13. A felsz�n alatt

A D∞ f�hadisz�ll�sa lassan s�llyedt az �ce�n m�ly�re. A fed�lzeten a szok�sosn�l is nagyobb volt a ny�zsg�s. Ennek oka az egyik kabinban �lt Lewis-zal.
- Ki volt az a rend�r, akinek a temet�se miatt eltoltuk az indul�s idej�t? – k�rdezte Lewis.
- Donn�t�l k�rdezze. Ha lehet hinni neki, akkor a hal�langyal gazdateste.
- P�ldamutat� l�p�snek veszem akkor.
- �n meg ball�p�snek. K�tszeresre n�veltem az �r�k sz�m�t, hogy ne essen baja annak a r�zsasz�n haj� �s esz� lib�nak.
- Sanchez is megsebes�lt, �s �gy tudom, hogy a maga titk�rn�je is...
- Egyik� sem s�lyos, viszont nem �rtek valamit...
- Mit?
- Ha az a rend�r a hal�langyal volt, mi�rt nem pr�b�lta meg megakad�lyozni, hogy Donna megmentse a saj�t mag�t...
- Szerintem �gy hitte, hogy nem Donna a c�lpont.
- Ezt honnan veszi?
- Donna azt mondta hogy Simmons-t l�tta holtan, nem pedig �nmag�t. �k ketten ugyanazt az �lmot l�tj�k, tudtommal...
Lewis mondata ut�n Richard az �r�j�ra n�zett. Morgott valami �rthetetlent, fel�llt, azut�n pedig mint aki j�l v�gezte dolg�t t�vozott.
Donna a saj�t kabinj�ban fek�dt keresztbev�gva mag�t az �gyon. Kopog�s n�lk�l nyitottak be hozz�. A l�ny az ajt� fel� vetett egy pillant�st, l�tva, hogy ki j�tt be, fel�lt.
- �dv Sanchez, mizus?
- Itt a telefon, amit k�rt�l. Hozd vissza az irod�mba ha befejezted a hiv�said.
- J�l van.
- Azt�n v�rlak a t�rgyal�ba.
- J�.
Sanchez alig hitt a f�l�nek �s a szem�nek. Donn�val m�g ilyen egyszer� besz�lget�st sosem ejtett meg. Hi�ba n�zte a l�nyt, nem l�tott rajta semmi v�ltoz�st, a hangulat�n k�v�l. Fogta h�t mag�t �s t�vozott, �gy ahogy j�tt. Donna �gy t�nt, �szre sem vette. Csak a telefonnal foglalkozott. Bep�ty�g�tt p�r sz�mot �s v�rta, hogy cs�r�gj�n v�gre. Egy n�i hang sz�lt a telefonba, de mint kider�lt, csak az �zenetr�gz�t� kapcsolt be. Donna a s�pol�s ut�n ezt az �zenetet hagyta:
- Szia anya, hi�nyzol ugye tudod. Ha ott vagy, k�rlek vedd fel. Anya k�rlek....nagyon fontos lenne. Tudni szeretn�m, hogy mit kerest�l New York-ban... Anya mi folyik itt? K�rlek vedd fel, tudom, hogy ott vagy. H�t j�, �rtem, ha nem akarsz velem besz�lni, legyen, rem�lem egy napon k�pes leszel elmondani a l�nyodnak, hogy mit titkolsz el�le, mindenesetre szerepelsz a D∞ adatbankj�ban, csak az ok�t nem �rtem, de r�j�v�k. Szeretlek anya.
A telefon pittyent eggyet, ahogy Donna le�ll�totta a szomor� monol�got. Egyhang�an l�kte maga el� a telefont �s ny�lt a t�vir�ny�t� ut�n.
- Tru calling...pff...mi�ta itt vagyok m�r nem tartozik a kedvenc sorozataim k�z�.
Azzal kikapcsolta a tv-t. Felugrott az �gyr�l �s kiszaladt a szob�j�b�l. �tk�zben mag�hoz vette a telefont is. El�gg� lassan igyekezett Sanchez kabinja fel�. �gy t�nt, hogy a „fal” dekor�ci�j�t b�mulja. Aki ismerte biztosra vette, hogy nem j� szem�lybe akadt bele. A fiatal kifejezetten h�tk�znapi viselked�se egy�ltal�n nem hasonl�tott val�di term�szet�re.
Furcsa �rz�s j�rta �t. �let�ben el�sz�r nem tudta, mit tegyen. Nem �rtette, hogy az anyja honnan tudja, hogy hol van, �s hogyan akadt r� olyan hamar. Egy�ltal�n mit keresett � New York-ban, hisz m�gcsak nem is tudta, hogy van v�zuma, an�lk�l meg Amerik�ba utazni lehetetlens�g. Hallgatagon szelte �t a folyos�kat. Valahogy a t�rgyal�terem el� keveredett. Egykedv�en l�pett be. Lewis fel�llt hely�r�l, hellyel foglalni a l�nyt. Amint Donna le�lt, a f�rfi az ajt�hoz l�pett �s becsukta azt, amit most meg akartak vitatni, azt nem sz�nt�k kiki�lltani a vil�gnak. Lewis el�bbi tette nem sok haszonnal j�rt, mivel Sanchez amint becsuk�dott az ajt� kinyitotta a sz�j�t �s nem besz�lt �ppens�ggel halkan.
- �r�l�k, hogy mindenki elj�tt, �s bocs�ss�tok meg, hogy egyb�l a l�nyegre t�rek, de nagy baj van. Donna mint tudj�tok majdnem elvesztette az �let�t, mikor Black agyatlanul mag�hoz rendelte.
- Helena, k�rem... – v�gott a n� szav�ba Lewis.
- Hagyd csak, �n is osztom Helena v�lem�ny�t, b�rmennyire s�rt� is az Richard sz�m�ra.
- Simmons ne k�nt�rfalazzon, ki nem �llhat, csak a p�nzem kell mag�nak, khm, maguknak. – sz�lalt meg Richard is.
Donna az asztalra k�ny�k�lt, �gyelve, hogy elrejtse a sz�j�t �sszekulcsolt kezeiben. Kiss� lassan, de �gy t�nt kezd visszaz�kkeni a r�gi val�j�ba. Hogy ezt m�gjobban bizony�tsa kiv�rva a t�k�letes pillanatot – amikor mindenki elhallgatott – v�gre � is megsz�lalt.
- Kezdem magamat egy olcs� kappanoper�ban �rezni...az�rt h�vattak ide, hogy kiveszekedhess�k magukat, engem meg semmibe vesznek?
- Donna v�rjon a sor�ra, mag�val is van besz�lgetni val�m, kezdj�k a vadidegen rend�r temet�s�vel �s jobb ha tudja, hogy Gilianne is csak panaszkodik r�d!
- Mag�val...r�d...Sanchez ebbe rendesen belezavarodott.
- Donna azt mondtam hallgass!
Az eml�tett meg kicsit sem halkan, mormog�ssal felelt vissza. Sanchez eg�sz feje r�kv�r�s volt m�r a v�g�n, de csakaz�rtsem sz�lt t�bbet a kisasszonyhoz. A besz�lget�s folytat�sa sem vitte el�r�bb a csapatot. Az asztalt k�rbe�l�k alig hittek a szem�knek. Donna j�tszi k�nnyeds�ggel �llt fel a t�rgyal�asztal mell�l �s ment ki a teremb�l egyetlen sz� n�lk�l. Furcsa m�d, amint l�t�t�vols�gon k�v�lre esett a kisasszony, mondhatni mindenki szeme Richard-ra szaladt, pedig a f�rfi egy sz� nem sok annyit nem mondott. Donna kedv�t igencsak sz�ls�s�gesnek lehetett mondani. Az im�nt m�g v�gan csipkel�d� h�lgyem�ny visszaz�kkent el�bbi, csendesebb �s visszah�z�d�bb modor�ba. M�r eg�sz otthonosan k�zlekedett a tengeralattj�r�n. Nem kelett att�l tartson, hogy a v�g�n elt�ved. �gy t�nt hat�rozott �tic�lt t�z�tt ki mag�nak. Ez a bizonyos v�gs��llom�s pedig Gilianne sz�ll�sa volt. Kopogtat�s ut�n bel�pett a szob�ba. Gilianne az asztaln�l �lt, k�nyvet olvasva. Igencsak meglepte a betoppan� r�zsasz�n haj� le�nyz�.
- Donna...micsoda meglepet�s. Mi j�ratban erre?
- Maga pszihol�gus is, igaz?
- Igen. Mi�rt k�rdezed? El�bb foglalj helyet. – mutatott az asztal t�ls� oldal�n �l� sz�kre.
Donna le�lt vele szembe. A n� nem tudta, hogy mire sz�m�that, hisz tan�tv�nya jobban szeret viccel�dni, mint komolyabb dolgokr�l besz�lni, most azonban �gy t�nt Donna komolyan seg�ts�g�rt t�rt be hozz�.
- Nem tudom kivel besz�lhetn�m ezt meg... az any�mr�l van sz�.
- Igen, mondd b�tran, hallgatlak.
- Tudja, � az egyed�li ember, akihez k�t�d�k, �s ami�ta ideker�ltem egyszersem h�vott. Azthittem, hogy nem tudja hol vagyok, vagy, hogy d�h�s r�m, mert csak�gy elmentem, de h�napok teltek el, �s most mikor felh�vtam....nem vette fel, pedig tudom, hogy ott volt. K�rem professzorn� mondja el...magyar�zza el nekem, hogy mi�rt nem akar velem besz�lni...a tulajdon any�m?
- Nem ismerem az any�dat, de ha azt hiszed, hogy nem tudja merre van a l�nya, akkor t�vedsz. L�ttam egy nyilatkozatot Helena irod�j�ban, amit � �rt al�, �s ami szerint felruh�zza Helen�t a felvigy�z�soddal.
- Lehet, hogy Sanchez mes�lt be neki valamit?
- Azt k�tlem. Helena az �rdekedben teszi amit tesz, �s semmi f�lek�ppen sem ugrasztan� �ssze any�t a l�ny�val.
- Tal�n visszav�g�t akar a f�rje �s a megnem sz�letett gyereke miatt...jaj hopp�, ez titok.
- Ismerem a t�rt�netet...de te honnan tudod, Helena ezt biztos nem mes�ln� el neked.
- Hagyjuk, mindegy, hogy kit�l tudom, nem igaz?
- Igaz, te viszont egy�ltal�n nem l�tsz a szemedt�l, ha ilyeneket felt�telezel a n�r�l, aki mindent megtesz a v�delmed �rdek�ben.
- J�, hagyjuk, mondtam.
- Ahogy akarod, az any�d �gy�ben pedig csak annyit tudok mondani, hogy biztos megvan az oka minden tett�re. Do-Donna... – n�zett a hirtelen el�jul� l�nyra – Donna, j�l vagy?
Hi�ba sz�longatta a l�nyt, az �pp �lmodott. Ha �ntudat�n�l lett volna legal�bb �r�lhetett volna...k�t okb�l is. Egyik, hogy v�gre �jra a m�ltban t�rt�nt az �lom cselekm�nye, a m�sik pedig, hogy egyenest a vadnyugaton....ahova mindig k�ldeni akarta a hal�langyalt.
Egy tipikus vadnyugati v�rosk�ban, egy tipikus k�t�l �lltali kiv�gz�s zajlott �ppen. A sok tehen�sz le�ny �s leg�ny nagy figyelemmel k�s�rte a t�rt�n�seket. Azt hihetn�nk, hogy a kiv�gz�sre v�r� embert kellene megmenteni, esetleg hagyni kiv�gezni, de nem, ezesetben teljesen m�s a c�lpont...