�jf�l t�jt el tudtam aludni szerelmem karjaiban. Nem volt r�m�lmom, de �t�ltem ugyanazt, amit az erd�ben. �jra �reztem, azt a sok f�jdalmat, �s lassan a v�r arom�ja is visszat�rt a sz�mba.
Reggel felriadtam. Edward nem volt mellettem, de valami puh�n fek�dtem. Hideg szell�t �reztem b�r�m�n, mire �ssz�bb h�z�dtam. Az erk�lyre n�ztem, �s ott l�ttam meg kedvesemet.
Szok�s�hoz h�ven, kint �llt �s el�re meredt. B�rcsak tudn�m, hogy ilyenkor mire gondol! Nagyot �s�tva fel�lltam, �s mell� l�pkedtem. El�g rossz id� volt! Az es� szabadon csepergett, el�ztatva mindent. M�g �gy, emberi f�llel is hallottam, ahogy a cseppek verik a h�z tetej�t.
Erre �bredtem volna fel? V�g�l is mindegy. Jobb �gy, legal�bb valami m�ssal foglalkozhatok, �s nem kell a tegnap este t�rt�ntekre gondolnom. Edward-ra n�ztem, aki a csib�szes, dr�ga mosoly�val vizsg�lta arcomat.
- Mit nem adn�k az�rt, hogy most tudjam, mi j�r a fejedben. – sz�lalt meg hirtelen.
- Hidd el, n�ha �n is ezt k�v�nom veled szembe. - v�gtam vissza vigyorogva.
- Hogy vagy?- k�rdezte komolyabb t�m�ra v�ltva. K�zben jobb kez�vel nyugtat�an megsimogatta h�tamat.
- Jobban. - leheltem halkan, �s karjaimat �tb�jtattam az �v�i alatt.
Sok�ig �lltunk �gy, egym�st �t�lelve. Egym�st �tkarolva, �lelve, �lvezve egym�s k�zels�g�t.
Azt�n valaki megk�sz�r�lte a tork�t. Odakaptam fejem, �s Emmett �llt vigyorogva az ajt�ban.
- Gyere k�ly�k, menn�nk kell vad�szni.
- Musz�j nekem is mennem?- nyafogott, �s l�that�an nem sz�vesen engedett volna el.
- Nekem mindegy, de ha j�nni akarsz, kapd �ssze magad!- mondta �s kiment.
- Menj. - ford�tottam fel� fejem.
- De nem szeretn�lek egyed�l hagyni. - egy k�sza tincsemet visszaigaz�totta h�tamra.
- Megleszek. - mondtam �s megpusziltam arc�t. - Menned kell. - utaltam szemeire, amik m�r megint feket�v� v�ltak. Pedig t�nyleg nem r�gen voltak.
- Tudom. - s�hajtott kedvetlen�l. – De annyira ut�lom, ha nem vagy mellettem. Bele gondolni is rossz, h�nyf�le baleset �rhet. - cir�gatta meg arcomat.
- Igen, tudom. Igazad van. De hidd el, nem �rt, ha nem vagy mindig velem.
- Igen, igazad van. - belet�r�dve s�hajtott.
- Mindig. - mondtam neki nevetve.
- De…
- T�n�s!- h�z�dtam el. – Gyer�nk, vagy �n foglak elpaterolni innen.
Felnevetett. Im�dta, amikor fenyeget�z�k, f�leg vele �s f�leg �gy, hogy tudja, a l�gynek sem tudn�k �rtani. Legal�bb is, amikor ember vagyok.
Eml�keztem vissza megint, de a szomor� von�saimat rendbe szedtem, nehogy �szrevegye. Ha megl�tn� rajtam, benne is felcsapna a b�ntudat minden szikr�ja.
- J�l van. Elmegyek. De, amikor visszaj�v�k, aj�nlom, hogy legy�l itt. – mondta, mik�zben a l�pcs�ket szedt�k. Nem tudtam a szob�ban maradni. A kezemet megmarkolva mag�val h�zott.
- Mi az f�lsz, hogy elsz�k�k?- nevettem fel kac�ran.
- M�g sz�p. N�lad, nem lehet tudni.
- Ez f�jt. - mormoltam magamnak. Rossz, hogy azt hitte elmenek�ln�k el�le.
Pont el�le, aki a mindenem. Az �letem!
- Siess vissza. - �leltem m�g �t a bej�rati ajt�n�l. A h�ta m�g�tt l�ttam, amint fiv�rei igen bosszankodva veszik tudom�sul, hogy nem szeretne hamar menni.
- J�l van, megyek m�r!- kiab�lta ki, val�sz�n�leg Emmett ostoba, tapintatlan gondolat�t elcs�pte.
- Szia. - cs�koltam meg. Hossz� �s szenved�lyes cs�k volt, de mikor meghallottam, Emmett t�relmetlen morg�s�t nevetve elv�lltam.
Nem n�ztem meg, am�g elmennek, akkor csak rosszabb lett volna.
Fogtam magam �s a konyh�ba igyekeztem.
- Gyer�nk Bella. – �llt fel a pultr�l Alice. - Ir�ny v�s�rolni!
- Rendben menj�nk!- egyeztem bele, b�r nem sz�vesen.
- Indul�s. - s�t�lt be Rosalie.
A kocsikhoz ment�nk. B�r �n el�tte gyorsan �t�lt�ztem, �s kicsit rendbe szedtem magam. El�g ramaty �llapotban lehettem. Megn�zni se mertem.
Az udvaron �lltam, v�rva hogy Alice ki�lljon a kocsival. El�sz�r Rosalie j�tt ki a gar�zsb�l a piros BMV-vel. Pedig nem eml�keztem r�, hogy ez a kocsi vel�nk j�tt volna.
� meg�llt el�ttem. Nem �rtettem. A h�tam m�g�tt Alice vezetett ki, a Volvo-val.
- Ok� Bella. Majd megkeres�nk, ha v�gezt�nk. J� sz�rakoz�st. - mondta �s Esme-vel elmentek. Mi?
- Gyere Bella, sz�llj be, vagy itt hagylak. - hallottam Rosalie bosszankod� hangj�t.
- Hova megy�nk?- k�rdeztem miut�n feszengve besz�lltam.
- Beverli Hills-be. – mondta, azt�n felp�rgette a motort, �s m�ris sz�zzal t�pt�nk az �ton.
Nem sz�laltam meg, de az�rt kicsit furcs�lltam, hogy Alice ezt hagyta. B�r, akkor biztos nem lesz semmi baj!
- Elmegy�nk v�s�rolni. M�r megint meg kell �j�tani a ruhat�ram. �s am�gy is j�, megismerni a boltokat. Ki tudja, meddig lesz�nk Sydney-be. - v�laszolt a fel nem tett k�rd�sre.
- De mi�rt �n? Hisz, te ut�lsz engem.
- Ez nem igaz Bella. Nem ut�llak. - kicsit idegesen mondta. – Egyszer�en nem tudom felfogni, hogy hogyan v�lasztod ezt az �letet. Van csal�dod, bar�taid, sz�p vagy, �s szeretnek. Mi k�ne m�g? Mindezt feladn�d Edward miatt?
- Igen.
- De mi�rt?- csattant fel.
- Mert szeretem. Mindenn�l, mindenkin�l jobban. Te nem szereted Emmett-et?
- Persze, hogy szeretem. De tudod, ha lehetne, �n ink�bb emberr� v�ln�k.
- De mi�rt Rose? Hisz, �gy ahogy �n l�tom, nagyon j� dolog v�mp�rnak lenni.
- Szerinted az. De �n nem szeretek. A v�mp�rr� v�l�som, csak egy valamire volt j�. Hogy megbosszuljam, azokat a szemeteket.
Nem tudtam felfogni Rosalie gondolkod�s m�dj�t.
- �n, nem ut�llak Bella, sz� nincs err�l. Csak, tal�n f�lt�keny. - halkan mondta, de �gy is meghallottam.
Edward m�r mondta egyszer, hogy Rose csak f�lt�keny r�m, mert ember vagyok.
A d�lel�tt csak azzal telt, hogy szinte megismert�k egym�st. Elmes�lte, hogy milyen volt a r�gi �lete, �s nehezen b�r, de meg�rtettem, hogy Rose milyen sz�rny� dolgokon ment �t. De azt m�g mindig nem �rtettem, hogy mi�rt gy�l�l ennyire v�mp�rnak lenni?
D�lel�tt k�r�l, a v�rosba �rt�nk. Azonnal a legnagyobb ruh�s pl�z�hoz ment�nk.
- Hol van Alice �s Esme?- k�rdeztem, mikor az els� emeletr�l ment�nk a mozg� l�pcs�n, fel a m�sodik emeletre.
- Alice, azt hiszem, hogy Sydney, egyik b�torszalonj�ba ment.
- Mi mi�rt nem maradtunk ott? Hisz Sydney nagyv�ros, el�g sok ruha bolt van ott is!
- Majd visszafele �ton. - ezzel lez�rtnak tekintette a t�m�t.
Boltr�l boltba ment�nk, �s szinte mindenhol vett valami nagyon j� ruhanem�t. Meg kellett �llap�tsam, hogy Rose-nak minden j�l �llt.
Az egyik ruha szalonba voltunk, mikor m�r nem b�rtam a folyamatos �ll�st, �s a pr�ba f�lke el�tti padra �ltem le.
Nagyot s�hajtottam. De hossz� lesz m�g a mai nap!
Rosalie nevetve ment be minden boltba, mik�zben m�r vagy 5 szatyrot cipelt. N�lam volt a m�sik �t.
Az egyik kirakat el�tt elment�nk, mikor megtorpant �n pedig bele�tk�ztem.
- Ez gy�ny�r�. - suttogta meghat�dva, �n pedig r� n�ztem a ruh�ra. Egyszer�, kiv�gott feh�r ruha. – Meg kell vennem. - hadarta, �s beh�zott.
Mikor m�r fizette, musz�j volt megk�rdeznem.
- Honnan van ez a k�rtya?- b�ktem ki, mert m�r valakin�l l�ttam az biztos.
- �, ez a b�ty�m�.
Hangosan felnevettem.
- Ez Edward k�rty�ja?- vihogtam m�g mindig.
- Sosem tudja meg, ugye?- k�rdezte �s gyilkos tekintettel r�m n�zett.
- Lakat lesz a sz�mon. - mondtam m�g mindig kuncogva.
Kiment�nk, �n pedig m�r kifulladtam, �gyhogy m�g � megint pr�b�lt, a padon �lve, �n unalmasan egy fagyit nyaltam. Milyen r�g ettem m�r.
Fogta mag�t, �s kij�tt. A nagyt�k�rbe n�zegette mag�t, minden oldalr�l megvizsg�lva alkat�t.
- Emmett szokott veled j�nni?
- Igen, n�ha. De van, amikor Alice. Mi�rt?
- � hogy b�rja ezt?
- Emmett, minden megtesz, ha engem az boldogg� tesz. Semmit nem �lvezek �gy, mint a v�s�rl�st. - nevetett fel, �s visszament. P�r pillanat m�lva, �jra kij�tt egy m�sik ruh�ban.
- T�nyleg semmit? M�g az Emmettel val� fizikai kapcsolatot sem?- k�rdeztem perverz vigyor k�s�ret�ben.
- Emmettel, csak egyszeri gy�ny�r�m van, de ha ruh�kat pr�b�lgatok…- nem fejezte be, hanem egy mosoly k�s�ret�ben v�gig sim�tott oldal�n, ezzel a ruh�t lesim�tva. Felnevettem. �, ha ezt Emmett tudn�! Oda lenne, minden �nbizalma.
- Am�gy meg, Emmett, pontosan tudja, ha nekem t�nyleg nagyon nagy �r�m�t akar szerezni, akkor elvisz v�s�rolni, nem pedig hal�lra dug. – kicsit megk�v�ltem, hogy ezt �gy kimondta.
Visszament, �jra, azt�n m�r a saj�t ruh�j�ban t�rt vissza.
A p�nzt�rn�l, m�r nem b�rtam ki.
- Rose, most m�r mehet�nk? M�g Sydney-be is akarsz v�s�rolni!
- Bella, a ruh�kb�l sosem el�g. Jaj, aty�m, mennyit kell neked m�g tan�tanom!- dr�maian megr�zta a fej�t, azt�n megfagyott �s v�gig n�zett rajtam.
Majd felnevetett.
- Nem!- tiltakoztam hevesen, �s a l�pcs� fel� tartottam.
- Ugyan m�r Bella. �sszeszed�nk n�h�ny cuccot neked is! Legal�bb elcs�b�tod a b�ty�mat.
- El tudom cs�b�tani, a n�lk�l is, hogy ruh�kat pr�b�lgatn�k.
- H�t persze. Ne agg�dj, nem lesz baj. Csak egy kicsit fel�p�tj�k a ruhat�rad. Ez nem a vil�gh�bor�. Ne f�lj t�le.
- Egyszer�en csak nem szeretek csak �gy, kedvtel�sb�l v�s�rolni. - magyar�zkodtam.
M�r 3 �ra k�r�l lehetett �s m�g Sydney-be is v�r�srolni akar.
Remek! Bosszankodtam, �s megint le kellett �ln�m.
Ahhoz k�pest, hogy Rose nekem akart v�s�srolni, el�g sz�pen �sszeszedegetett n�h�ny holmit saj�t mag�nak.
Megint az egyik padon �ltem, de most nem mentem be a boltba. A kirakat el�tt volt egy kis fapad n�h�ny n�v�nnyel oda �ltem le, �s len�ztem. Ez a harmadik emelet volt, az el�bbi kett�t, m�r Rose felder�tette.
N�ztem a ny�zsg� emberek sokas�g�t, amint hol sietve, hol csak nyugisan s�t�lgatnak a m�rk�s boltok el�tt. Pont, ahogy t�volabb esett pillant�som ezzel a bolttal szembe, megl�ttam egy k�nyves boltot. Ez az, v�gre valami olyan, ami engem is �rdekel. M�r �pp fel�lltam volna, mikor valaki le�lt mell�m. Hideg b�re s�rolta az eny�met, �gy ijedten oda fordultam. Unalmasan r� n�ztem, majd sz�l�sra nyitottam sz�mat.
- Alice, meg j�tt�l?
- H�t persze! Jaj, mindent elint�ztem. Olyan sok sz�p b�tor volt!- �lm�lkodott, majd h�ta m�g�tt Esme sietett hozz�nk.
- Jaj, v�gre, hogy meg vagytok!- utalt r�m �s Rose-ra.
- Olyan gyorsan mentetek, hogy alig tudtam k�vetni. - sz�lalt meg Alice nevetve, mik�zben nekem fel kellett �llnom, hogy Esme egy puszit adjon.
- �s, minden siker�lt?- �rdekl�dtem.
- Igen, Alice el�g j�csk�n bev�s�rolt!- mondta Esme. – Na, mehet�nk?
- Rose, m�g Sydney-be is akar egy kicsit k�r�l n�zni. - magyar�zkodtam, �s a 15 szatyorra n�ztem.
- Majd elmegy a f�rj�vel. Menj�nk m�r haza! M�g be kell rendezni a h�zat. M�g ma megj�nnek a b�torok, �s sz�ltam a fi�knak, hogy csak k�s� este j�jjenek. Addig k�sz lesz�nk. - csiripelte j�kedv�en Alice, �s pont kij�tt Rose, m�g egy zacsk�val a kez�ben.
- Ok�, mehet�nk. �s hallottam Alice, rendben, majd elmegyek Emmett-el. - l�that�an, nem nagyon �r�lt neki.
R�pke 2 �ra alatt m�r a h�zban voltunk. Nem csod�lkoztam, hisz el�g gyorsan hajtottak.
- Ok�, �gy l�tom a b�torok m�r megj�ttek. - sz�lalt meg, mikor a h�z el�tt egy csom� nagy hatalmas doboz volt.
- Szerencs�re!- csillog� szemekkel n�zte Alice, a magas b�torokat. – Gyer�nk, pakolnunk kell!
Nevetve �s kacar�szva billent be az ajt�n.
Erej�nek seg�ts�g�vel hamar bevitt minden cuccot, Rose-al egy�tt. B�r � nem sz�vesen csin�lta.
Nagyot s�hajtottam, majd az Edward szob�j�ba mentem, ahol m�r Alice berendezett mindent.
Nekem m�r csak n�h�ny dolgot kellett csin�lnom.