H�la az �jjel- nappali kocsik�z�snak, 3-4 nap alatt Sydneybe �rt�nk volna. El�g sok mindent el kellene ott m�g rendezni, �gy hogy el�bb egy olyan helyre megy�nk, ahol el�bb megsz�llunk. Ez a hely Vermond.
Az egyik sz�llod�ba megsz�lltunk.
Nagyot s�hajtva d�ltem le az �gyra. M�g fel is kellett l�pcs�zni! A legfels� emeleten voltunk. Mi ketten Alice-el egy szob�t kaptunk, b�r ennek Edward nem igaz�n �r�lt. Vel�nk szembe volt a dr�ga h�zasp�r, �s kicsit messzebb, de ezen a szinten a t�bbiek. Maga a szoba nagyon egyszer�en volt berendezve. Volt benne 2 nagyobb �gy, b�r nem �ppen franci�nak mondhat�, de nagyobbak voltak, mint egy kis hever�. Vel�k szemben, amik p�rhuzamosan voltak, csak egy kis �jjelivel elv�lasztva, szemben egy tv volt elhelyezve. Ahogy bel�pt�nk szembe volt egy kicsivel arr�bb a f�rd�szoba. Ha jobbra megy�nk, akkor pedig egy kis erk�ly l�that�, hatalmas �veg ablakkal.
Alice nagy h�vben pakolgatott b�r nem tudom minek, hisz csak n�h�ny �r�ig, legfeljebb 1-2 napig lesz�nk itt. M�lyeket l�legezve fek�dtem az �gyon. Hallottam, amint az ajt� halkan kinyit�dik.
- Alszik?- suttogta kedvesem alig p�r l�p�snyire t�lem. Kinyitottam k�m�s szemeimet.
- Nem. – mormoltam, nem foglalkozva Alice gonosz mosoly�val. - Ne n�zz �gy r�m!- korholtam le szeg�nyt mik�zben fel�ltem, mire s�rt�d�st mutatva kiment a szob�b�l.
- Mi�rt nem pihensz egy kicsit?- �lte le mell�m Edward �s megsim�totta arcomat.
- Nem akarok.
- De most nyugodtan aludhatsz. M�r nem a k�nyelmetlen kocsiba kell. – megr�ztam fejem tiltakozva, de � leszidott.
- Bella, aludnod kell. M�r majdnem 1 hete nem alszol rendesen. �pp hogy eszel valamit.
- Nem vagyok �hes. - belet�r�dve s�hajtott, �n pedig perverz mosolyra h�ztam ajkaimat. - Most m�sra v�gyom!- jelentettem ki, �s nevetve megfogva derek�t, h�trad�ltem �s magamra r�ntottam.
Bizony�ra t�maszkodott, mert alig �reztem egy kis s�jt magamon. Magamhoz szor�tottam, �s sejtelmesen besz�vtam illat�t.
Nem is tudom, mennyi ideig voltunk, �gy, mikor hirtelen simogatni kezdett. Szerintem azt hitte, elaludtam �s csak meg akart bizonyosodni, de lehet, hogy az�rt egy kicsit beind�tottam a fant�zi�j�t, ahogy �gy fek�dt feledtem.
A szemembe n�zett, �s apr� cs�kot lehelt ajkaimra.
�szint�n sz�lva, ez az apr� �rintkez�s is el�g volt, hogy el�gg� felhev�tsen. T�bbet akartam. Mikor el akart t�volodni, ut�na kaptam, �s er�szakosan megcs�koltam.
Nem volt ellene kifog�sa. Legal�bb is �gy vettem �szre.
Hosszan vett�k birtokba egym�s ajkait, �s egyre t�zesebben cs�koltuk a m�sikat.
- Bella. - lehelte t�zesen. Szerintem, megakart, �llni, de �n nem hagytam. M�r t�ls�gosan is felizgatott, hogy most csak �gy itt le�lljak. – Most nem �pp a legalkalmasabb.
- �, dehogynem. Nekem, most a legalkalmasabb. – szinte doromboltam f�l�be, ezzel �t is egyre jobban felt�zes�tve,
Kezem lassan lejjebb v�ndorolt eg�szen a k�k p�l�ja alj�ig.
Ott egy pillanatra megtorpantam. Egy r�szt, mert a leveg�hi�ny miatt, elv�ltak ajkaink, de ut�na m�g jobban vet�d�tt vissza r� Edward, m�s r�szt pedig bizonytalan voltam.
Azt�n mikor meg�reztem hideg, remeg� kezeit a pulcsim cipz�rj�n�l �n is felb�torodtam. M�g �gy, ruh�n kereszt�l is �reztem egyre felt�rekv�bb v�gy�t.
Szinte k�nz� lass�s�ggal g�rd�tettem fel eg�szen has�ig, ott azt�n, m�r nem engedte, hogy �n csin�ljam. Vadul fel�lt, �s kib�jt bel�le.
�jra f�l�m fek�dt, �s simogatni kezdett. Ha el is szakadtunk, csak a leveg�hi�ny miatt.
�n m�r hangosan zih�ltam, de mihelyst tettem egy b�trabb l�p�st, �szrevettem, hogy � is gyorsabban szedi a leveg�t.
Perverz m�don, m�r a farmerja gombj�t kerestem, de � se volt rest, m�r a fekete pulcsimat, � is ler�ngatta r�lam.
A p�l�m al� ny�lt, �n pedig felny�gtem.
Egyr�szt rossz volt, hogy a felforr�sodott b�r�mh�z, az � j�ghideg keze hozz��rt, de m�sr�szt a k�j miatt is s�hajtottam ekkor�t.
Egy pillanat alatt a nyakamat kezdte cs�kolgatni.
Kezemmel, j� volt �ttanulm�nyozni, a teste minden egyes rejtett zug�t.
Az izmos v�ll�t �s karj�t, a kock�s has�t, j�l kidolgozott h�t�t.
Azt hiszem, hogy m�r �pp belemer�lt�nk volna m�g jobban, hiszen m�r ott j�rtunk, hogy az �n p�l�m is a f�ldre ker�lhetne, hirtelen kopogtak.
Hangosan belemorgott a nyakamba, amit meghallottam. El�gedetts�ggel t�lt�tt el, hisz ez azt jelentette, hogy igen is �lvezte, �s nem igaz�n akarta abbahagyni.
- Mi az?- nem voltam biztos benne, hogy tudja ki �ll az ajt�ban. De nem mozdult egy centit se. Odakintr�l hallottam egy hangot, de nem tudtam bem�rni, hogy ki� lehet. Azt�n egyre hangosabb lett, ahogy kicsit d�h�sen benyitott, majd mikor megl�tott minket, el�gg� d�bbent k�pet v�gott. Edward arc�t az �rkez� fel� ford�totta.
Szeg�ny Emmett. F�lek, hogy sokkos �llapotba fog ker�lni.
El�gg� furcsa l�tv�nyt ny�jthattunk, amin �pp Edward rajtam fekszik, f�lmeztelen�l, �s m�r rajtam is egyre jobban ker�lnek le a ruh�k. Na meg, hogy az �n egyik kezem, m�r a nadr�gj�n van. �s gondolom, v�mp�r l�v�n, hallotta a szenved�lyes s�hajokat.
M�g p�r perc ut�n is d�bbenten �llt, az ajt�ba, de mi sem mozdultunk, csak n�zt�k �t. Majd meghallottam Rosalie hangj�t.
- Nem, �s Emmett, figyelj Edward…- l�pett be � is ajt�n, majd megl�tott minket. - �, ne haragudjatok. - n�zett f�lre, �s ink�bb f�rje arc�t tanulm�nyozta. - Emmett!
- J�l vagyok. - jelentette ki, �s kit�rt k�bulat�b�l.
Azt hiszem, ez volt, az a pont, mikor Edward �gy �rezte, nem igaz�n k�ne m�g mindig rajtam lennie.
Fel�llt, de nem ment messzire, csak le�lt mell�m, mik�zben �n fel�ltem az �gyon.
V�r�s fejjel pr�b�ltam megigaz�tani ruh�mat. De Edward nem �lt�z�tt, csup�n kez�be temette arc�t.
- Bocs�ssatok meg, nem akartunk zavarni. - n�zett szemembe Rosalie, �n pedig pirongva m�r nem tudtam k�nomba mit csin�ljak.
- �regem, legal�bb p�r �r�t v�rhatt�l volna. - int�zte szavait Edward- hoz, mire � r�n�zett. Sz�vem m�g mindig hangosan dobogott, �s zih�ltam.
Nem is tudom, hogy mit lehetett leolvasni az arc�r�l.
- Emmett, mehet�nk?- k�rdezte Edward, rajtam pedig f�lelem lett �rr�.
- Hov� mentek?- kaptam keze ut�n, �s ijedten n�ztem fekete szemeibe.
Nyugtat�an visszafordult, �s megsimogatta, m�g mindig piros �s meleg arcomat.
- Nyugi, csak megn�zz�k, hova mehetn�nk vad�szni. M�r mi sem voltunk egy ideje. - magyar�zta, �n pedig ezt meg�rtettem. - Esme, a szemben lev� szob�ban van Alice-el, �s Jasper-rel, de mi hamarosan elmegy�nk. � fog veled lenni.
- Ez egy sz�lloda. Neki is, el kell mennie, vad�szni. Biztos m�r nagyon �hes � is. - tiltakoztam, de � megr�zta fej�t.
- Nem. Megmondtam, hogy mindig lesz melletted valaki.
- Edward, ez nem Forks. - n�ztem szemeibe, de l�ttam, hogy hajthatatlan.
- Att�l m�g nem tudhatjuk, hogy nem-e j�tt ut�nunk az a n�st�ny.
Belet�r�dve b�lintottam, b�r nagyon rosszul esett, hogy megint t�vol lesz t�lem. Legsz�vesebben mindig Edward mellett lettem volna.
Mikor az ajt�ra n�ztem, a h�zasp�r m�r elt�nt.
- Minden rendben lesz. - lehelte, �s egy utols� cs�kot nyomott a sz�mra. L�gy volt, �s gyeng�d, m�g is �reztem, hogy hi�ba tompult el az agya az illatom ir�nt, most m�r neki is mennie kell egy kicsit.
Mire kinyitottam szemem, m�r nem volt a szob�ban.
R� p�r percre, Esme jelent meg az ajt�ban.
- Szia. - mosolyogva �dv�z�lt �s le�lt mell�m. - Hogy vagy? Nem vagy �lmos?
- Most valahogy nem. Vagy is m�r nem. - az ut�bbi mondatot m�r csak motyogtam magamnak, az el�bbiekre c�lozva. Azt�n valami sz�get �t�tt a fejembe.
- Esme, hogy lehet, hogy Edward �tp�rtolt arra, hogy jobb, ha �n is v�mp�r leszek? � eddig minden er�fesz�t�s�vel ellenezte.
Egy ideig �rtetlen�l n�zett a szemembe, majd egy kedves mosoly k�szott fel arc�ra.
- �, �desem, ez mind v�g�l is, n�h�ny v�ratlan kijelent�s r�sze volt.
- Elmondod?- k�rdeztem t�le, b�r a jobbikban rem�nykedtem.
- H�t, az �gy volt, hogy az egyik nap, mikor te aludt�l, mi �pp a nappaliba voltunk, �s Edward megjelent. Megk�rdezte, hogy mi mit szeretn�nk. Tudod, az �gyed m�r el�g r�g�ta j�rja a h�zat.
Arra szavaztunk, hogy jobb neked, ha v�mp�r vagy. - aggodalmas pillant�st vetett r�m, de b�ztat� mosolyomat l�tv�n folytatta. – Egyed�l Rosalie mondta, hogy ostoba �tlet. De azt�n, hirtelen Alice azt mondta, hogy l�tott t�ged v�mp�rk�nt. Emmett is megjegyezte, hogy sz�p p�r vagytok, �s Jasper pedig b�r nem neki mondta, hanem nek�nk, de akkor is kijelentette, hogy lefogadom, hogy �r�kre egy�tt lesznek. Tal�n a gondolat, hogy Edward elvesz�thet t�ged, rosszabb volt, �gy ez adta meg neki a v�gs� l�k�st. Nehezen akarja bevallani mag�nak, �s fogalma sincs, hogy fogja megcsin�lni, de tudja, hogy tal�n �gy lesz neked a legjobb.
- Nem „tal�n” Esme. �gy lesz a legjobb. Itt vagytok ti, megf�keztek, ha b�rkire is r� akarn�k t�madni. Carlisle, �s ti is seg�tetek, hogy ne legyek egy sz�rnyeteg. �s ha Edward, val�ban erre az elhat�roz�sra jut, de v�glegesen, hogy �tv�ltoztat, azt hiszem, hogy mindenkinek meg kell majd k�sz�nn�m.
- H�t igen Bella. Emmett �s Jasper, t�nyleg nagyon sokat besz�lgettek vele, m�g anno r�lad. Most m�r nem kell, hisz tudsz mindent, �s a k�t fiv�r sz�m�ra m�r ismer�s ez az illat dolog. De az�rt m�g n�ha, ma is elh�vja Edward �ket, �s besz�lgetnek valamir�l. Azt nem tudom, hogy mir�l. Engem nem szoktak beavatni, csak azt mondj�k el, ami t�nyleg sz�ks�ges.
- �rtem. K�sz�n�m Esme. - h�l�lkodtam, neki, de helyette � �lelt meg engem.
- Nem Bella. �n k�sz�n�m, hogy ennyire szereted a fiam.
- Szeretem �t. - suttogtam halkan, mire � elnevette mag�t.
- Hidd el kincsem, � is nagyon szeret t�ged.

Aznap m�r a t�bbiek nem �rtek vissza, �gy m�r nem tudtam megv�rni Edward-ot, annyira �lmos voltam. Nem b�rtam m�r nyitva tartani a szemem, �gy elaludtam.
Nagy szerencse, hogy nem volt r�m�lmom. De lehet, hogy k�zrej�tszott az is, hogy megk�rtem Esme-t, maradjon velem. �ll�t�sa szerint, am�gy sem ment volna el, mert Edward megk�rte.
Lehet, hogy tudtam aludni, de valahogy rossz �rz�sem volt, a holnappal kapcsolatba. F�ltem t�le. De am�g nem tudom, hogy mi fog t�rt�nni, addig nem kell izgulnom. M�g sem tudtam ki�zni a rossz �rz�st teljesen.
�gy aludtam el.
Reggel, egy hideg k�z simogat�s�t �reztem arcomon. K�zel volt hozz�m, �s a lehelet�vel, mindig tud r�m hatni, ebb�l k�vetkeztettem, hogy ki lehet az. Lassan nyitottam ki szemeimet. Edward-nak igaza volt, sz�ks�gem volt az alv�sra. Ahogy megpr�b�ltam, innen kicsit messzebb az ablakon kikukucsk�lni, hogy m�g is mennyi lehet az id�, �szrevettem, hogy bizony m�r mer� naps�t�s minden. Teh�t, el�g sokat aludhattam.
- Igazad volt. - mormoltam alig hallhat�an, de biztos voltam benne, hogy Edward meghallotta.
- Ez�ttal miben?- k�rdezte, csib�szes mosoly�val, amit �n �gy szerettem.
- �lmos voltam. J�t tett egy kis pihen�s.
- �n megmondtam. – �nel�g�lt vigyor�t nem tudta elrejteni.
- Az�rt ne sz�llj el magadt�l. – suttogtam �s kom�tosan fel�lltam. Kicsit meginogtam, mire Edward elkapta karomat.
- Azt hiszem, kicsit m�g k�bult vagy. – m�g �gy is hallottam, hogy h�ttal voltam neki, mennyire j�l mulat rajtam.
Durc�san l�pkedtem be a f�rd�szob�ba.
Megmostam az arcom, �s a fogam. Azt�n belen�ztem a t�k�rbe.
- Edward. - leheltem halkan, de gondoltam, hogy azonnal mellettem terem.
- Mi a gond, kicsim?- d�lt neki, az ajt� fal�nak, �s engem n�zett. �n pedig a t�k�rbe szemeztem magammal.
- Mi lesz most?
- Hogy �rted?- vonta �ssze szem�ld�k�t, �n pedig r�n�ztem.
- Velem.
- Mi lenne?- j�tt k�zelebb, �s egy hajtincsemet, a h�tamra igaz�tott.
- Besz�ltem tegnap Esme-vel. - jelentettem ki.
- Igen, tudom. - v�gott szavamba, de �n folytattam.
- �s k�sz�n�m.
- M�g is mit?- �rtetlenkedett.
- Hogy meg�rted. Meg�rtesz, meg�rted, hogy mennyire szeretlek. – hadartam, �s v�g�l meg�leltem.
- Ez a legjobb v�laszt�s. - lehelte f�lembe, mik�zben a h�tamat simogatta.
Felkuncogtam.
- Legy�l �szinte. – h�z�dtam el. - Mond el, hogy igaz�n mit �rzel.
Csak a szemembe n�zett, nem mondott semmit, majd k�zelebb hajolt. Elb�dultam megint az illat�t�l.
- Mi�rt akarod tudni?
- Mert. - mondtam, �s megcs�koltam. Mikor elv�ltak ajkaink, csak megfogta az �llamat, hogy a szem�be n�zzek.
- Figyelj, Bella. M�r annyira szeretlek, hogy aligha tudn�lak m�r elereszteni. �s �szint�n sz�lva, nekem is k�nnyebb lenne, ha v�mp�r lenn�l. Mert egyr�szt nem k�ne f�lnem, f�ln�nk, hogy �sszet�rlek, m�sr�szt pedig azt akarom, hogy �r�kre velem maradj. Nem akarlak elvesz�teni, mert ha veled valami is t�rt�nne, az olyan lenne, ha nekem is f�jdalmat okozn�nak. Mi m�r egyek vagyunk Bella. Jobb, ha elfogadod, b�r nem �ppen �gy veszem �szre, hogy ez ellen, nagyon tiltakozol. - a v�g�re m�r elmosolyodta mag�t, hi�ba volt a vallom�sa komoly.
�n is elnevettem magam.
- Ez igaz.
Nem is tudom, hogy meddig, de csak egym�s szemeibe n�zt�nk. Azt�n v�g�l elszakadt tekintete az eny�mt�l, �s vigyor �lt ki sz�p arc�ra.
- �lt�zz �t. Enned kell valamit. Lemegy�nk �s veszek neked valamit.
V�gig n�zve magamon, �szrevettem, hogy m�g mindig nem �lt�ztem �t. A tegnapi ruh�mba voltam.
- Na, j� de, ahhoz le is kell zuhanyoznom. Megv�rsz odalent?
- Nem, itt leszek a szomsz�dba. �gy is a t�bbiek is ott vannak. Ha kell, valami sik�ts!- mondta m�g az ajt�ba, azt�n kiment.
J� kedvel mentem vissza a f�rd�szob�ba.
Sok�ig zuhanyoztam, azt�n kil�ptem.
Egy gyors t�r�lk�z�s ut�n fel�lt�ztem.
Felvettem egy feh�r nadr�got, ami Alice szerint nagyon j�l �llt, �s egy k�k megk�t�s pulcsit.
Hajamat kiengedtem, �s �t suhantam a m�sik szob�ba.
- Mehet�nk?- k�rdeztem, mihelyst megl�ttam Edward-ot.
- Aha. - �llt fel, l�tsz�lag neki is j� volt a kedve.
A t�bbiek, csak egy fut� pillant�st vetettek fel�nk, �n pedig hitetlenkedve n�ztem �ket, amint nagyban valami h�rad�t n�znek. Mosolyg�sra k�nyszer�tett. Val�sz�n�leg nagyon unatkozhatnak. Edward kinyitotta el�ttem az ajt�t, szok�s szerint, �s m�r ki l�ptem volna, ha meg nem hallottam volna Phoenix-et.
Kapkodva visszafordultam.
- Na, mi van?- mordult fel Edward, mert bel��tk�ztem.
Nem v�laszoltam, csak �n is a tv-re meredtem. S�ri csendben hallgattam, amint a riporter n� hangosan, artikul�lva ejti ki a szavakat, hogy Phoenix-be egyre t�bb g�zrobban�s t�rt�nik.
Kicsit eluralkodott rajtam a f�lelem. De azt�n r�j�ttem, hogy anya nem is ott �l. Phil-el elk�lt�ztek. Hangosan kif�jtam a leveg�t, mire Edward k�rd�n n�zett r�m.
- Semmi. - hadartam, �s a folyos�ra l�ptem. K�vetett, majd f�l mosollyal az arc�n megfogta a kezemet. – Carlisle, mikor sz�l, hogy mehet�nk?
- �ll�t�lag, ma m�r nyugodtan mehetn�nk. - v�laszolta �s a l�pcs� fel� igyekezt�nk, de �n megtorpantam.
- Akkor mi�rt nem megy�nk?- vigyorral az arc�n visszal�pett el�m, �s megfogta a karom.
- Az�rt kicsi Bella, mert neked most m�r enned kell. M�g a v�g�n �sszeesel nekem.
- De att�l m�g mehetn�nk tov�bb. Alice alig v�rja, hogy v�gre pakolhasson.
- Igen, ez igaz. De Bella, ugye nem most kezdesz el hisztizni?- indult meg �jra, de �n megint nem l�ptem ut�na.
Unalmas k�ppel visszafordult �s a szemembe n�zett.
- Most meg mi van?- k�rdezte durc�s arcomat l�tva.
- Ne hasonl�ts �ssze Jessic�val, vagy Rose-al. - elnevette mag�t, �s csib�szes mosoly�val folytatta.
- Halkabban, mert Rosalie meghallja. �s most gyere. - h�zott mag�val, de �n megint nem engedtem.
- Mi van?- fordult vissza m�r kicsit t�relmetlen�l.
- Nem szoktam hisztizni. - morogtam nem t�l kedvesen. Egy f�l�nk mosoly k�s�ret�ben megint el�m l�pett, �s meg�lelt.
- Igazad van, ne haragudj. - lehelte a f�lembe, mik�zben a h�tamhoz ritk�n, de ann�l izgat�bban �rintette ujj�t. – �g�rem, kiengesztellek.
- Aj�nlom is. - morogtam, �s megcs�koltam. Ajkaink vadul vett�k birtokba a m�sikat. Nyelveink lassan utat t�rtek egym�s sz�j�ba. Majd elv�ltunk.
Ez ut�n a cs�k ut�n, m�r mindenhov� vele mentem volna.