11.fejezet

Csak n�ztem r� d�bbenten. Csodasz�p volt, �s nagyon eleg�ns. Az arca s�padt, �s valahogy furcs�n kortalannak t�nt. Nagy z�ld szemei voltak, csillog� fekete haj�t eleg�ns kontyba fogta. L�tszott rajta, hogy d�sgazdag.
- Bizony�ra elf�radt�l a hossz� �t sor�n! K�rlek, f�radj beljebb.
Azzal finoman megfogta a karom, �s bek�s�rt a h�zba. Eleg�nsan berendezett, jap�n palota volt. Olyan volt, mintha nem is l�pne, hanem suhanna. Le�ltetett egy p�rn�ra. Egy csel�dl�ny r�gt�n megjelent, �s te�t tett le el�m.
- Ki vagy te? –ny�gtem ki.
Tudtam, hogy nem �pp a legudvariasabb �dv�zl�s, de nem tudtam m�st mondani.
De l�that�an nem zavarta. Kedvesen elmosolyodott:
-A nevem Midoriko �rn�. K�rlek, sz�l�ts Midoriko-sam�nak. Mostant�l n�lam fogsz lakni.
Ezt �gy mondta, mintha term�szetesnek venn�, hogy egy vadidegen k�lt�zz�n hozz�, akit most l�t �let�ben el�sz�r.
�n csak hebegni tudtam, r�m egy�ltal�n nem jellemz� m�don.
- De m�gis m�rt? M�rt hozt�l ide? �s m�rt k�ne n�lad laknom? –�ml�ttek bel�lem a k�rd�sek.
De � csak mosolygott. Csod�latos mosolya volt, finom, �s tart�zkod�, m�gis sz�vmelenget�.
- Az, hogy m�rt hozattalak ide, egy�rtelm�. Nem szeretn�m, hogy Vikt�ria vagy Alex r�tal�ljon. �gy tudom, neked is kijutott m�r a szenved�sb�l. –mintha kicsit elhom�lyosult volna a tekintete. –Tudod ismertem a n�v�redet, �s nagyon szerettem �t. �s …
- T�nyleg ismerte Christint? –v�gtam a szav�ba.
Tudtam, hogy sz�rnyen neveletlen�l viselkedem, de nem b�rtam meg�llni.
- Igen ismertem. –nem l�tszott m�rgesnek, mert f�lbeszak�tottam. Az arca ugyanolyan nyugodt volt, mint eddig. –Nagyon csod�latos n� volt. Fiatalkoromban seg�tett nekem, �s �n az�ta is h�l�s vagyok neki. �s mivel m�shogy nem tudom viszonozni, szeretn�k legal�bb a h�g�nak mened�ket adni.
Mindazt olyan nemes egyszer�s�ggel k�z�lte, hogy egy m�sodpercig se k�telkedtem szavai igaz�ban.
- �s mit seg�tett �nnek a n�v�rem? –k�rdeztem moh�n.
Min�l t�bbet meg akartam tudni r�la, �s az el�z� �letemr�l.
- Azt hiszem, ez most egy hossz� t�rt�net, �s te igaz�n f�radt lehetsz. –h�r�totta el kedvesen a k�v�ncsiskod�som. –Most menj lefek�dni, lesz m�g el�g id�nk besz�lgetni.
Egy szobal�ny m�ris mellettem termett, �s mutatta az utat kifel�.
- J��t gyermekem!
- �hh, k�sz�n�m! –mondtam zavartan. –�s �nnek is.
A f�rd�h�zba vezettek, ahol p�r�s leveg�, �s �des n�v�nyek illata terjengett. A csel�dl�ny elkezdte lefejteni r�lam a szakadt, mocskos ruh�m.
- Nem kell, megy ez egyed�l is! –h�r�tottam el zavartan.
� d�bbenten n�zett r�m.
- Kisasszony, nekem az a dolgom, hogy �nnek seg�tsek! –mondta hat�rozottan.
L�tszott rajta, megb�ntottam a visszautas�t�sommal. Nem voltam hozz�szokva, hogy m�sok vetk�ztessenek, vagy l�ssanak meztelen�l.
- Rendben. –adtam be v�g�l a derekam.
�s � sz�pen kib�jtatott az �ssze ruh�mb�l, m�g ott nem �lltam, anyasz�lt meztelen�l. Pr�b�ltam takargatni magam, �s a csel�dl�ny l�that�an nem �rtette a zavaromat.
Majd be�ltem a forr� v�zbe, melyben vir�gszirmok �szk�ltak.
- Mi a neved? –k�rdeztem a l�nyt�l.
- Jume. –v�laszolta.
- Kedves n�v! –mondtam. –R�g�ta itt dolgozol?
Megpr�b�ltam �sszebar�tkozni vele. Kicsi volt, k�r�lbel�l olyan magas lehetett, mint �n. Az alakja is ugyanolyan v�kony volt, csak neki keskenyebb cs�p�je, �s kis melle volt. De mosolyg�s barna szeme, �s r�vid barna haja.
H�thajtottam a fejem, �s k�nyelmesen elny�ltam a forr� v�zben.
- Igen, k�r�lbel�l 10 �ve?
D�bbenten n�ztem r�. Alig lehetett t�bb 14 �vesn�l.
- Mennyi id�s vagy? –k�rdeztem gyanakodva.
- Id�n janu�rban m�ltam harminc�t. –�gy besz�lt, mintha ez lenne a vil�g legterm�szetesebb dolga, hogy ilyen gyerek k�ls�vel, harminc�t �ves legyen.
- Te is v�mp�r vagy?
- Igen. Az �rn� tal�lt r�m, 13 �vesen f�lholtra verve. Ap�mnak ez volt a kedvenc sz�rakoz�sa. Mag�hoz vett, �s felszabad�tott.
- Vagyis �tv�ltoztatott. –pontos�tottam.
- Igen. �s az�ta is h�en szolg�lom �t.
- Nem is zavar, hogy elvette az �leted? –n�ztem r� d�bbenten.
Erre viszont � lep�d�tt meg.
- Nekem el�tte nem volt �letem. Miut�n �tv�ltoztatott ut�na viszont boldog voltam. V�gre igaz�n gyermek lehettem. Ez otthon sohasem adatott meg.
- �rtelek. –mondtam elgondolkozva.
Eddig soha eszembe se jutott, milyen el�ny�kkel j�r is a v�mp�rl�t. Mindig csak a hib�kat l�ttam, �s kerestem. Erre itt van egy harminc�t �ves l�ny, gyermeki �rtatlans�ggal, �s � �szre tudta venni benne a j� dolgokat. Kezdtem meg�rteni, m�rt is szeret itt lenni, �s m�rt nem �t�li el a l�tez�snek ezt a form�j�t.
�reztem, ahogy a fejemhez ny�l, majd hogy hirtelen lecs�szik fejemr�l a par�ka. D�bbenten ki�ltott fel, ahogy a mocskos, v�r�s frizura al�l el�bukkant az ez�stsz�n� hajzuhatag.
- Kisasszony! –ki�ltott d�bbenten. –M�rt rejti el a haj�t, ha egyszer ilyen csod�latos?
�mulva simogatta a hossz� f�rt�ket. Most, hogy � a bizalm�ba avatott, �n se tagadtam meg t�le az eny�met. Elmes�ltem neki a t�rt�netemet, eg�szen a legelej�r�l.
Azt hiszem, akkor kezd�d�tt a bar�ts�gunk. B�r mindig udvariasan viselkedett velem, �n ink�bb a testv�remnek �reztem, mintsem a szolg�mnak.
Nagyon furcsa volt, hogy a f�ld�n kellett aludnom. B�r mostans�g megszoktam, hisz voltak est�k, melyeket az utc�n t�lt�ttem. Nem mertem megkock�ztatni a dr�ga sz�ll�sokat, nehogy felfigyeljenek r�m. �s tudtam, a v�mp�rok is keresnek.
Egyszer hallottam, amint k�t v�mp�r, akik nyilv�n nem tudt�k, hogy �n is az vagyok, besz�lt�k, hogy Alexander de Vandeportn’s gr�f hatalmas jutalmat aj�nl a megtal�l�mnak. Nem is �rtettem, m�rt kellek neki ennyire, azok ut�n, ahogy megal�zott. Tal�n hogy m�g teljesebb legyen a bossz�ja. Mert hi�ba gondolkodtam rajta rengeteget, csak arra tudtam k�vetkeztetni, hogy a kezdetekt�l fogva tudta ki vagyok, �s csak meg akart al�zni. Ahogy a n�v�remet meg�lte. Mostm�r biztosan �reztem, hogy �gy t�rt�nhetett. Hisz mi m�s�rt kellett volna meghalnia Christinnek? �s nekem is az el�z� �letemben? Biztos mag�ra harag�totta valamivel. De neki nem volt el�g rajta bossz�t �llni, engem is meg kellett t�rnie. Gondolom meg is akart �lni, csak nem siker�lt neki. Ezt persze mind csak spekul�ci� volt, de �gy �reztem igaz. De sajnos nem tudtam megk�rdezni senkit�l.
�gy minden este f�j�, k�nz� gondolataimmal mer�ltem nyugtalan �lomba…

M�snap k�s�n keltem. A nap sugarai m�r �tsz�r�dtek a s�t�t�t�n, l�gyan simogatva a b�r�met. Szinte r�gt�n ahogy fel�ltem bel�pett Jume, egy egyszer�, feh�r kimon�val a kez�ben. Finom anyag volt, de nem volt rajta semmilyen d�sz.
Felvettem, �s h�t… Hogy is mondjam…Olyan sz�zies voltam benne.
Ett�l igaz�n zavarba j�ttem. �gy �reztem, m�r egy�ltal�n nem illik a term�szetemhez ez az �rtatlans�g. De m�gis b�szke tart�ssal mentem ki benne.
Midoriko-sama m�r v�rt engem. Ma is gy�ny�r� volt, lil�s-r�zsasz�nes kimon�j�ban.
- �lj le kedvesem. –mutatott az egyik p�rn�ra.
- K�sz�n�m. Azt mondta, ma besz�lhet�nk.
- Igen. De nem vagyok biztos benne, val�ban hallani szeretn�d e a t�rt�netemet. –s�hajtott szomor�an.
M�rgesen emeltem r� a szememet. Nem tudom m�rt, de erre elnevette mag�t. M�g nem hallottam nevetni, m�gis olyan ismer�s volt. Vissza kellett mosolyognom r�.
- Annyira hasonl�tasz a r�gi �nmagadhoz! Ha m�rges volt�l valamily�rt, akkor is mindig pont �gy n�zt�l r�m.
N�m�n figyelve ittam a szavait. � �jra elkomolyodva r�mn�zett.
- Rendben van, meg�g�rtem. El�bb-ut�bb �gyis meg k�ne tudnod. Akkor h�t kezdj�k az elej�n:
Az 1800 –as �vekben sz�lettem, itt Jap�nban. A sz�leim nagyon szeg�nyek voltak, �gy eladtak egy keresked�nek. 11 �vesen. �n m�r akkor is sz�p voltam, �gy egy f�rfi hamarosan megvett. Kedves �reg�r volt, �s h�listennek sohasem zaklatott. A feles�ge r�g meghalt, �s � igaz�n tehets�ges fest� volt. Gyakran lefestett. Sajnos h�rom �v m�lva meghalt, �s �n az utc�ra ker�ltem. Prostitu�lt lett bel�lem, majd k�s�bb siker�lt egy kis p�nz gy�jtenem, �s elutaztam Angli�ba. De ott se lett sokkal jobb a sorom. B�rokban l�ptem fel, �nekeltem, t�ncoltam. Egy �jjel megt�madott valaki. Soha nem tudtam meg ki, de lesz�rt. Hatszor m�lyesztette bel�m a k�s�t. �n �pp haldokoltam, mikor egy gy�ny�r�, ez�sthaj� l�ny l�pett el�m. Azt hittem a mennyben vagyok, �s � egy angyal. De nem az volt. Let�rdelt mell�m, �s let�r�lte az arcomr�l a v�rt. Majd azt mondta, hogy ne f�ljek, minden rendben lesz. �s sz�vni kezdte a v�remet. �reztem, ahogy a marad�k er�m is elsz�ll. Azt�n egy sz�p szob�ban �bredtem. Igen, a n�v�red megmentett. �n h�l�b�l a szolg�lat�ba �lltam. Olyan volt nekem, mintha a n�v�rem lenne. Akkoriban ismerkedett meg Alexander de Vandeportn’s gr�ffal, �s teljesen egym�sba szerettek. Csakhogy ezt a mostohaanyja nem n�zte j� szemmel. Persze a fia el�tt ezt titkolta. Majd miut�n megsz�letett a h�ga, Christin apja hirtelen meghalt. Az anyja nem �lte t�l a sz�l�st. Csak �k ketten maradtak. Christin, �s te. �n lettem a keresztany�d, �s a dajk�d. M�r akkor gy�ny�r� kisl�ny volt�l. �s pont az ellent�te Christinnek. A mindig nyugodt volt, te pedig harcias, eleven term�szet. Mint t�z �s v�z. J�l megvoltunk mi ketten. De Christin meghalt. Nem tudom, ki �lhette meg, de gyan�tom, hogy Alexander gr�f. A r�k�vetkez� �jszaka megjelent n�lam, �s k�rte, hogy �ljelek meg. Nem akarta, hogy te is ugyanatt�l a gyilkosnak a kez�t�l hullj el. Az � lelke m�r nem sz�lethetett �jj�, hisz eljutott a mennybe. De a tied igen. K�rte figyeljem az embereket, �s ha megtal�lom az � kicsi h�g�t, gondoskodjak r�la, ha elj�n az id�. �s �n eleget tettem a k�r�s�nek. B�r a sz�vem szakadt meg, elvettem az �n kis Alici�m �let�t. Ut�na t�bb �vig v�rtam, de nem t�rt�nt semmi. V�g�l �gy gondoltam, a terv�nk kudarcba fulladt, �s visszaj�ttem Jap�nba. G�sa lettem. Jap�n egyik legh�resebb g�s�ja. Bel�mszeretett egy gazdag �r, �s elvett feles�g�l. � soha nem tudta meg, mi vagyok �n. Boldog �veket t�lt�tt�nk egy�tt, de h�sz �v m�lva meghalt, hatalmas vagyont hagyva r�m. A te �r�ks�ged is �n �rz�m, az�ta se ny�ltam hozz�. �s az�ta is v�rtam, hogy meg�rkezz…
Hirtelen nem is tudtam, hogy mit mondjak. Most hallottam el�sz�r, teljes eg�sz�be a t�rt�netem. �s a n�v�rem t�rt�net�t. Ironikus, hogy mindketten ugyanabba a csapd�ba est�nk.
Fel�lltam, �s Midoriko el� s�t�ltam. Azt hitte, meg akarom �tni. De �n leborultam el�, �s s�rva a nyak�ba borultam…