3. Boszork�ny �get�s minden �ron!

Minden olyan csendes volt, mikor Donna fel�bredt. Kintr�l semmilyen zaj nem sz�r�d�tt be. Nehezen ugyan de felkelt. Megd�bbent ahogy v�gig n�zett a szob�n. Az �gy mellett k�t magas gyertya tart� �llt, amiben m�r csonkig �gett a gyertya. A szob�ban m�g volt egy faragott asztal k�t sz�kkel, egy szekr�ny. Mindenesetre �zl�sesen volt berendezve, csak kiss� k�z�pkori volt a st�lus. Donna kiment. Egy hossz� folyos�n ment v�gig, ami egy l�pcs�h�z vezetett. Az alj�n h�rom ember �llt. K�t n� �s egy f�rfi. Az egyik n� feln�zett �s felsik�tott, azonnal ut�nna pedig el�jult. A m�sik n� a sz�j�hoz kapta kez�t.
- D�mon! – ki�ltotta a f�rfi.
- De hisz a l�nyom... – sz�lt r� az eszm�let�n�l lev� n�.
- � m�r nem a l�nyod, � egy d�mon, aki b�rtokba vette a l�nyod test�t.
„Jaj mami, m�g a v�g�n meglincselnek.” – nyelt egy keserveset Donna.
K�rbe n�zett. L�tta, hogy a l�pcs�n le nem mehet, �gy visszafordult �s berohant abba a szob�ba amib�l kij�tt. Ott volt csup�n ablak. Elh�zta a f�gg�nyt �s len�zett.
- Csip�zom �n a r�zs�kat, de most jobban �r�ln�k a hely�k�n egy �sz�medenc�nek.
Fut�s zaja hallatsz�dott a k�zelb�l. J�l tudta, hogy �t �ld�zik, �gy nem tehetett m�st, ugrott. A v�letlen, vagy a szerencse seg�tette ki, �pp egy lent elhalad� csel�dre esett, hatalmas p�ffen�s k�s�ret�ben. Szerencs�tlen f�rfi alatta, majdnem sz�rnyet halt, ahogy r�n�zett.
- Bocsesz tata, de sietek.
Azzal felugrott a m�g mindig reszket� f�rfir�l �s a kapu ir�ny�ba futott. P�r �r �llta volna csup�n �tj�t, ha b�trak lettek volna, de nem mindennap botlik egy �l� holttestbe az ember, �gy �rthet� volt, hogy feltart�s helyett elugrottak el�le. Donn�t mondhatom egy�ltal�n nem zavarta. V�gre kint volt a h�zb�l. �jabb gond zuhant a nyak�ba. Egy utc�ra �rt, ami ki tudja hova vezetett, �s f�leg h�ny emberbe botlik bele, aki ismeri azt a testet �s kiki�lltja d�monnak. T�bb arcon meglepetts�g, m�s arcokon riadalom rajzol�dott ki, mikor elfutott mellette Donna. Egy sik�tor el�tt futott el, mikor valaki beh�zta. Donna olyat vis�tott, hogy az egy�n majdnem eld�lt. Egy 30-35 �ves f�rfir�l volt sz�. Ink�bb cs�nya volt mint sz�p, de Donna most neki k�sz�nhette az �let�t. Nem sz�lt a l�nyhoz semmit, csup�n elment mellette �s h�trab�k�tt, mutatv�n, hogy k�vesse. Kissebb utc�kon �rtek el egy kocsm�ig. Mint kider�lt a f�rfi a kocsma tulajdonosa volt, �s m�r r�g�ta ismerte Mari�t. Ismerte a ment�angyal �s a hal�langyal legend�j�t, �gy kissebb meglepet�sk�nt �rte, mikor megpillantotta a l�nyt �s egy pillanatra egy r�zsasz�n haj�, j�val magasabb l�nyt l�tott a m�r ismert szem�ly helyett. Az eddig seg�t�k�sz f�rfi hirtelen megv�ltozott, becsapta maga m�g�tt az ajt�t �s levett egy kardot a falr�l, amit egyenest Donna tork�nak szegzett.
- Halljam, melyik vagy? A ment�, vagy a hal�l angyala?
- Mit csin�lsz, ha nem az leszek amelyik nem szeretn�d, hogy legyek?
- �n k�rdezek! Te felelsz!
- Donna vagyok, a ment�angyal.
A f�rfi fell�legzett, majd visszatette a kardot, oda ahonnan levette.
- A nagyap�m �ccs�t a hal�langyal �lte meg. Alig volt �t �ves.
- M�r csak ilyen, hab�r m�g nem ismerem.
- M�g kezd� vagy? – �lt f�lelem a f�rfi arc�ra.
- Igen, mondjuk. Ez a m�sodik k�ldet�sem.
- M�g t�nyleg az elej�n j�rsz. Sz�lok a l�nyomnak, hogy �lt�ztessen �t...jobban mondva var�zsoljon �t.
- Var�zsolni? Mennyit �runk, hogy m�g var�zsolgatnak?
- Nem �gy �rtettem – nevetett fel a f�rfi – csak n�b�l f�rfit csin�l bel�led. M�r j�n is, � l�nyom Francesca. Ne csod�lkozz, ha nem sz�l majd semmit, ugyanis n�ma. Az �n hib�m miatt meg�lt�k az anyj�t, neki pedig kiv�gt�k a nyelv�t.
- Milyen barb�rs�g...
- Eggyet �rtek. Az �j kir�ly egy zsarnok, na nem mintha a r�gi jobb lett volna.
- Ismer�s helyzet, csak mi nem kir�lynak h�vjuk... – felelte Donna, hunyorogva. – Milyen �vben j�runk �s hol vagyok?
- Angli�ban vagy �s 1284-et �runk.
- K�sz a seg�ts�get.
- Megk�rdhetem te mikorr�l pottyant�l k�z�nk?
- M�g aludhatsz r� j� p�rat, de m�g az �k-�kunok�id is szuny�lhatnak r� nem keveset.
A f�rfi mosolyogva cs�v�lta a fej�t. Ki tudja mi j�rt akkor az agy�ban. Mindenesetre, mire Francesca mondjuk �gy „�tvar�zsolta” n�b�l f�rfiv�, ami nem is volt olyan neh�z, mivel Mari�nak nem voltak t�l nagy mellei, teh�t egyszer�en le lehetett k�tni �ket, f�rfiruh�kb�l pedig akadt nem egy. Donna m�r nagyon �hes volt, alig v�rta, hogy le�rjenek �s birtok�ba vegye a „b�f�t”. Keservesen tal�lt csak valami sz�m�ra is ehet�t. Mivel akkoriban nem volt annyira v�ltozatos a men�, ez�rt bekellett �rje s�lt csirk�vel meg keny�rrel, a borr�l meg ne feledkezzek. Azt hitte, hogy v�z �s egy j� adagot nyelt le egyszerre. Mondanom sem kell, mennyire elment a kedve b�rmi nem� ital megiv�s�t�l. Azonnal a vacsora ut�n elj�tt az ideje Francesca munk�j�nak letesztel�s�nek. N�gy katona jelent meg, akik mindegy sz�lig a szerint�k d�monsz�llta Mari�t kerest�k. Donna csak �llt �s n�zte ahogy elmennek mellette a katon�k, teh�t Francesca j� munk�t v�gzett. S�t, annyira elv�ltoztatta Donn�t, hogy m�g maga a kocsm�ros sem ismerte fel egyb�l. M�g a f�rfi dolgozott, addig Donna elmes�lte Francesc�nak az �lm�t, h�tha a l�ny r�j�n valamire, de l�ny nem igaz�n tudott mit seg�teni. Ahogy kint irogattak a homokba, Donna megl�tott k�t f�rfit k�zeledni. Az egyikr�l nem tudta levenni a szem�t.
- Anyucik�m, ez a pasi d�gleszt�en fest. – mondta mikor a f�rfi bement a kocsm�ba.
Francesca csod�lkozva n�zte, majd �rt valamit a f�ldre, de mire feleszm�lt Donna elment mell�le. � is fel�llt �s ut�nna szaladt. Egyenest az apj�hoz futott. Megk�rte, hogy besz�ljen Donn�val, mert valami nagyon nem stimmel. Donna a legh�ts� asztaln�l foglalt helyet �s �lmodoz�n n�zte a pultn�l �ll�, r�vid barna haj�, izmos f�rfit. Francesca apja arra n�zett amerre a l�ny. �gy t�nt, hogy kezdi m�r kapizsg�lni, mire gondolt a l�nya. Le�lt a l�nnyal szemben, �s l�ss csod�t, Donna jobbra d�lt, csakhogy tov�bb n�zhesse �lmai f�rfij�t.
- Kit n�zel ennyire? – k�rdezte a pasas.
- Nem l�tja? Az a fi�, olyan cuki.
- Fi�? – n�zett a f�rfi is a pult fel� – �n nem l�tok egy fi�t sem errefel�.
- Akkor ott Mr. Wonderfull m�gis ki lehet?
A f�rfi h�trafordult m�g utolj�ra, majd valami le�rhatatlanul g�gye pof�val Donn�ra n�zett.
- M�gis kir�l besz�lsz? �n csak egy v�n aggasty�nt, meg egy n�llam p�r �vvel �regebb, r�szeges fajank�t l�tok.
Donna agy�ba nehezen jutott el az inform�ci�, de amint eljutott csapott mint a vill�m.
- V�n aggasty�n? Az a barna kab�tos, fekete nadr�gos pasas egy v�nember?!
- Az! – ki�lltott Donn�ra.
Donna az eml�tettre n�zett, majd hars�ny nevet�sben t�rt fel. Minden vend�gnek r� esett a tekintete.
- Hupsz. – fogta be a sz�j�t – de nem b�rtam visszatartani...cs�rika hal�langyalunk gazdateste szerintem v�gelgyeng�l�sben patkolt el. M�g egy nap szenved�s...
Francesca apja m�r a fej�t fogta k�nj�ban. Csak rem�lhette, hogy a h�res nevezetes hal�langyal nem hallotta meg. Francesca Donna mell� szaladt, elkapta a karj�n�l fogva �s kir�ngatta. Meg�lltak egy felnyergelt l� el�tt. Donna az �llatra n�zett.
- Ezt ugye nem nekem tartogatod? – k�rdezte a l�ra mutatva.
- Ha nem akarsz felsz�llni r�, majd �n fel�l�k, �gyis van egy kis dolgom.
Azzal a hang tulajdonosa arr�bb pakolta Donn�t, �s felugrott a l�ra. Bev�gtatott a v�rosba. Donna nem hitte el, hogy a hal�langyal l�kte f�lre, a t�bbiek meg azon h�ledeztek ahogy az aggasty�n nyeregbe pattant. A kocsm�ros azonnal odaszaladt megtudakolni, hogy nem-e t�rt�nt valami vel�k. Donna aba az ir�nyba n�zett amerre a hal�l angyala ment. Az erd� f�i f�l�tt egy hatalmas v�r ter�lt el. Donna sejtette, hogy az lehet a kir�ly v�ra, de az�rt biztos ami, biztos csak megk�rdezte. A kocsm�ros viszont felvil�gos�totta. Az egy ap�ts�g volt.
- H�t ez�rt ment arra? – k�rdezte hangosan.
- El�ruln�d a gondolatod els� fel�t is, mert ezt nem igen �rtettem. – vakarta fej�t a kocsm�ros.
- �lmomban a n�t akit meg kell megmentsek, szerzetesek �gett�k meg.
- Akkor sietned kell. Meg kell el�zd...�s pont a legjobb lovamat vitte el.
Donna elsz�nts�ga egy�ltal�n nem cs�kkent, m�g �gy sem. Egyed�l csak akkor ment el a j�kedve mikor megpillantotta a hal�langyalt visszafel� tartani. Csakhogy most nem volt egyed�l. H�t�n�l ugyanazok a katon�k jelentek meg, akik Mari�t kerest�k. Francesca elkapta Donna v�ll�t �s ber�ngatta a h�zba. Alig f�l perc alatt meg�rkeztek. A hal�l angyala el�l menve vezette be a katon�kat a cseh�ba. Donn�ra mutatott.
- Az a n� az akit keresnek!
- Ez egy f�rfi! – pr�b�lta menteni a menthetetlent Francesca apja.
K�zben Francesca Donn�val felfutott az emeletre. Lent kardcs�rg�s zaja hallatsz�dott. A folyos� v�g�n egy ablak �llt, ami le volt sz�gezve. Felt�pt�k a l�ceket �s kinyitott�k. Lent egy sz�narak�s �llt, mintha csak nekik rakt�k volna oda. V�rakoz�s n�lk�l kiugrottak.
- Fuss! – ki�lltott Francesca Donn�ra.
Donna leporolta mag�t �s m�r indult is. Egy f�rfihang �ll�totta meg.
- Angyal, �llj meg, vagy meg�l�m!
Donna �rezte, hogy ki mondhatta ezt neki. Nem t�vedett. A hal�langyal k�telet vetett Francesca nyak�ba, �s b�rmelyik percben megh�zhatta annyira, hogy a l�ny megfulladjon. Donna azt se tudta mit tegyen. Ebb�l a szorult helyzetb�l is volt ki�t. Donna egy ny�lvessz�t pillantott meg, ami egyenest a hal�langyal v�ll�ba f�zr�dott. A fi� �sszeesett. Donna pedig elszaladt. Fel akart sz�llni egy l�ra, de t�lesett rajta. Szidkoz�dva ny�gte fel mag�t r� v�g�l. Az indul�ssal nem is volt gond, viszont haszn�lati utas�t�st nem adtak hozz�. M�g v�letlen�l sem arra ment amerre � szerette volna. Kish�j�n feladta, mikor siker�lt eljusson a h�dig, amit az �lm�ban l�tott. A l�nak esze �g�ban sem volt r�fordulni a h�dra. Ink�bb a r�t fel� v�gtatott. Donn�n�l betelt a poh�r. Leugrott a l�r�l. V�gig gurult a f�ld�ton. �jultan fek�dt p�r percet. Patk� dobog�sra �bredt. T�le nem messze azok a katon�k j�ttek akik �ld�zt�k. R�futott a h�dra, egyenest a kast�ly fel� v�ve az ir�nyt. L�tta, hogy a kapuban �ll k�t �r. Lehajolt �s felvett k�t m�retesebb k� darabot. Fejbe verte vel�k az �r�ket. Mostm�r szabad volt az �t. Az udvaron m�r k�szen �llt a m�glya. A l�nyt k�sz�ltek felk�t�zni r�.
- �llj! – ki�ltotta.
Mindenki r�n�zett. Volt is mit n�zni. A h�lgyem�nyt elkapt�k a katon�k. Donna r�gott karmolt, csak b�k�n hagyj�k.
„Mit csin�ljak? El�ttem �lik meg, s�t m�g engem is m�gly�ra tesznek mell�...EZ AZ !!! Donna te egy l�ng�sz vagy!” – ezt csak gondolta, viszont a k�vetkez�ket m�r mondta – mi�rt akarj�tok b�ntani?
- Mert egy boszork�ny!!! – v�gt�k r�, haboz�s n�lk�l.
- Ho-h�. Az �n vagyok! Egy rettent�en gonosz, csak fekete m�gi�t haszn�l� boszork�ny vagyok, � meg a f�rjem �s egyben a mesterem is. – mutatott a hal�langyalra. – „Nem fogok egyed�l a pokolra jutni...te is velem j�ssz.”
A hal�langyalt j�l l�that�an meglepte a l�ny, deszerencs�je volt, mivel mindenki ismerte. �s egy elismert tan�t�t, biztos nem fog senki sem m�gly�ra tenni. Az „�reg” igencsak sz�les mosollyal d�jazta Donna megk�t�z�s�t. A t�z fell�ngolt Donna l�ba alatt. �rezte ahogy a l�b�t nyaldossa a l�ng, majd filmszakad�s. A forr�s�g elt�nt, hideget �rzett �s vizet...eg�szen a feje tetej�ig. Egy k�d v�zben �bredt...m�gcsak nem is a szob�j�ban. M�r azt hitte, hogy ez egy �jabb �lom, de nem, Helena Sanchez �llt a teremben, mellette h�rom ismeretlen emberrel.
- Sajn�lom kisasszony – sz�lalt meg. – musz�ly volt idehozzuk. Kish�j�n meg�lt�k m�g aludt.
Donna hova is ker�lt? Egy tengeralattj�r�ba, aminek a neve D∞.