ink�bb a taktikai zseni.
- J� csapat! K�r, hogy �n semmihez nem �rtek.
- Ugyan, valamihez biztos, csak m�g nem tudod... - pr�b�lt b�ztatni.
- Tal�n... - motyogtam.
- Vissza k�ne menn�nk, a t�bbiek m�r v�rnak.
- Rendben.

A h�zba �rve a  - most m�r - j�l megszokott dohszag fogadott. M�g egyszer sem n�ztem k�r�l a h�zban, id�ig csak a folyos�t, �s a nappalit l�ttam.
- Killian, ha nem baj, �n kicsit k�r�ln�zek... - sz�ltam a szekr�nyt arr�bb tol� sz�k�nek.
- Rendben. De ne maradj fent sok�ig!
B�lintottam, majd elindultam felfedez� utamra.
Az als� emeleten, merthogy emeletes h�z volt, egy nappali, egy konyha, �s egy f�rd� foglalt helyet. A nappalit m�r l�ttam, �gy a list�n a konyha k�vetkezett. A m�ll� tap�ta halv�nys�rga sz�nben pomp�zott - valamikor r�gen. Most ink�bb z�ldesnek t�nt, a sok koszt�l, �s moh�t�l. Mindenhol p�kh�l�k, rovarok. Az �tkez� r�szen feh�r, helyes kis asztal, �s n�gy sz�k �llt. Az asztal k�zep�n v�za, benne rothadt r�zs�k. Ki tudja, mi�ta sz�radnak ott. A f�gg�ny�k valamikor szint�n s�rg�k lehettek, mint a fal, azonban most t�pettek voltak. A helys�g m�sik r�sz�ben pultok, �s be�p�tett szekr�ny �llt. H�t�, s�t�, �s egy r�gi telefon. Minden s�rga, �s feh�r volt. Csal�dias hangulatot keltett volna bennem, ha nincs az a sok kosz.

Fent k�t szoba, �s egy f�rd� volt. Az egyik szoba a vend�gszoba lehetett, a m�sik a h�l�. A falak meggy bord� sz�n�ek voltak, a f�gg�ny�k feh�rek. A hatalmas francia�gyon bord� selyem�gynem� pihent. Kezeimmel v�gig sim�tottam a takar� habjait. Az egyik �jjeliszekr�nyen fot�k �lltak. Az �veg�k olyan koszos volt, hogy csak p�r alakot vettem ki bel�l�k. Egy vid�m l�ny, aki minden k�pen szerepelt, �s mosolygott. R�vid, v�llig �r� haja, �s k�k szeme t�k�letesen passzolt. �pp kezembe vettem volna az egyik r�la k�sz�lt k�pet, mikor valaki megfogta csukl�m.
- Nathan.. - suttogtam ijedten.
- Mit keresel itt? - k�rdezte kim�rten.
- �n.. �n csak k�r�l szerettem volna n�zni...
- Te csak ne szeress�l semmit! Azonnal gyere le! - sziszegte.
Elegem volt.
- Minek mentett�l meg? Mi�rt hozt�l vissza? Mi�rt nem hagyt�l megd�g�lni? - k�rdeztem. Ink�bb kiab�ltam.
- Mert... - �m nem tudta befejezni, mert lentr�l valami zajt hallottunk. V�rtunk, �s p�r pillanat m�lva Deidre �llt az ajt�ban.
- Nathan! Valakik itt vannak! Az ajt�t t�rik be!
- Fen�be! Biztos az a nyomorult Vincent �rtes�tette a Nemoros�kat! Sz�lj a t�bbieknek!
- Rendben!
Furcsa �rz�sem t�madt. Kin�ztem az ablakon, �s az erd� sz�l�n Vincentet pillantottam meg. Egy f�nak t�maszkodva �llt, �s pontosan a szemeimbe n�zett. Lent bet�rt az ajt�, s egy id�ben ezzel r�ntott maga ut�n Nathan, �s l�ttam a sz�ke sz�j�t g�nyos vigyorra h�z�dni.

Centella tetov�l�sa - ami a fejezet elej�n jelenik meg.