Félelem?
Mi ez a szó?
Mit jelent ez? Áruld el, Andrew!



Az ember azoktól a dolgoktól fél, amiket nem ismer. Nem ismeri, és fél tőle.

Vannak, akik félnek a sötétségtől. Éjjel, amikor kihunynak a fények, elcsitul a város. Bezzeg nappal, amikor minden fényben úszik, nyüzsögnek az emberek. Bolondok� Mind azok!
Éjjel nem merészkednek az utcára, mert nem ismerik az éjszaka szépségét. Éjjel minden sokkal nyugodtabb, csendesebb. Talán jobb is, ha nem jönnek. Nélkülük minden, minden sokkal jobb�

Sokan félnek a tűztől is.

Persze, amikor fáznak, éhesek, jól jön nekik e meleget árasztó tűz! Aztán, miután kihasználták, eloltják, megfosztják a tüzet az élettől. Mert, mint minden dolog, a tűz is él, neki is van lelke. Bolondnak tartasz? Félsz tőlem? Félsz, hisz nem ismersz engem�

Én is félek. Nem hiszel nekem? Pedig így van. Én is félek. Félek az élettől, mert nem ismerem. Pontosabban ismerem, de csak a rossz oldalát. Félek, ezért gyilkolok.

- Ezért ölted meg anyát?

Igen.

- Miért pont őt ölted meg? Hisz annyi ember van még. Kérlek, áruld el!

Sokat kérdezel, kislány. De jól van, elmesélek egy történetet, talán tanulságos lesz számodra, és megértesz.
Egyszer, 18 éve, született egy kisfiú. Andynek hívták. Az apukája már rég meghalt, mielőtt ő megszületett. Az édesanyja sokat ivott, és nem foglalkozott a kicsivel. Magától tanulta az írást, olvasást. Egyszer, a kisfiú anyja drogos ügyekbe keveredett. Mivel nem tudott fizetni, megölték. Ezután a kisfiú egyedül maradt, szegényen, árván. Amikor ez történt, Andy mindössze 5 éves volt. Gondolj bele: egy 5 éves kisfiú, egyedül, kitéve az élet veszélyeinek. Már akkor tudta, hogy neki nem tartogat semmi jót az élet. Aztán elkapták, és árvaházba került. Ott lettek barátai, akiket örökbefogadtak. De ő nem kellett senkinek. Ez nagyon fájt neki. Megszökött, felkereste barátai házát, és megölte az örökbefogadó anyákat. Úgy gondolta, ha neki nem lehetett édesanyja, másoknak se legyen! Ekkor kezdődött. Innentől már nem maradt más számára, csak a gyilkolás. Ölt. Gyilkolt, mert félt. Félt attól, hogy egyedül marad, ezért mindenkit aki közel akart kerülni hozzá, elpusztított.
Nemsokkal ezután, kitanulta a gyilkolás minden csínját-bínját. Egy banda fel is figyelt rá, Andy ekkor 8 éves volt. Hozzájuk szegődött. Egy évvel később megtudta, hogy a banda főnöke ki akarta őt használni. Bedühödött, és legyilkolta az összes tagot. A bandában összesen 200-an voltak. Gondolj csak bele: egy 9 éves kisfiú, meggyilkolt 200 férfit.
Azóta eltelt 9 év. Mára már csak a gyilkolásnak él, és tudja, neki már nem lehet élete. Akiket csak lát, anyákat, mindent megöli. Benne már csak ez él�

- Szomorú a történeted, Andrew. De ha akarod, jobb lehetnél. Jobban élhetnél. Segíthetnék!

Ugyan. Te csak egy kislány vagy. Nem értheted, mit érzek. Tudd meg: én nem lehetek jobb, nekem nem lehet jobb életem. Az én életem már megpecsételődött. Gyilkolok. Gyilkolnom kell! És tudd, hogy sajnálom� Az édesanyádat is, és ezt is.

- Mit?

Hidd el� Sajnálom�

- Nem haragszom, megértelek�




Jessicának ezt volt az utolsó szava. Többet nem mondhatott, talán nem is akart. Andrew elvágta a torkát, és elment. Magára hagyva az élettelen testet. Elmenekült, hisz félt. Félt attól, amit tett. Félt az élettől. Mert neki nem volt, és nem is lehet már élete. Miután elment, pár órával később Andrew-t holtan találták meg, egy közeli kompátkelő híd mellett. Az ereit vágta fel.

Talán ez volt Andrew tettének üzenete: Ne legyetek olyanok, ne tegyétek azt, amit én! Én már nem javíthatok, de nektek még nem késő! Az én életem forgatókönyvét már megírtam, és javítási lehetőségem nincs�

Talán nem ez volt, ki tudja. Andy halott, ahogy Jessica is, és az a számtalan anya, akinek kioltotta az életét.

Bármi is történjék, ne feledjétek:
A sorsa forgatókönyvét mindenki maga írja. Soha ne adjátok ki a kezetekből a könyvet, és azt se felejtsétek, ha az első oldal hibás is, még rengeteg lap van, amíg a könyv betelik�