2.fejezet

Az els� lev�l

Emily Summer, a 17 �ves di�kl�ny mindeddig azt gondolta mag�r�l, hogy az �lete unalmas �s egyhang�. B�r voltak bar�tai, akikkel n�ha-n�ha sz�rakozni j�rt, alapj�ban v�ve � egy amolyan otthon�l� t�pus� l�ny volt. M�r �pp el is k�nyvelte mag�ban, hogy neki semmi izgalmas dolgot sem tartogat a Sors, amikor is tal�lkozott Noah-val, aki egy pillanat alatt fenekest�l felforgatta az �let�t.

Noah ugyanis azzal a kijelent�ssel lepte meg a mi Emily-nket, hogy � egy szellem �s a l�ny a V�grehajt�ja, akinek le kell z�rnia a f�rfi �let�ben f�lbe maradt teend�ket. Nos, azok ut�n, hogy Noah Emily szeme l�tt�ra �tl�pett a bez�rt ajt�n �s m�g Lilien, Emily kish�ga sem l�tta meg a f�rfit (pedig ott �llt az orra el�tt), Emily k�nytelen volt elhinni, hogy szellemek m�rpedig igen is l�teznek. Ezek ut�n mit tehet? Vagy seg�t Noah-nak, vagy a f�rfi �lete v�g�ig k�nytelen lesz k�s�rteni �t. Mivel ez ut�bbi nem volna t�l j� v�laszt�s, ez�rt Emily elhat�rozta, hogy belemegy a „j�t�kba”, amit a Sors aj�nlott fel neki �s megpr�b�l seg�teni. M�r csak, azt kellett kital�lnia, hogy hogyan...

El�sz�r is Emily-nek jobban meg kellett ismernie Noah-t, hogy m�gis legyen valami elk�pzel�se a r� v�r� feladatr�l. M�g mindig nehezen hitte el, hogy egy szellemnek kell seg�tenie, de mit tehetett m�st, �gy h�t � �s Noah felvonultak a l�ny szob�j�ba besz�lgetni. (Mivel, csak Emily l�thatta �s hallhatta a f�rfit, ez�rt �rdekes helyzet lett volna, ha b�rmelyik csal�dtagja azt, l�tja, hogy �l a nappaliban, �s mag�ban besz�l). Sz�val �gyelnie kellett r�, hogy � �s Noah ne keltsenek felt�n�st.

Emily f�radtan �lt le az �gya sz�l�re, mik�zben Noah a l�ny szob�j�nak ablak�hoz s�t�lva kin�zett a h�z el�tt fut� utc�ra.

- Szerintem, ha m�r �n lettem a V�grehajt�ja, akkor meg kellene ismern�nk egym�st... - mondta Emily r�vid hallgat�s ut�n.

- �n is �gy gondolom. - v�laszolta kedvesen Noah. - De, k�rlek, ha lehet, akkor tegez�dj�nk, elv�gre, amikor meghaltam, csak 24 �ves voltam. Te, pedig nem t�nsz annyira fiatalnak, hogy mag�zz.

- Nem rossz �rz�s kimondani? - k�rdezte komoly arccal Emily.

- Mit?

- H�t, hogy... - habozott egy pillanatig a l�ny - meghalt�l.

Noah arc�n �tfutott egy mosoly, mik�zben maga el� n�zett.

- Tudod, az ember csak, akkor tudja igaz�n m�rlegelni az �let�t �s a tetteit, amikor meghal, �s k�v�lr�l l�tja �nmag�t. Mondhatn�m, hogy nem �rdemeltem meg a hal�lt ilyen fiatalon, kesereghetn�k az �r�kk�val�s�gon �t, hogy mi�rt �n, de az igazs�g az, hogy kor�ntsem voltam olyan, j� ember �l�k�nt, hogy meg�rdemeljek egy m�sodik es�lyt. - v�laszolta csendesen Noah, majd � is le�lt az �gyra �s �sszekulcsolt kezekkel a t�rdeire t�maszkodott. Emily ek�zben meglepetten hallgatott �s Noah arc�t f�rk�szte.

- Nincs hozz� k�z�m..., de m�gis mi�rt? - bukott ki a k�rd�s Emily-b�l.

- Sok embert b�ntottam... Persze, nem fizikailag - tette hozz� gyorsan Noah, m�g miel�tt Emily rosszra gondolt volna - ...hanem lelkileg. G�g�s �s len�z� voltam m�sokkal, ami abb�l eredt, hogy a csal�dom nagyon gazdag, ez�rt sz�momra term�szetes volt, hogy a p�nz hatalom �s mivel nekem abb�l rengeteg jutott, korl�tok n�lk�l tudtam �lni. Senki �s semmi ir�nt nem �reztem felel�ss�get. �gy kezeltem m�sokat, mintha egyszer� t�rgyak lenn�nek, nem gondolva arra, hogy a ridegs�gemmel milyen f�jdalmat okozhatok. Ezt, sosem fogom megbocs�tani magamnak...

- �szint�n sz�lva neh�z elhinnem, hogy ilyen volt�l... - v�laszolta Emily. - Igaz, alig egy �r�ja, hogy ismerlek.

- A hal�lom megv�ltoztatott. R��bresztett, hogy mennyi mindent rosszul csin�ltam, �s m�r tanultam a hib�imb�l. Ez�rt is kell a seg�ts�ged.

- De, m�gis mit tehetn�k? - k�rdezte tan�cstalanul Emily.

 Noah erre beny�lt a zak�ja bels� zseb�be �s el�h�zott n�h�ny bor�t�kot, majd Emily-re n�zett.

- Amit k�rni szeretn�k t�led, az, az, hogy vidd el ezeket, a leveleket a rajtuk szerepl� c�mzettekhez. Mivel nem l�phetek kapcsolatba egyik szem�llyel sem, ez�rt �gy szeretn�m elmondani nekik, hogy sajn�lom, ami�rt olyan rideg voltam vel�k.

- �rtem, de mit fognak sz�lni az ismer�seid, ha v�ratlanul be�ll�tok egy �ltalad �rt lev�llel? - k�rdezte Emily bizonytalanul.

- Tudom, hogy nincs jogom belekeverni ebbe t�ged, �s hidd el, ha lenne m�s m�d, akkor azt v�lasztan�m. - mondta b�nb�n�an Noah. - Szellemk�nt k�pes vagyok hozz��rni a t�rgyakhoz, de az emberekkel tilos kapcsolatot l�tes�tenem. Csak is, rajtad kereszt�l kommunik�lhatok a k�rnyezetemmel.

Emily, ezt hallva megsajn�lta Noah-t, hiszen l�tszott a f�rfin, hogy m�s v�gya sincs, minthogy j�v�tegye, az �lete sor�n elk�vettet hib�kat. Vajon, ha Noah m�g id�ben bocs�natot k�r a tettei�rt, akkor is meghalt volna? T�n�d�tt ezen a l�ny. Nagyon �rdekelte, hogy vajon mik lehettek a f�rfi hal�l�nak k�r�lm�nyei, de nagyfok� illetlens�gnek tartotta, hogy csak �gy r�k�rdezzen.

- Rendben van. - v�laszolta v�g�l Emily. Noah h�l�san pillantott a l�nyra.

- K�sz�n�m.

- De, miel�tt elinduln�nk, ki kellene tal�lnunk egy hihet� magyar�zatot, hogy mi�rt, �pp hozz�m ker�ltek a leveleid. - �llt fel Emily, majd cs�p�re tett k�zzel elkezdte a plafont b�mulni, h�tha esz�be jut valami haszn�lhat� �tlet.

- Rokonom nem lehetsz, mivel arr�l a sz�leim tudn�nak... - t�n�d�tt Noah.

- A sz�leidet is megl�togatjuk? - k�rdezte Emily.

- Igen, mert nekik is van elsz�molni val�m. De ne agg�dj, kedves emberek... - mondta vid�man Noah.

- Nem...nem az�rt, csak meglep�dtem. - menteget�z�tt Emily. - De, mit is mondjunk majd... - t�rte a fej�t Emily. - Mi volt a foglalkoz�sod? - tal�n Noah munkak�r�lm�nyeib�l ad�dik a megold�s, gondolta l�ny.

- Ingatlan beruh�z�sokkal foglalkoz� v�llalatot vezettem. Sz�llod�k, felh�karcol�k, kaszin�k �p�ttet�se...

- Ilyen fiatalon, m�r v�llalatvezet� volt�l? - d�bbent meg Emily.

- Ap�m mellett gyorsan beletanultam az �zleti �letbe. - v�laszolta Noah.

- Azt hiszem t�madt egy remek �tletem. - csillantak fel Emily szemei. - Mi lenne, ha a leveleket egy �zleti utad sor�n, a rep�l�n felejtetted volna �s �n, mint l�gi utask�s�r�, szem�lyesen vinn�m el a c�mzettekhez, mivel „v�letlen�l” �pp arra j�rok. Na, mit sz�lsz?

- Ez el�g hihet�en hangzik, mivel pont a m�lt h�ten utaztam el. - b�lintott Noah.

- Akkor eddig meg is voln�nk... - v�laszolta Emily. - Nos, mi is a sz�leid c�me?

K�r�lbel�l egy �r�val k�s�bb Emily m�r a v�ros egyik legelitebb negyed�nek az utc�j�n s�t�lt Noah-val �s �pp a f�rfi sz�leinek h�za fel� tartott. Az utc�k csendesek �s �tlagon fel�li tisztas�g�ak voltak. A j�rda d�szes k�vel kirakott, a p�zsit rendezett �s a hatalmas, f�ny�z� vill�k egym�st�l �ppen megfelel� t�vols�gra helyezkedtek el ahhoz, hogy lak�ik ne l�thassanak be egym�s udvar�ba. Emily egyszer m�r j�rt ezen a k�rny�ken, de m�g most is elk�pesztette az, az arisztokratikuss�g, amit itt tapasztalt.

- Izgulsz? - k�rdezte Noah.

- Nem, csak m�g �j ez, az eg�sz helyzet. - v�laszolta Emily. Hitelesnek kellett lennie, ez�rt m�g otthon �t�lt�z�tt, hogy nehogy iskolai egyen ruh�ja lebuktassa Noah csal�dja el�tt.. - De, gondolom, az�rt neked sem k�nny�... - n�zett Noah-ra.

- Az elej�n t�nyleg nem volt az, id�vel viszont meg tanulod m�sk�pp l�tni a dolgokat, mint amik val�j�ban. Az apr� dolgok v�ratlanul fel�rt�kel�dnek, m�g a l�tsz�lag fontosak, �rv�ny�ket vesztik. - mondta Noah, majd jelezte Emily-nek, hogy k�zelednek. Noah csal�dj�nak a h�za semmiben sem k�l�nb�z�tt a t�bbi, vagyonokat �r� vill�t�l. A h�z maga hatalmas volt, �s magas fal vette k�r�l a ter�let�t. A h�z �s a d�szes kapu k�z�tt egy focip�lya m�ret� el�kert helyezkedett el, kocsifordul�val �s egy pazar sz�k�k�ttal, melyet gondosan �polt p�zsit vett k�rbe.

- Melletted maradok, hogy s�gjak, ha esetleg seg�ts�gre lenne sz�ks�ged. - mondta b�tor�t�sul Noah, majd el�re engedte Emily-t. A magas kov�csoltvas kapu mellet volt egy kisseb is, amihez kapucseng� tartozott. Emily megnyomta, majd v�rta a v�laszt. Pillanatok m�lva egy f�rfi hangja sz�l�totta meg.

- Igen, tess�k, Thomson rezidencia...

- J� napot! A nevem Emily Summer �s egy levelet hoztam a Thomson h�zasp�rnak. Besz�lhetn�k vel�k? - k�rdezte Emily, mik�zben Noah �l�nken figyelte a fejlem�nyeket.

- Sajn�lom kisasszony, de ez pillanatnyilag csal�di okok miatt lehetetlen. - k�z�lte a hang tulajdonosa.

- Mond, hogy a lev�l t�lem van. - mondta Noah Emily-nek.

- A levelet Noah Blake Thomson �r �rta. - tett eleget a k�r�snek Emily. - �t kellene adnom a sz�leinek.

Erre a kapucseng� t�loldal�n l�v� szem�ly egy pillanatra elhallgatott.

- Egy perc t�relmet kisasszony... - mondta v�g�l, majd ism�t csend lett.

- � Stenton volt, a sz�leim komornyikja. - adta a magyar�zatot Noah. - Gyerek koromban sokszor megvicceltem szeg�nyt. - futott �t egy halv�ny mosoly Noah arc�n.

Ekkor kiny�lt a kis kapu, majd a komornyik ism�t belesz�lt a kapucseng�be.

- F�radjon be...

Mire Emily fel�rt a h�zhoz, addigra Stenton m�r a bej�ratn�l �llt.

- K�rem, megmutatn� a levelet? - k�rte udvariasan Emily-t, amikor oda�rt. Miut�n a komornyik megbizonyosodott r�la, hogy t�nyleg Noah k�z�r�sa van a bor�t�kon, beh�vta a l�nyt.

A t�gas el�t�r h�ts� r�sz�ben egy k�z�pkor�, eleg�ns n� �llt. Arca s�padt �s komor volt, amit m�g ink�bb kihangs�lyozott fekete koszt�mje.

- Az any�m... - mondta csendesen Noah. Emily pr�b�lt term�szetesen viselkedni.

- �dv�zl�m. - k�sz�nt m�lt�s�gteljesen Noah anyja. - �gy tudom, hogy van �nn�l egy lev�l a fiamt�l.

- Igen asszonyom. - v�laszolta Emily.

- K�rem, �rulja el, hogyan lehets�ges ez, amikor a fiam 4 nappal ezel�tt meghalt? - k�rdezte csendesen az asszony. Emily kiss� meglep�d�tt az �j inform�ci� hallat�n. Sz�val Noah 4 napja halt meg

- Nos, �hm...�gy ker�lt hozz�m a fia levele, hogy egy hete az �zleti �tj�n kiesett az aktat�sk�j�b�l a rep�l�n. �n voltam ott az egyik l�gi utas k�s�r� �s gondoltam elhozom, mivel �pp erre j�rtam. Sajn�lom, ami�rt zavarom... - szabadkozott Emily.

- Semmi baj. - v�laszolta az asszony, majd odas�t�lt Emily el�.

- Anya... - s�hajtott Noah szomor�an. - Sajn�lom, hogy szenvedned kell... (Persze ezeket, a szavakat csak, Emily hallhatta, akinek �ssze is szorult a sz�ve t�le.)

- Kedves �nt�l, hogy elhozta, b�r nem igaz�n �rtem, hogy a fiam mi�rt �rt levelet nekem �s az apj�nak, amikor fel is h�vhatott volna minket. - t�n�d�tt a n�, amikor Emily �tadta neki a bor�t�kot.

- Tal�n nem volt m�s m�dja, hogy elmondja �n�knek, amit szeretett volna...

- T�rt�nt valami Meredis? - sz�lalt meg egy f�rfihang a helys�g t�loldal�b�l. Egy magas, �szes f�rfi jelent meg, fekete �lt�nyben. Arcvon�sai szomor�ak voltak, de most n�mi k�v�ncsis�got is t�kr�ztek.

- � az ap�m... - mondta r�gt�n Noah Emily-nek, de k�zben nem vette le a szem�t a f�rfir�l.

- Semmi Jacob, csak ez a fiatal kisasszony volt olyan kedves �s elhozta Noah nek�nk c�mzett level�t, amit egy hete elhagyott a rep�l�n. - v�laszolta Meredis.

- Egy levelet? - ment oda Noah apja is. L�tsz�lag � sem �rtette, hogy fia mi�rt �rt nekik.

- Sajn�lom, hogy nem mondtam ki, mennyire szeretlek titeket... - mondta Noah. Emily erre h�rtelen r�n�zett, de azt�n gyorsan �szbe kapott �s visszafordult a h�zasp�r fel�.

- Akkor, nem is tartan�m fel �n�ket tov�bb... R�szv�tem a fi�k miatt. - mondta Emily azzal k�sz�lt t�vozni.

- M�g egyszer k�sz�nj�k, hogy elhozta... - mondta Meredis. Emily m�r az ajt�ban �llt, Noah pedig mellette �s szomor� tekintettel n�zett a sz�leire.

- Azt, mondta, hogy sajn�lja, ami�rt nem mondta ki, hogy mennyire szereti �n�ket. - tette hozz� Emily. Noah meglepett arccal n�zett a l�nyra, ahogy a h�zasp�r is. - Viszl�t! - k�sz�nt el Emily kihaszn�lva a pillanatnyi sz�tlans�got. Noah h�l�s mosollyal n�zett a l�ny ut�n, majd m�g egyszer sz�leire pillantott.

- Vigy�zzatok magatokra... - mondta a sz�leinek, mintegy b�cs�z�ul, majd Emily-t k�vetve kis�t�lt a h�zb�l.