Wicca �gazatok

1) Alexandriai wicca

Az �gazatot Alex Sanders alap�totta Angli�ban. A ritu�l� alapvet�en gardneri�nusi, zsid�-kereszt�ny �s szertart�sm�giai elemekkel. A kovenek meztelen�l dolgoznak. A nyolc szombatot megtartj�k, az Urat �s az �rn�t dics��tik.

Sanders egyed�l�ll� jelens�g a C�h vil�g�ban, amennyiben boszork�nyait�l megk�veteli mag�nak a „kir�ly” c�met.

N�h�ny �vvel ezel�tt k�s�rtetet tett arra, hogy „Algard” n�ven �j felekezetet hozzanak l�tre az alexandriai �s a gardneri�nus �g �sszeolvaszt�s�b�l. Mivel az alexandriai az�ta m�r egybeolvadt egy m�sikkal, nem sok �rtelme maradt ennek; alig hiszem, hogy meggy�kerezett volna. Az alexandriai wicc�kat ma m�r a vil�g sok orsz�g�ban meg lehet tal�lni.

2) Amerika kelta wicca

„A wicca testv�ris�g amerikai rendje” elnevez�s� kovenek Jessica Bellt�l („Lady Sheba”), ett�l az �nt�rv�ny� boszork�nykir�lyn�t�l sz�rmaznak. A felekezet r�tusai csaknem azonosak a gardneri�nusokkal, �m a kovenek t�g�ban dolgoznak. Gardner gyakorlat�t k�vetik abban is, hogy sz�vesen dolgoznak p�rokkal, k�l�n�sen, ha az f�rj �s feles�g. „A szertart�sm�gia az amerikai kelta hagyom�ny els�dleges m�k�d�si ter�lete. A l�lektan �s az okkult ter�pia hatalmasabb, leg�sibb eszk�z�nek tartj�k, amellyel az eg�szs�ges ember �nn�n beavat�s�t �s fejl�d�s�t megval�s�thatja.”

3) Ausztr�l wicca

A C�h �l �s virul „odalent”, a gardneri�nus, az alexandriai, a sz�sz wicca �s m�s csoportoknak k�sz�nhet�en. Nyugat-Ausztr�li�ban m�k�dik az �hit Templom�nak egyik �ga is.

4) Y Tylwyth Teg Temploma

Kit�z�tt c�ljuk „kutatni azt, ami a leg�rt�kesebb ezen a vil�gon… dics�rni az emberi m�lt�s�got, mindennapi cselekedeteink embers�g�t; seg�teni az ember kutat�munk�j�t az egyetemes l�lek univerzum�ban a szem�lyis�g, a fejl�d�s �s a boldogs�g nyom�ban… �jra egyes�teni az emberis�get mag�val �s a term�szettel – az emberis�g szolg�lat�ra.” Amint a n�v sugallja, kelta-walesi �gazat, amelyet Bill Wheeler szervezett meg Washington D.C.-ben, 1967.ben. A Templomot, amely eredetileg „A Szel�dek” elnevez�st kapta, �s a term�szet harm�ni�j�t hirdeti, folkl�rt, mitol�gi�t �s miszt�riumokat tan�t�, vall�sos non-profit szervezetk�nt jegyezt�k be Georgia �llamban 1977-ben.

A felekezet k�r� egy di�kokb�l �ll� „k�ls� k�r szevez�d�tt, akik levelez� �ton tanulnak a bels� maggal egy�tt. Az Egyes�lt �llamok t�bb t�rs�g�ben fellelhet�k.

5) A N�vekv� Hold Temploma

„A N�vekv� Hold Temploma er�sen elhivatott szem�lyis�gek �sszetart� kis csoportja… minden pap �s papn� mis�t tart annak az istennek vagy istenn�nek, akit szolg�l, �s az isteneknek �s istenn�knek �ltal�ban is. Ez az Egyh�z sok �sv�nyt k�n�l az abszol�tummal val� v�gs� egyes�l�sre.” A N�vekv� Hold Templom�nak c�lja „az �si �rorsz�g romlatlan hit�nek” fenntart�sa �s az „istenek, istenn�k, az �r kult�ra �s t�bb okkult t�ma” oktat�sa.

6) Wicca k�r

A k�rt 1974-ben Selena Fox �s Jim Alan alap�totta. F�hadisz�l�suk a Circle Sanctuary, vagyis a Szent�ly, egy 200 acre-s (1 acre=0,46 hekt�r) term�szetv�delmi ter�let �s gy�gyn�v�nyfarm Wisconsin �llam d�lnyugati dombvid�k�n. A k�r l�tja el Circle Network, azaz a h�l�zat koordin�ci�s munk�j�t, amely „nemzetk�zi kapcsolatot �s csereszolg�ltat�st ny�jt a wicc�knak, �jpog�nyoknak, panteist�knak, az istenn� n�p�nek, s�m�noknak, druid�knak, eco-feminist�knak, bennsz�l�tt amerikai gy�gy�t�knak, tiszt�nl�t�knak, szertat�sm�gusoknak, misztikusoknak �s m�s elhivatottaknak.”

A k�r sz�mtalan szemin�rium, hangverseny �s munkacsoport l�trej�tt�t t�mogatja saj�t k�zpontj�ban �s orsz�gszerte. �vente legal�bb egyszer tal�lkoz�t rendeznek wicca �s m�s pog�ny minisztereknek, �s a ny�ri napfordul� alkalm�val pog�ny szellemgy�l�st tartanak.

A k�rt non-profit szellemi k�zpontk�nt jegyezt�k be; �llami �s sz�vets�gi korm�nyok �ltal elismert t�rv�nyes wicca egyh�z. Abban azonban k�l�nb�zik a t�bbi �gazatt�l, hogy sokkal jobban �t van itatva a samanizmussal �s az amerindi�n m�dszerekkel, mint a nyugat-eur�pai wicca �s a C�h eg�sze.

7) A T�voli �r�k Erd� Koven

�j felekezet, nem terjedhetett el olyan sz�les k�rben, mint t�bbi felsorolt t�rsa. Egy dianikus, spanyol eretnek, egyiptomi, gardneri�nus wicca, valamint a kabbalisztika tanaiban egyar�nt j�ratos pap �s papn� alap�totta. J� a n�i- �s a f�rfielem egyens�lya. A csoport „az Istenn� �s az Isten alakj�t a mindens�get �that� er�k eleven k�pvisel�inek tartja, akik a legk�l�nf�l�bb szinteken nyilv�nulnak meg.” C�lkit�z�s�k, hogy magukat ezen er�k „alkalmas eszk�zeiv� alak�ts�k, �s viszonz�sk�ppen arra k�rik az Isteneket, hogy fejlessz�k term�szet�kben a harm�ni�t, hogy k�zelebb ker�lhessenek az univerzumhoz.”

Az istentiszteletet meztelen�l v�gzik, drogokat nem haszn�lnak. Minden holdn�l esbatot tartanak, �s hangs�lyt fektetnek arra, hogy az �rnyak K�nyv�t k�z�r�ssal vezess�k.

8) Debora boszork�nyok

„A Debora �g eklektikus. A meztelens�gnek ritu�l�inkban kev�s szerep jut. Kiegyens�lyozott ellent�tekkel dolgozunk (Istenn�-Isten; pozit�v-negat�v). Azzal foglalkozunk, hogy rekonstru�ljuk a C�h fejl�d�s�t a boszork�ny�get�sek n�lk�l. Mintha a wiccas�g egyenes �ton, beavatkoz�st�l mentesen haladt volna a mai napig. E felder�t�sben a forr�skutat�s, a logikai dedukci�t �s a szellemid�z�st egyar�nt felhaszn�ljuk.”

A sabbatok nyitottak a vend�gek el�tt, az esbatok z�rtk�r�ek. A koven vezet�it Robinnak �s Marionnak h�vj�k, helyettes�k a L�ny �s a Z�ld ember. Nem haszn�lj�k az els�, m�sodik �s harmadik fokozatot, ha nem a „Felesketett Inas” �s a „Boszork�ny-El�lj�r�k” oszt�lyokat.

„A C�h sz�munkra olyan, mint a papi szolg�lat, �s nek�nk, boszork�nyoknak, f� feladatunk, hogy m�soknak is seg�ts�nk r�tal�lni a vall�sos �lm�ny �tj�ra �s saj�t erej�kre.” A Debora �gazat h�t �ve m�k�dik, �s Claudia Haldane alap�totta.

9) Dianikus Feminista wicc�k

Az �gazat, amelyet Ann Forfreedom alap�tott, vall�sos �s var�zsl� is egyben. N�k �s f�rfiak egyar�nt dolgoznak itt, csak�gy, mint mag�nyosok, vegyes �s n�i kovenek.

„A Dianikus Feminsta Wicc�k helyeslik a n�i vezet�st, el��rj�k, hogy a K�r szertart�sain a papn�nek minden esetben ott kell lennie, �s a tagjaiknak feminista �s humanista feladatokat �rnak el�.” A csoportmunka folyhat meztelen�l �s t�g�ban is.

10) Frost wicca

A sz�mtalan walesi hagyom�nyon alapul� �gazat egyike. Gavin �s Yvonne Frost h�vta �letre az 1970-es �vek elej�n. „Wicca Egyh�z �s Iskola” n�ven az anyagot levelez�s �tj�n bocs�tj�k a di�kok rendelkez�s�re. A k�nyv eredetileg egy�ltal�n nem tett eml�t�st az istenn�r�l, a szexu�lis vonatkoz�sai sok, egy�bk�nt rokonszenvez� �rdekl�d�t is elijesztettek. Az ut�bin a k�zelm�ltban v�ltoztattak, �s m�r megeml�tik az istenn�t is.

11) Gardneri�nusok

Ez volt a C�h els� hitbeli k�z�ss�ge, amely felt�rta m�k�d�s�t a nyilv�noss�g el�tt (Angli�ban az 1950-es �vek k�zep�n). Ebb�l az okb�l k�vetkez�en az emberek helytelen�l azt felt�telezik, hogy ez az egyetlen „val�di” wicca. Alap�t�ja, Gerald Gardner ut�n kapta a nev�t, aki n�h�ny �vvel a m�sodik vil�gh�bor� v�ge ut�n alap�totta meg iskol�j�t. �veken �t azzal v�dolt�k Gardnert, hogy az eg�sz wicca koncepci�t � tal�lta ki, �s � vette r� Aleister Crowleyt, hogy �rja meg a ritu�l�t. M�ra tiszt�zta mag�t a v�dak al�l. A gardneri�nus �rnyak K�nyv�t ma m�r k�l�nb�z� forr�smunk�k alapj�n �ssze�ll�tott gy�jtem�nynek tekintj�k, amelynek tekint�lyes r�sze val�sz�n�leg Doreen Valiente-nek tulajdon�that�. A gardneri hagyom�ny az Isten helyett az Istenn�re helyezi a hangs�lyt, aki f�l�tte �ll, hiszen a n�i attrib�tumot dics�ri a f�rfi�i el�tt. Az el�rehalad�st fokozatok rendszere jelzi, �s az �navat�s tilos. A kovenek meztelen�l dolgoznak, „t�k�letes p�rokban”, akiket az azonos sz�m� f�rfiakb�l �s n�kb�l �ll� kovenekb�l alak�tanak ki. A kovenek elvileg legal�bbis – auton�mok. Gardneri�nus wicca a f�ld majdnem valamennyi orsz�g�ban fellelhet�.

12)Georgiai wicca

A George E. Patterson �ltal 1970-ben alap�tott georgiaiakat a Universal Life Church Bakersfieldi Wicca Egyh�z n�ven szabadalmaztatta. 1980-ban felvett�k a Georgiai Egyh�z nevet.

„A georgiai eklektikus, nagyobbr�szt a gardneri�nus-alexandriai gy�kerekb�l t�pl�lkozik, enyhe angol tradicionalizmussal �s valamennyi eredetis�ggel… Isten-Istenn� im�datra rendelkezett be, de az Istenn� fontosabb.” �ltal�ban meztelen�l dolgoznak, de az egyes csoportok, esetleg egyes emberek tetsz�s�k szerint d�ntenek err�l. Egyszerre vall�sosak �s m�gia�z�k, megtartj�k a nyolc szombatot. A tagokat arra b�tor�tj�k, hogy ritu�lis sz�vegeket �rjanak, �s minden lehets�ges forr�sb�l tud�st mer�tsenek.

13) Maidenhill wicca

Hagyom�nyos wicca csoport, amely 1979-ben j�tt l�tre, �s er�sen k�t�dik az angol, manchasteri Rhiannon Kovenhez.

„A k�z�ppontban a hatalmas Istenn� �s k�s�r�je, a Szarvas Isten im�data �ll… a koven�nk nem sz�k�ti im�dat�nak t�rgy�t egyetlen etnikai-kultur�lis �gazatra. Ellenkez�leg, alapos gardneri�nus felk�sz�t�s ut�n arra �szt�k�lj�k tagjainkat, hogy miut�n az alapokat mesterfokon �zik, tal�lj�k meg azt a k�l�n�s legendak�rt vagy �sv�nyt, mely hit�knek megfelel.”

14) Nova wicca

K�t gardneri�nus �ltal alap�tott eklektikus csoport. Az esbatokon �s a sabbatokon t�g�ban, a beavat�sokon meztelen�l dolgoznak. A gardneri�nus istenneveket alkalamazz�k, b�r a „dolgoz� p�rok m�s neveket is haszn�lhatnak”. A Nova rendk�v�l j�l �sszehangolt fokozatrendszert vezetett be, �s egy alapk�pz�st, amelynek n�h�ny oszt�ly�t �jonnan j�ttek is l�togathatj�k. A Nagy Szombatra is nyitott az �rdekl�d�k el�tt, akiket a koven bel�t�sa szerint h�vnak meg. A Nova „Hagyom�nyos Tan�t�/K�pz� Kovennek” nevezi mag�t.

15) Pecti-Wita

Sk�t mag�nyos �gazat, amelyet Aidan Breac adott k�zre, aki szem�lyesen tan�tja di�kjait a sk�ciai Carnonacae-kast�lybeli otthon�ban. Az iskola a Nap �s a Hold v�ltoz�saira hangol�dik, az Isten �s az Istenn� harm�ni�j�ra �p�l. A medit�ci� �s a j�v�be l�t�s nagy szerepet j�tszik az �let�kben, �s a mag�nyos m�giagyakorlat v�ltozatait tan�tja.